Március elejétől a 4-es és a 6-os vonalon közlekedő Combino villamosokra is kiterjesztették a Forgalomirányítási és UtasTÁjékoztatási Rendszert. A Futár telepítésével párhuzamosan a fedélzeti biztonsági kamerákat is üzembe helyezték a nagykörúton közlekedő szerelvényeken.

A Fővárosi Önkormányzat finanszírozásával, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) megrendelésére befejeződött a Combino villamosok Futár rendszerrel való felszerelése. A szolgáltatás kiterjesztésével a továbbiakban a 4-es és a 6-os vonal megállóiba telepített kijelzők is megjelenítik a járművek valós indulási idejét. A nagykörúti villamosokra vonatkozó járatinformációk a BKK Futár alkalmazásban, valamint a webes utazástervezőben is teljeskörűen elérhetők.

A hivatalos moszkvai állításban van egy kis turpisság, hiszen az orosz főváros külső metrógyűrűjének egy rövidke szakasza - jó messze a most megnyitott pályától - már évtizedek óta üzemel. A legérdekesebb azonban az, hogy ennnél az üzemnél milyen gyakran variálják, kötik innen oda át a vonalakat.

A Gyelovoj Centr (Деловой Центр) és Petrovszkij Park (Петровский парк) állomások közötti, 10,5 kilométeres új moszkvai metrószakaszt a főpolgármester adta át hétfőn. A végállomások, és a köztes három állomás közül kettő átszállóállomás. A város nyugati külső kerületeiben élő csaknem félmillió ember közlekedése javul, hangzott el. No meg az, hogy a 68 kilométeresre tervezett, 31 állomásos nagyobbik körmetró, ha megépül, a világ leghosszabb városi földalattivonala lesz, maga mögé utasítva a második pekingi gyűrűt. (Hacsak el nem készül addigra a kínai fővárosban egy harmadik, még nagyobb körpálya.)

A 3-as metró rekonstrukciója után már nem lehet átmenni a sínek alatt a Forgách utcai megállónál. A Gyöngyösi utcánál viszont megmarad a hasonló lehetőség.

A BKV megerősítette a Fonódónak, amit az építkezésre bekukkantva látni is lehet, a fővárosi kék metró északi szakaszának felújításakor a Forgách utcai megállónál elzárják azt az aluljárót, amely a metrópálya alatt vezetett át. Az újra megnyíló állomásnál tehát majd nem lehet átmenni (részben mozgólépcső segítségével) a Váci út egyik oldaláról a másikra, ehhez a felszíni gyalogátkelők valamelyikét kell majd igénybe venni.

Persze korábban sem az volt az aluljáró fő funkciója, hogy a széles út egyik oldaláról a másikra vigyen, hiszen erre egyszerűbb, lépcsőzésmentes megoldás volt eddig is a zebra, és persze nem is az, hogy az egyik peronról induló, és a másikra tartó gyalogosokat átvezesse, mert kevesen vannak ilyenek, hanem az, hogy aki a Váci út egyik oldaláról a másik oldalon lévő peronra igyekszik (vagy fordítva), az megtehesse ezt lámpára várás és a Váci út keresztezése nélkül.

A változtatás okát nem igazán sikerült megtudni a BKV-tól, azt írják, hogy "az M3-as metróvonal infrastruktúra-rekonstrukciója keretében folyamatban van a metrómegálló mindkét menetirányú oldalán két-két felvonó beépítése, az akadálymentes gyalogos kapcsolat biztosítása érdekében pedig felszíni gyalogátkelő létesül."

Viszont az aluljáró nem akadálymentességi kérdés, hiszen nem volt akadálymentes.

Lényegében eldőlt, hogy a főváros 3-as metróját a mozgásukban korlátozottak számára is használhatóvá teszik, ezért az ellenzéki pártok befejezik az aláírásgyűjtést arra a népszavazásra, amely ezt célozta volna.

A politikusok természetesen merőben másképp ítélik meg a történteket. Az ellenzéki pártok képviselői az aláírásgyűjtés felfüggesztésekor azt mondták, hogy sikeres volt a fellépésük, hiszen fokozatosan egyre több állomás akadálymentesítését oldják meg, így a népszavazás célja teljesült, magára az aktusra nincs szükség.

A Nyugati és a Keleti pályaudvar területén is befejeződött a kormányablakok kiépítése. A Nyugatiban 486 négyzetméteren 12 ügyfélpult és két fotófülke, a hamarosan megnyíló Keletiben 440 négyzetméteren tíz ügyfélpult és két fotófülke várja az utasokat. Mindkét kormányablak akadálymentes.

Az "Állomásfejlesztési és Integráltügyfélszolgálat-fejlesztési program (kormányablakok)" megnevezésű projekt célja állomások rendszerterv szerinti fejlesztése. A beruházás keretében a MÁV - az állomási szolgáltatások részeként - kialakítja a kormányablakok hálózatát.

A kivitelezési költség a Nyugati esetében 354 millió forint, a Keleti esetében 344 millió forint volt; a kormányablakok európai uniós forrás bevonásával létesültek. A fejlesztés eredményeként Budapest két legforgalmasabb személypályaudvarán több ezer különböző ügy intézésére nyílik lehetőség. A most átadott Nyugati pályaudvari és a kulcsrakész, tavasszal megnyíló Keleti pályaudvari új kormányablakokkal harmincra nő Budapest kormányablakainak száma. Az integrált kormányzati ügyfélszolgálatokon intézhető ügyek száma folyamatosan bővült az elmúlt években, így mára az ország 270 kormányablakában szinte valamennyi állammal kapcsolatos ügyüket egy helyszínen intézhetik az állampolgárok. A fejlesztéseknek köszönhetően a 2018-as naptári évben várhatóan 3 millió fölé emelkedhet az ügyforgalom Budapesten.