Lehet fogadásokat kötni, hogy végül Debrecenbe vagy Szegedre lehet előbb eljutni Erdély fővárosából végig autópályán.

Két román témájú autópályás hírt is közölt kedden az MTI. Az egyik szerint Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Lucian Sova román közlekedési miniszterrel egyeztetett. Az is szerepel az anyagban, hogy 2020-ra elkészül a két ország közötti második autópálya-összeköttetés, amely az észak-erdélyi autópályát fogja összekötni az M4-es gyorsforgalmi úttal.

Nos valójában ez nem új hír, a hányatott sorsú észak-erdélyi sztrádáról, az A3-asról már két éve is azt ígérték, hogy 2020-ra fejezik be. Persze azt kell mondani, Romániában az is eredmény, ha két év alatt nem tolódik a határidő, az A3-ast először 2004-ben kezdte el építeni a Bechtel, amellyel egyben leszerződtek a teljes kivitelezésre. Később azonban szerződést bontottak az amerikai céggel.

Bizonyos szakaszon fizetős lesz a jelenlegi 4-es főút, hiszen rajta épül ki az autóút, így matricamentesen csak Cegléd, Abony, Albertirsa, Ceglédbercel belterületén át lehet majd autózni. Az is igaz azonban, a megyei matrica nem drága, így talán csak kevesek sóherkodják magukat a házak közé, amikor mehetnének 110-zel is.

A Budapest és Szolnok közötti M4-esnek lesz egy specialitása, amivel eltér a manapság Magyarországon készülő gyorsforgalmi utaktól. Egy része (Albertirsától Pest és Szolnok megye határáig) ugyanis a jelenleg 4-esként ismert főút nyomvonalán, annak bővítésével jön létre.

Erre persze az ad lehetőséget, hogy ezt az irányt már a hetvenes évek óta (!) úgy fejlesztik, hogy a főút új, a településeket elkerülő szakaszait olyan módon tervezik és építik, hogy a majdani gyorsforgalmi út részei lehessenek.

A 3-as metró rekonstrukciója után már nem lehet átmenni a sínek alatt a Forgách utcai megállónál. A Gyöngyösi utcánál viszont megmarad a hasonló lehetőség.

A BKV megerősítette a Fonódónak, amit az építkezésre bekukkantva látni is lehet, a fővárosi kék metró északi szakaszának felújításakor a Forgách utcai megállónál elzárják azt az aluljárót, amely a metrópálya alatt vezetett át. Az újra megnyíló állomásnál tehát majd nem lehet átmenni (részben mozgólépcső segítségével) a Váci út egyik oldaláról a másikra, ehhez a felszíni gyalogátkelők valamelyikét kell majd igénybe venni.

Persze korábban sem az volt az aluljáró fő funkciója, hogy a széles út egyik oldaláról a másikra vigyen, hiszen erre egyszerűbb, lépcsőzésmentes megoldás volt eddig is a zebra, és persze nem is az, hogy az egyik peronról induló, és a másikra tartó gyalogosokat átvezesse, mert kevesen vannak ilyenek, hanem az, hogy aki a Váci út egyik oldaláról a másik oldalon lévő peronra igyekszik (vagy fordítva), az megtehesse ezt lámpára várás és a Váci út keresztezése nélkül.

A változtatás okát nem igazán sikerült megtudni a BKV-tól, azt írják, hogy "az M3-as metróvonal infrastruktúra-rekonstrukciója keretében folyamatban van a metrómegálló mindkét menetirányú oldalán két-két felvonó beépítése, az akadálymentes gyalogos kapcsolat biztosítása érdekében pedig felszíni gyalogátkelő létesül."

Viszont az aluljáró nem akadálymentességi kérdés, hiszen nem volt akadálymentes.

A helységnévtáblákon, az iránymutató, a folyók nevét jelző és a szöveges KRESZ-táblákon is megjelennek fokozatosan a magyar feliratok ott, ahol legalább 20 százalék magyarról tud a statisztika.

Tulajdonképpen eddig is kellettek volna kétnyelvű táblák a közutakra Szlovákiában a nemzetiségek lakta területeken, de most a gyakorlatot összhangba hozzák a szabályokkal - erről beszélt a szlovák kormány kisebbségekért felelős biztosa.

A budapesti éjszakai közlekedést új, részletes online térképen mutatja be a BKK.

Mostantól elérhető a BKK új, a főváros és a környező települések teljes éjszakai hálózatát feltáró térképe, amely elődjénél részletgazdagabb, minden megállóhelyet annak nevével szerepeltet, egyértelműbb módon mutatja be az átszállási kapcsolatokat - külön jelölve a menetrendben biztosított csatlakozási lehetőségeket, írja a cég közleménye.