Az eddigieknél alaposabb számításokkal kell igazolni az M35-ös déli és az M4-es legkeletibb szakaszának szükségességét és költségét, ha Magyarország azt akarja, hogy az Európai Unió finanszírozza az autópályák építését.

Összesen hatvan kérdésre vár választ az Európai Biztottság, mielőtt elfogadnák két, egymáshoz kapcsolódó hazai sztrádaszakasz uniós finanszírozását - írja a 24.hu. Brüsszel az M4-es Nagykereki, országhatár és Berettyóújfalu közötti részénél 27, az M35-ös innen kezdődő és majdnem Debrecenig (az új 481-es, a 4-esre rákötő főútig) tartó szakaszánál 33 pontban sorolta kifogásait.

A szlovák államvasút jócsajos videoklippel, vonatozós számmal igyekszik népszerűsíteni szolgáltatásait.

Dominíka Zeleníková Morávková, azaz Dominička a főszereplője a Železničná spoločnosť Slovensko (ZSSK) reklámklipjének. A dallam tapad a fülbe, a cím nem bonyolult (Vonaton utazunk), a szöveg se:

A Hódmezővásárhely és Szeged közötti tram-train beruházásának utolsó eleme is egyenesbe került, kiírták a közbeszerzést a járműtelepre.

A Csongrád megyei vasútvillamos szerelvényei Szegeden, a Rendező pályaudvaron lelnek otthonra. A NIF ajánlatot kért egy 2876 négyzetméteres karbantartóbázis létrehozására az uniós közbeszerzési portálon, írta meg a Magyar Építők.

Jövőre már jogerős építési engedélye lehet a 2-es metró és a Gödöllői HÉV összekötésének és a Rákoskeresztúri metrónak, így a 2020-ban induló új EU-s finanszírozási periódus pénzeivel el is kezdődhet a kivitelezés – Így véli Riz Levente XVII. kerületi polgármester, aki a hétfői Budapestinfón beszélt a tervekről.

Tízmilliárd forinttal olcsóbb ha az Örs vezér tere fölött, nem pedig a föld alatt kötik össze a metrót a HÉV-vel. Ez az egyik fontos változás a korábbi elképzelésekkel szemben abban a projektben, amely Budapest és az agglomeráció erős kelet-nyugati tömegközlekedési tengelyét kívánja létrehozni. A tervezgetés ugyanis már egy évtizede viszonylag komoly keretek között folyik, a XVII. kerület a saját hivatalos közlekedési terveibe 2007-ben emelte be az összekötést, ugyanez a főváros szintjén 2009-ben történt meg. Egy másik változás, hogy a korábbi, BKK-s változatban elvetett Rákoskeresztúri ág most hangsúlyos és előre sorolt része az egész beruházásnak.

Tarlós István főpolgármester elvi támogatást és lobbizást ígért, a részletekről Riz és XVI. kerületi kollégája, Kovács Péter beszélt. A koncepcióról és előnyeiről írtam már, ezért most inkább nézzük a konkrét részleteket! Először a projekt részelemeit:

1. A két gyorsvasút összekötése az Örs vezér terén, a metró Cinkotáig jut el
2. Új szárnyvonal Rákoskeresztúrra
3. Átépítés Cinkotától Gödöllőig
4. A csömöri ág átépítése
5. Új vonal a Hungaroringre

A beruházást a Cinkotáig tartó szakasz egyfajta metrósításával kezdenék. Ennek része maga az átkötés, és a vonal jelentős részének kéregbe helyezése. Nem véletlen, hogy Kovács polgármester két dolgot emelt ki. Az egyik, hogy ma az ő kerültében a legalacsonyabb a közösségi közlekedés használatának aránya, a másik, hogy a HÉV kettévágja a területet. Az összekötés az utóbbin is segít majd, a közúti forgalom és a gyorsvasút különszintű csomópontokban keresztezné egymást.

Az Örsön már nem végállomás lenne, hanem a két pláza között a a mai végállomás fölött egy megálló. A jelenlegi metrókocsikból álló szerelvények Rákosfalváig mennének, az új hibridjárművek (ezek elkészítésébe, összeszerelésébe hazai cégeket is bevonnának) pedig a HÉV-pályákat is bejárnák. Ha pedig megépül a XVII. kerületi ág, akkor oda járnának az Alstomok a Déli pályaudvartól.

Riz Levente azt is reméli, hogy a következő lépcső, a Rákoskeresztúri ág megépítése is a belátható jövőre esik. Akadémiaújtelepen, a Kis utcánál és a kerületközpontnál lennének megállók.

Ami ez után jönne, vagyis a 3., 4., 5. ütem (ezek nem feltétlenül jelentenek sorrendet) már elsősorban nem a főváros kompetenciája, hiszen át is lépjük Budapest határát, és a HÉV is a MÁV-hoz tartozik már. Vagyis ezek részletes megtervezésére is már a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak kell pénzt találnia.

