A Balaton déli partján haladó vasútvonalon jelenleg zajlik a rekonstrukció Szántód-Kőröshegy és Balatonfenyves között. Ezzel párhuzamosan a Fonyód-Kaposvár vonalat is felújítják. A munkákat eleve úgy osztották alapvetően két szezonra, hogy közben nyáron járhassanak a vonatok.

Értelmetlenül pazarló presztízsberuházásként, de akár egy évszázados adósság törlesztéseként is értékelhető a kelebiai vasútvonal rekonstrukciója. Apropó, törlesztés: a tervezett fejlesztés leginkább abban különbözik a korábbi vagy most folyó hasonlóktól, hogy nem ajándékeuróból, hanem kamatostul visszafizetendő kínai hitelből készül.

A Budapest és Belgrád közötti vasút kínai hitelből és részvétellel tervezett teljes rekonstrukciójáról jelent meg elemzésem az Indóház vasúti magazin legfrisseb számában. A hosszabb írásból kedvcsinálónak azokat a részeket idézem, amelyek azt firtatják, lehetne-e ugyanezt a déli irányt úgy fejleszteni részben más nyomvonalon, hogy abból Magyarország jobban profitáljon.

Magyarország legkevésbé fontos fővonaláról beszélünk. Nyomvonala a 19. században a balkáni kapcsolatot, konkrétan a belgrádi irányt célozta, a jelenlegi magyar szakaszt 1882-ben adták át. Trianon azonban levágta az első nagyobb várost, Szabadkát, és mindent, ami utána van: Újvidéket, a fontos és akkor sűrű vasúthálózattal átszőtt, most Vajdaságnak nevezett területet. A vonal jelentősége annyira hátra sorolódott, hogy az első világháború után minden tekintetben összetöpörödött országban az elkezdett kétvágányúsítást nemcsak félbehagyták, de a második pálya sínjeit onnan is felszedték, ahol már használatba vették őket, hogy más vonalakon felhasználhassák, mert ott nagyobb szükség volt rájuk. A fejlesztés tehát elvben akár az évszázaddal ezelőtti munka befejezésének is mondható, a gyakorlatban pedig az tekinthető előnyös helyzetnek, hogy a plusz vágány helye a legtöbb szakaszon rendelkezésre áll.

Úgy tűnik, a MÁV-nál is érzik, hogy a BKK-tól átvett HÉV-ágazat használói eredményeket várnak. A nem túl jó állapotban lévő pályák és a jócskán kiöregedett szerelvények megújítását nem tudnak még konkrétan bejelenteni. Fejlesztésekről, például az elszigetelt rendszerek integrálásáról a fővárosi régió közösségi közlekedésébe pedig szó sincs.

Szűkszavú közleményben tudatta a BKV, hogy ideiglenesen kivonta a forgalomból a budapesti 3-as metró fehér szerelvényeit. A szöveg "az utasforgalomban eddig megtett futásteljesítmény tapasztalatainak értékelésére" hivatkozik, de mindenki tudja, hogy valójában a Metrovagonmasban készült járművek egyre súlyosabb problémái jelenthetik a valódi okot.

Eddig leginkább Franciaországban építettek gumikerekes, vezetősínes villamost. A most Kínában bemutatott változatnak nemcsak sínre, de felsővezetékre, sőt vezetőre sincs (nem lesz) szüksége.

A nyolc évvel ezelőtti, tragikus viaduktomlás helyszínén, a közép-kínai Csucsouban (Zhūzhōu, 株洲) akarják felépíteni jövőre az első, 6,5 kilométeres kísérleti vonalát annak a szuperbusznak, amelynek fejlesztéséről a kínai állami média nyomán beszámolt a mashable.com.

A cél egy olyan eszköz, amely viszonylag nagy kapacitású, a forgalom kevéssé zavarja, és kiépítése sokkal olcsóbb, mint egy metró-, vagy akár egy villamosvonalé, így a "kisebb" városok is megengedhetik maguknak. A kisebb persze kínai léptékkel értendő, Csucsou például nagyjából két butapestnyi lakosnak ad otthont.