Döntés még nincs, Bonn, Essen, Herrenberg, Mannheim, Reutlingen kísérleti terep lenne, először itt nem kellene fizetni a közösségi közlekedésért.

Környezetvédelmi céllal szeretnének módosítani a közlekedés szerkezetén, az áru- és a személyszállításban is változtatnának a szabályokon - ezt írta a német kormány az Európai Bizottság környezetvédelmi ügyekért felelős tagjának, a máltai Karmenu Vellának. A kancellária, a környezetvédelmi minisztérium és a közlekedési minisztérium közös leveléről az Index számolt be német portálokra hivatkozva.

Elkezdik építeni az M7-es és a 710-es (a leendő M8) csomópontját, ha kész lesz, a tervek szerint jövő ősszel, az északi partra gyorsabban lehet eljutni.

Nyári hétvégéken dugók szoktak kialakulni Balatonaligánál, az M7-es és a 71-es csomópontjánál. Az északi part főútjának megépült ugyan 2008-ra egy rövidebb, 17 kilométeres elkerülője, amely Akarattyát, Kenesét és Fűzfőt tehermentesíti, de a 710-est nem kötötték be a sztrádába, így a forgalom előbb lemegy szinte a partig a 71-esre, majd keletre, azaz visszafelé fordul az eredetileg Főkajár, Füle, Polgárdi irányába haladó mellékútra, és csak onnan kanyarodik északra, hogy a Balaton keleti partjával párhuzamosan haladhasson az északi part települései felé.

Az eddigieknél alaposabb számításokkal kell igazolni az M35-ös déli és az M4-es legkeletibb szakaszának szükségességét és költségét, ha Magyarország azt akarja, hogy az Európai Unió finanszírozza az autópályák építését.

Összesen hatvan kérdésre vár választ az Európai Biztottság, mielőtt elfogadnák két, egymáshoz kapcsolódó hazai sztrádaszakasz uniós finanszírozását - írja a 24.hu. Brüsszel az M4-es Nagykereki, országhatár és Berettyóújfalu közötti részénél 27, az M35-ös innen kezdődő és majdnem Debrecenig (az új 481-es, a 4-esre rákötő főútig) tartó szakaszánál 33 pontban sorolta kifogásait.

Kurta rápillantást engedünk a szerkesztőségi munkára, valamint fellebbentjük a fátylat a hálózattervezés titkairól. Csak remélni merjük, hogy máshol ez megalapozottabban megy!

Valamelyik nap egy megtekintendő Google-dokumentumhoz kaptam meghívást. A feladó Tevan kolléga volt, akivel sokszor beszélgetünk közlekedési hálózatunk anomáliáiról és a benne rejlő lehetőségekről, arról, hogy mit kellene és kellett volna másképpen csinálni. Feltételezhetően az M0-ról szóló cikksorozat (első, második, harmadik rész) volt az, amely miatt Imre egeret ragadott, és megalkotta „Jó sztrádahálózat”-című művét, melynek megtekintése után parázs, de produktív vitába bonyolódtunk. A párbeszéd alant olvasható, nagyjából változtatás nélkül, miután megtekintettük a mű első változatát.

ZP: Nagyon profi! Gratula! Egyedül a körkörös sárgával nem tudok mit kezdeni. Vajon ennek egy Nagymagyarországon is lenne esélye? Nahátakkor!:)

TI: De lenne, bár talán nem pont így. Tudom, utálod a kört. De ha három külön neve és színe lenne, akkor OK?

ZP: Fóton lebontottad az Ybl-templomot vele.:D A sárga keleti szakasza rendben van szerintem is, bár nincsenek a kezemben konkrét érvek, csak érzésre megyek. Egy Ungvár/Nagyvárad – Délvidék kapcsolat OK. Délnyugaton és nyugaton nem értem a kört. Meg kell kerülni a Balatont? Vagy Nagykanizsának kell egy kapcsolat? Szegedet és Sopront kaccsolatba kell hozni? Az a helyzet, hogy délnyugaton sokkal gyengébb az ország városhálózata, mint keleten, tehát lehet, hogy üresen hagynám ezt a rész, vagy rábíznám a horvátokra-osztrákokra.

TI: Nyilván nem ilyen léptékben kell nézni a vonalakat. Van abban igazság, amit mondasz. Nyugatra kell egy Bécs–Dél-Dunántúl tengely (Zágráb, Pécs felé). És az Alföld déli meg a Dunántúl déli felét kell összekötni. A Dunántúlon erre a Kapos völgye – Szekszárd vonal kínálkozik, az Alföldön meg bárhol mehetünk, Szeged a legnagyobb város, érdemes a közelébe vinni. Hogy a három vonalat egy névvel illetjük, az csak téged zavar, mert gyűlölöd a kört. Különben látnád, hogy ez három egyenes.

ZP: Kazohinia óta tudhatnád, hogy a kör rossz, a háromszög jó!:) Nem, én nem a kört gyűlölöm...nem is gyűlölök senkit egy volt szomszédomon kívül, de őt megvertem.:) A zárt struktúráktól ódzkodom, a nyitottakat szeretem és ez a íves izé szerintem nem nyit, hanem lezár, de ezt nem tudom eredményesebben megfogalmazni...

TI: Na, most nézd meg, nincs kör.