Visszatérve a XVII. kerületi ágra, a polgármester szerint a metró az egyetlen működő megoldás. A nagyvasút két ága a kerület szélén halad, és ha építenének is egy leágazást a kerületközpontba, a pálya és a keleti pályaudvar kapacitása elégtelen lenne. Nem beszélve arról, hogy a Keletinél át kellene szállni a belváros felé. A villamos pedig Riz szerint lassú, hiszen a mostani 28-as, 37-es meghosszabbítása jön szóba.

A mostani sajtótájékoztató apropója, hogy a megvalósíthatósági tanulmány elkészült, az első két ütemre megrendelték az engedélyes terveket. Ezek 2019 elejére készülhetnek el, így még abban az évben megteremtődhet az összes feltétel a tényleges munkák elkezdésére.

Kurta rápillantást engedünk a szerkesztőségi munkára, valamint fellebbentjük a fátylat a hálózattervezés titkairól. Csak remélni merjük, hogy máshol ez megalapozottabban megy!

Valamelyik nap egy megtekintendő Google-dokumentumhoz kaptam meghívást. A feladó Tevan kolléga volt, akivel sokszor beszélgetünk közlekedési hálózatunk anomáliáiról és a benne rejlő lehetőségekről, arról, hogy mit kellene és kellett volna másképpen csinálni. Feltételezhetően az M0-ról szóló cikksorozat (első, második, harmadik rész) volt az, amely miatt Imre egeret ragadott, és megalkotta „Jó sztrádahálózat”-című művét, melynek megtekintése után parázs, de produktív vitába bonyolódtunk. A párbeszéd alant olvasható, nagyjából változtatás nélkül, miután megtekintettük a mű első változatát.

ZP: Nagyon profi! Gratula! Egyedül a körkörös sárgával nem tudok mit kezdeni. Vajon ennek egy Nagymagyarországon is lenne esélye? Nahátakkor!:)

TI: De lenne, bár talán nem pont így. Tudom, utálod a kört. De ha három külön neve és színe lenne, akkor OK?

ZP: Fóton lebontottad az Ybl-templomot vele.:D A sárga keleti szakasza rendben van szerintem is, bár nincsenek a kezemben konkrét érvek, csak érzésre megyek. Egy Ungvár/Nagyvárad – Délvidék kapcsolat OK. Délnyugaton és nyugaton nem értem a kört. Meg kell kerülni a Balatont? Vagy Nagykanizsának kell egy kapcsolat? Szegedet és Sopront kaccsolatba kell hozni? Az a helyzet, hogy délnyugaton sokkal gyengébb az ország városhálózata, mint keleten, tehát lehet, hogy üresen hagynám ezt a rész, vagy rábíznám a horvátokra-osztrákokra.

TI: Nyilván nem ilyen léptékben kell nézni a vonalakat. Van abban igazság, amit mondasz. Nyugatra kell egy Bécs–Dél-Dunántúl tengely (Zágráb, Pécs felé). És az Alföld déli meg a Dunántúl déli felét kell összekötni. A Dunántúlon erre a Kapos völgye – Szekszárd vonal kínálkozik, az Alföldön meg bárhol mehetünk, Szeged a legnagyobb város, érdemes a közelébe vinni. Hogy a három vonalat egy névvel illetjük, az csak téged zavar, mert gyűlölöd a kört. Különben látnád, hogy ez három egyenes.

ZP: Kazohinia óta tudhatnád, hogy a kör rossz, a háromszög jó!:) Nem, én nem a kört gyűlölöm...nem is gyűlölök senkit egy volt szomszédomon kívül, de őt megvertem.:) A zárt struktúráktól ódzkodom, a nyitottakat szeretem és ez a íves izé szerintem nem nyit, hanem lezár, de ezt nem tudom eredményesebben megfogalmazni...

TI: Na, most nézd meg, nincs kör.

ZP: Nagyon jó, fejlődőképes vagy!:) De továbbra is azt gondolom, hogy Szegedintől nyugatra ez a kapcsolat valahol Hrvatskában megy...

TI: A világossárgának meg Nagyvárad–Arad–Temesvár vonalon kellene.

ZP: Ez is munkál bennem, de nem mertem mondani....összességében a határ menti városhálózat erősebb a határ túloldalán, mint az innensőn. Nyilván mesterségesen lett így, mióta a Ronyva hajózható folyó, de ez akkor is egy adottság ma.... Ugye, az első verzióról van screenshotod?

TI: Már nincs meg, mondtam. De megrajzolom.

(És Imre megrajzolta még egyszer, ahogyan az legfelül látható.)

Az írás szerzője Zöldi Péter, az Indóház online kiadásával, az iho.hu-val együttműködve készült.