Ha a veszélyes légszennyezés esetén csak 500 forint lenne a napijegy Budapesten, az autósok egy része átülne a közösségi közlekedésre.

Ahogy a legtöbb probléma, az itt érintett is szerteágazó, sokfelé vezet. De ennek az írásnak most kifejezetten az a célja, hogy egy rövid távon tényleg megvalósítható megoldást találjunk Budapesten egy konkrét ügyre.

Mi is a cél? Az, hogy ha szmog és ezért szmogriadó van, minél több autóst rávegyünk arra, hogy kivételesen ne kocsival közlekedjen. Olyanokat tehát, akik rendszeresen vagy gyakran magánautójukkal utaznak.

Van persze az a radikális és szimpatikus megoldás, hogy mindenki számára ingyenessé tesszük a közösségi közlekedést. Ezt választotta most Szeged. De kiderült, hogy egy ilyen lépés nagyon távol áll a főváros jelenlegi vezetésétől, és személy szerint Tarlós István főpolgármestertől.

A szegedi modell valóban felvet kérdéseket. Egyrészt a kieső bevételét, másrészt azt az igazságtalanságot, hogy akkor aki megvette előre a bérletét, azt most bizonyos értelemben kár éri, mert fölöslegesen fizet azokért a napokért, amelyeken amúgy ingyenes lett a villamosok, buszok használata.

Budapesten a legtöbb ellenzéki párt azt javasolta, hogy csak az autósok számára legyen ingyenes a tömegközlekedés a szmogriadó komolyabb fokozatának napjaiban. Ebben az álláspontban van logika, bár ugyanakkor szemmel látható igazságtalanság is. Az elméleti indok az lehet, hogy az autótulajdonos egy csomó pénzt fizet autója fenntartásáért, így méltányos azzal kedvezni, hogy a metróra jegy nélkül ülhessen föl. A gyakorlati szempont azonban fontosabb: az autósokat akarjuk megnyerni, aki tömegközlekedik, azt már nem kell.

A főváros jelenlegi vezetésének azonban ez az ötlet is túl sok volt, mindössze az amúgy kitiltott, tehát szennyezőbbnek tartott autók üzemben tartóit engedik ingyen utazni. Tarlós azzal indokolt, hogy nem fogják azokat támogatni, akik megengedhetik maguknak a jobb besorolású, vagyis általában drágább járművet.

A méltányosság logikája kétségtelenül fellelhető a döntésben, azonban eredménye csekély, hiszen az autók kisebb részét érinti. Sőt, gyakorlati hatása szinte nullának lőhető be, hiszen a kitiltott autó amúgy sem mozoghat a városban.

Emlékezzünk újra az eredeti célra! A rendszeresen autózókat szeretnénk – most csak – néhány napra átültetni a közösségi közlekedésre! Mit mondanak ők? Hogy drága a jegy. Aki rendszeres, bérletes utasa a BKK-nak, átlagosan napi 317 forintért utazik. (Ha csak 20 munkanappal számolunk, akkor 475 forintért.) De az autós nem akar havi bérletet venni, ha csak a szmog napjaiban tömegközlekedne. Márpedig a vonaljegy még tízesével véve is 300 forint, vagyis aki egy átszállással jut el a munkahelyére, oda-vissza napi 1200 forintot adna ki. A napijegy 1650 forint.

Megvan tehát a megoldás! A sokak szerint amúgyis túl drága napijegy a szmogriadó alatt kerüljön nagyságrendileg annyiba, mint a bérlet napi költsége, mondjuk 500 forintba. Ha nehézség lenne gyorsan új jegyet nyomtatni, akár az 500 forintos nosztalgiajegy is felhasználható lenne erre a célra.

Így nem mondhatná a sofőrös szolgálati autóval bejáró főpolgármester, hogy az ingyen-BKK a gazdagokat támogatja, a BKK sem járna igazán rosszul, hiszen a napi jeggyel az autós megfizet annyit, mint amennyit a rendszeres utas a bérlettel.

Ennyit pedig minden autós ki tud fizetni. Persze valójában 1200 vagy 1650 forintot is ki tudna, de 500-ra nem is mondhatja, hogy földhöz vágja, különösen úgy, hogy a kocsija is fogyaszt, és esetleg fizet a parkolásért.

Én is tudom, hogy a naponta autóval járók egy kisebb részének valóban méltányolható oka van erre: mondjuk vállalkozó, üzletember, aki egész nap rohangászik ide-oda, szállít valamit. A többségnek meg egyszerűen odanőtt a kocsi a fenekükhöz vagy presztízsnek tekintik, hogy azzal járnak. Ha megkérdik őket, mindenféle feltételhez kötik, hogy letegyék: több P+R-parkoló, jobb tömegközlekedés, olcsóbb bérlet, de valójában fogalmuk sincs, hol van P+R, milyen villamos jár a munkahelyük előtt, mennyibe kerül a bérlet.

A többség tehát az 500 forintos napijeggyel sem fog átülni. De azt is tudni kell, hogy ha a rendszeres autósoknak csak egy része használná a közösségi közlekedést, már fellélegezhetne a város. A csak némileg kevesebb autó is sokkal kevesebb dugót jelent, márpedig a dugóban araszolók sokkal nagyobb szennyezést okoznak.