ZP: Nagyon jó, fejlődőképes vagy!:) De továbbra is azt gondolom, hogy Szegedintől nyugatra ez a kapcsolat valahol Hrvatskában megy...

TI: A világossárgának meg Nagyvárad–Arad–Temesvár vonalon kellene.

ZP: Ez is munkál bennem, de nem mertem mondani....összességében a határ menti városhálózat erősebb a határ túloldalán, mint az innensőn. Nyilván mesterségesen lett így, mióta a Ronyva hajózható folyó, de ez akkor is egy adottság ma.... Ugye, az első verzióról van screenshotod?

TI: Már nincs meg, mondtam. De megrajzolom.

(És Imre megrajzolta még egyszer, ahogyan az legfelül látható.)

Az írás szerzője Zöldi Péter, az Indóház online kiadásával, az iho.hu-val együttműködve készült.

A tervek szerint 2021-ben lehet a fővárosból Szolnokra gyorsforgalmi úton hajtani. Az M4-es autóút Albertirsától a mostani főút nyomvonalán, annak fejlesztésével készül.

A Cegléd és Abony közötti 17,6 kilométeres autóút kivitelezésére kiírt közbeszerzést a Duna Aszfalt építheti nettó 26,3 milliárd forintért – közölte a Magyar Építők az európai tenderértesítőre hivatkozva.

Kevesen tudják, hogy az M4-es tulajdonképpen már a hetvenes évek óta épül! A 4-es út Albertirsa és Cegléd között 1974-ben megnyitott új, a településeket elkerülő nyomvonala már eleve úgy készült, hogy egyszer egy gyorsforgalmi része legyen. (A régi főút ekkor kapta a 40-es számot.) A rendszerváltás után további szektorokat is hasonlóan fejlesztettek, a szóban forgó szakasz 2005-ben készült el.

Így most a 73,235 és a 90,859 kilométerszelvények között a 2005 óta meglévő utat kell fejleszteni. Ráadásul a szakasz egy részén már eleve kétszer két sáv van. Munka persze itt is lesz, hiszen az autóút koronaszélessége nagyobb. Sőt, tulajdonképpen majdnem autópálya épül. A leállósávokon nem lesz burkolat, de a pályát 130 kilométer per órára kell tervezni. Más szóval később könnyen sztrádává lehet majd alakítani. (Az M86-os autóút hasonló.)

Két csomópontot is létesítenek, egy felül- és három aluljárót felújítanak, építenek még négy aluljárót. A 86,2-es kilométernél mindkét oldalon pihenő készül.

A közbeszerzésre a nyertesen kívül ajánlatot tett a Colas és a Dömper–Subterra–Raab-konzorcium.

A NIF korábbi közlése szerint e szakasz forgalomba helyezésének tervezett dátuma 2021 első fele. Budapestről tehát ekkor lehet gyakorlatilag Szolnokra eljutni gyorsforgalmi úton, hiszen az M4-ből még ehhez szükséges, Üllő és Cegléd közötti rész elkészülésének határideje 2019. harmadik negyedéve.

Az Üllő és Albertirsa közötti 30 kilométeres szakaszon 5 új különszintű csomópontot, 11 aluljárót, 3 felüljárót, Pilisnél egy egyszerű pihenőhelyet alakítanak ki. Ezen kívül elkészül Pilis város nyugati elkerülőútja is. A kivitelezést itt a Duna Aszfalt az EuroAszfalttal közösen végzi nettó 52,1 milliárdért.

Az Albertirsa és Cegléd közötti 14,4 kilométeren 4 különszintű csomópontot alakít ki a Colas (Colas Út Zrt., Colas Közlekedésépítő Kft. és Colas Hungária Zrt. közös ajánlattevő) nettó 20,5 milliárd forintért. Egy felüljárót kiszélesítenek, és egy aluljárót felújítanak, négy új aluljáró épül, valamint Ceglédnél egy meglévő töltőállomást komplex pihenővé alakítanak át.

A minap Kósa Lajos is beszélt a Szolnokot érintő közlekedési beruházásokról. A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter elmondta, hogy az önkormányzat jelezte, a Csáklya utca környékén szeretne még egy Tisza-hidat, ez 30-40 milliárd forintba kerülne, de a kormány még nem döntött a finanszírozásáról – írta az MTI.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere ugyanezen a rendezvényen hangsúlyozta: fontos egy északi elkerülő út is. Ez nem más, mint az M4-es következő, Abony és Fegyvernek közötti része, amelynek építése – mások mellett a Közgép kivitelezésében – már 2013-ban elindult autópályaként. A félig kész út építését 2015-ben azonban leállították. Később azt jelentették be, hogy más cégekkel fogják megépíttetni autóútként. Homolya Róbert, az NFM közlekedéspolitikai államtitkára nemrég azt ígérte, hogy hamarosan – perek nélkül – megegyeznek az eredeti kivitelezőkkel az elszámolásról, és kiírják újra a közbeszerzést.

Szolnokon a belvárosi közúti híd (B) után akkor készült el egy második, a Szent Istvánról elnevezett (E) amikor megépült a 4-es főút déli, elkerülő nyomvonala. A gyalogos-kerékpáros Tiszavirág hidat (G) 2011-ben avatták föl. Vasúti híd (V) 1857 óta van itt, így ha elkészül a Csáklya utcai (C ) és az M4-es (M) hídja, már hat tiszai átkelő lesz a városban és környékén.