Megvan a kivitelező a Szeged és Hódmezővásárhely közötti vasútvonal fejlesztésére. A tram-train működéséhez is szükséges korszerűsítést a Swietelsky végezheti el.

A Swietelsky Vasúttechnika Kft. alakítja ki a szegedi Rókus elágazás és a hódmezővásárhelyi Népkert között a két Csongrád megyei várost összekötő vasútvillamos 21,3 kilométer hosszú pályáját – írja a Magyar Építők.

A nettó 25,6 milliárd forintos beruházásban több kétvágányú szakasz épül meg, a nyíltvonali és állomási átmenő fővágányokat 80/100 kilométer per órás pályasebességre és 225 kilonewton tengelyterhelésre teszik alkalmassá.

A két csongrádi megyei jogú várost összekapcsoló, nálunk újfajta jármű a szakemberek nem hivatalos becslése szerint 2021-ben szállíthat először utasokat.

A beruházás négy része közül háromban már megvan a közbeszerzés nyertese: a járműveket a Stadler szállítja, az új vásárhelyi villamospályát, valamint a szegedi villámoshálózat és a nagyvasút összekötését Rókuson a Strabag Vasútépítő Kft. és a Belfry PE Kft. végezheti. A szegedi járműtelep áll a leghátrább, ott még csak most várható a tender kiírása.

A Deák téri után újabb üres teszttel folytatódik a RIGO (rugalmas, integrált, gazdaságos és okos) elektronikus jegyrendszer ellenőrzőegységeinek évek óta tartó bevezetése. Ezúttal egy buszba kerültek új dobozok, amelyekkel az utasoknak még nincs dolguk. A BKK hivatalos közleménye előtt a Közlekedő Tömeg Egyesület kritikája.

Azzal, hogy a BKK a mai napon, egy sajtóesemény keretében forgalomba állította az első, elektronikus érvényesítő készülékkel felszerelt buszát, önmagáról állított ki szegénységi bizonyítványt. Az elektronikus jegyrendszer szállítói szerződését csaknem 3,5 éve írták alá, de azóta az ellenőrző funkció nélküli Deák Ferenc téri beléptetőkapuk telepítésén kívül semmi olyan nem történt a projekttel kapcsolatban, ami bizakodásra adna okot. Az éves-, illetve havi bérletekkel rendelkező ügyfelek már a 2016-os évben meg kellett volna, hogy kapják az utazási kártyáikat, ehhez képest ezen az egyetlen buszon elviekben még a tesztkártyával rendelkező BKK-alkalmazottak utazási jogosultságát sem lehet ellenőrizni.

Nem világos tehát, hogy kik és mit tesztelnek ezen az egy szem buszon; a Közlekedő Tömeg Egyesület csak arra tud gondolni, hogy a BKK ügyfelei végtelennek tűnő türelmét teszi próbára.

Sajnos még mindig nagyon messze állunk attól, hogy Budapestnek korszerű jegyrendszere legyen – „mindössze” az alábbiak hiányoznak: egy funkciójában hibátlanul működő szoftverrendszer; több mint 2000 autóbusz, trolibusz és villamos felszerelése a rendszer elemeivel; beléptetőkapuk kiépítése több tucat metróállomáson, valamint az, hogy a használathoz szükséges chipkártyák az utazóközönség birtokában legyenek. Ne feledjük: a BKK legutóbbi, sokadszor módosított vállalása a rendszer teljes kiépítésére 2018 év vége.

Felmerül tehát további két fontos kérdés: az elmúlt 3,5 évben milyen rendszerelemre vonatkozó számlát fizetett ki a BKK a RIGO projekttel kapcsolatban, és mikorra lesz a rendszer valóban kész?

(Közlekedő Tömeg)

Elkezdődött az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó érvényesítő készülékekkel felszerelt első autóbusz próbaüzeme.

Hamarosan forgalomba áll az első, az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó járműfedélzeti érvényesítő készülékekkel felszerelt autóbusz Budapesten. Az új készülékekkel felszerelt MAN Lion’s City típusú autóbusszal, amelyen a BKK a készülékek működését teszteli, kezdetben a VT-Arriva Kft. által üzemeltetett dél-budai autóbuszvonalakon, majd később a teljes közösségi közlekedési hálózaton találkozhatnak az utasok. Az eszközökkel az utasoknak egyelőre nincs teendőjük, továbbra is a megszokott módon zajlik majd a jegyek érvényesítése és ellenőrzése.

A most induló teszt során a BKK és a gyártó Scheidt & Bachmann valós üzemi körülmények között szerez tapasztalatokat (pl.: szoftverbeállítások, adatkapcsolat megfelelősége, stb.), ezek segítségével tökéletesíthetik a készülékeket a sorozatos telepítés előtt. Az érvényesítő készülékek telepítésére az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével került sor, azok működésének és elhelyezésének megfelelőségét pedig a közeljövőben érdekképviseleti szervezetekkel egyezteti a BKK.

Az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó eszközök telepítésének első lépéseként a BKK 2017 augusztusában a Deák Ferenc téri metróállomás Sütő utcai kijáratához összesen 10 beléptetőkaput telepített, majd szeptemberben a H6-os HÉV Közvágóhíd végállomásán szintén telepítették az első érvényesítőkészülékeket. Ezekkel az eszközökkel egyelőre az utasoknak nincs teendőjük, azok az elektronikus jegyrendszer teljes indulásától lesznek használhatók. A jegyek érvényesítése és ellenőrzése továbbra is a megszokott módon történik.

A rendszer részeként mintegy 2500 járműre (buszra, trolira, villamosra) 10 ezernél is több új érvényesítőkészülék kerül. A kapuval nem lezárható metró és HÉV-állomásokra 530 érvényesítő készüléket telepít a BKK. Az eszközök sorozatos kiépítése várhatóan 2018-ban kezdődik, addig azonban valamennyi érintett állomáson és járművön megkezdődnek azok kihelyezésének előkészítő munkálatai. Az eszközök telepítésekor a szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a munkálatokat az utasforgalom legkisebb mértékű zavarásával végezzék el.

(BKK)

Elkészültek a tanulmánytervek, most következnek az engedélyeztetési tervek, a tényleges építkezés 2020-tól várható. Az egész projekt végén a Délitől átszállás nélkül utazhatunk Gödöllőre, Rákoskeresztúrra és talán a Hungaroringre és Csömörre is.

A Fonódó információi szerint a főváros valószínűleg még januárban bemutatja a nagyközönségnek a Budapesten tervezett közlekedési projektek leginnovatívabbját, amelynek lényege, hogy a 2-es metróból, a gödöllői HÉV-ből és új szárnyvonalból, szárnyvonalakból egy olyan kelet-nyugati gyorsvasúti rendszer jöjjön létre, amely nemcsak az ilyen színvonalú kapcsolatot most nélkülöző külvárosi területeket (XVI., XVII. kerület), de a gyorsan fejlődő pesti elővárosokat is bekapcsolja.

Az összekötésnek most már sokéves története van, de az elképzelések időközben változtak. Az aktuális verzió nagyon összetett munkát jelentő tervezésére 2016 közepén írták ki a tendert. Az alternatívák számbavételét is jelentő tanulmánytervektől a részletes engedélyezési és kivitelelezési tervekig mindent magában foglaló közbeszerzést a Főmterv nyerte meg, tavaly év végén le is adták a tanulmányterveket.

Ez számos ponton változatokat fogalmaz meg, amelyek között dönteni kell. Az egyik ilyen a Rákoskeresztúrra vezető ág nyomvonala, kiépítésének módja (felszín, kéreg). A XVII. kerületbe vezető metró a korábbi tervekben nem szerepelt, de az aktuálisan futó változatban már (ismét) igen. Riz Levente polgármester egy képviselő-testületi ülésen beszélt a beruházásról. A helyi Rákosmenti Híreket idézve a vg.hu azt írja, hogy erre az ágra négy verzió fut. Háromban a körvasútnál ágazna el a metró, a negyedik változat szerint a Sárga rózsa utcánál indulna a szárnyvonal.

Úgy tudni, a tanulmányterv a teljes projektet öt ütemben tervezi:

1. A két gyorsvasút összekötése az Örs vezér terén, a metró Cinkotáig jut el
2. Új szárnyvonal Rákoskeresztúrra
3. Átépítés Cinkotától Gödöllőig
4. A csömöri ág átépítése
5. Új vonal a Hungaroringre

Az első ütem természetesen feltétele a többinek, de azok egymás közötti sorrendje már döntés kérdése. Az is lehet, hogy Csömörre megszüntetik a kevés utast szállító HÉV-ágat. (Bár természetesen erre is igaz, hogy sokkal vonzóbb lenne a mainál, ha a belvárost is közvetlenül elérné, vagyis többen használnák, mint most.)

Riz Levente azt mondta, az építési engedélyek a tervek szerint 2019-ben lesznek meg, az építkezés 2020 után indulhat.

A második gyorsút az M7-estől indul, egyelőre a Fenékpusztáig tartó szakaszon indul a kivitelezés.

Az autóutaknál valamivel olcsóbban építhető, de a sima főutaknál jobb szolgáltatást nyújtó - más szóval az autóutaknál rosszabb szolgáltatást nyújtó, de a sima főutaknál drágább -, R-jelű gyorsutakat nemrég illesztették a magyar jogrendbe.

A kétszer két elválasztott sávos, de szintbeni csomópontokkal, leginkább körforgalmakkal megszakítható legalacsonyabb és legfiatalabb gyorsforgalmiút-kategóriából feltehetően soha sem lesz túl sok az országban. Sőt, még az is elképzelhető, hogy kiiktatják ezt az úttípust, hiszen Homolya Róbert nemrég azt mondta a Fonódó kérdésére, hogy a kormány átgondolja a gyorsforgalmi utak rendszerét, a cél az egyszerűsítés.

A Galvani út vonalába épülő hídra felkerülnek a villamossínek, de azt még nem tudni, hogy merre mennek majd ezeken a szerelvények.

Ez az írás elsősorban nem arról szól, hogy a főváros déli részén tervezett híd rossz helyen van, pontosabban, hogy először az albertfalvi hidat kellene megépíteni, mert az illeszkedik jobban a város szerkezetébe.

Az iho.hu-n viszont Zöldi Péter elég sokat írt erről, sőt egy sorozatban mutatta be, hogy a város térszerkezete nem holmi esztétikai kérdés csupán, de az élet minőségét is befolyásolja.