Bizonyos szakaszon fizetős lesz a jelenlegi 4-es főút, hiszen rajta épül ki az autóút, így matricamentesen csak Cegléd, Abony, Albertirsa, Ceglédbercel belterületén át lehet majd autózni. Az is igaz azonban, a megyei matrica nem drága, így talán csak kevesek sóherkodják magukat a házak közé, amikor mehetnének 110-zel is.

A Budapest és Szolnok közötti M4-esnek lesz egy specialitása, amivel eltér a manapság Magyarországon készülő gyorsforgalmi utaktól. Egy része (Albertirsától Pest és Szolnok megye határáig) ugyanis a jelenleg 4-esként ismert főút nyomvonalán, annak bővítésével jön létre.

Erre persze az ad lehetőséget, hogy ezt az irányt már a hetvenes évek óta (!) úgy fejlesztik, hogy a főút új, a településeket elkerülő szakaszait olyan módon tervezik és építik, hogy a majdani gyorsforgalmi út részei lehessenek.

Döntés még nincs, Bonn, Essen, Herrenberg, Mannheim, Reutlingen kísérleti terep lenne, először itt nem kellene fizetni a közösségi közlekedésért.

Környezetvédelmi céllal szeretnének módosítani a közlekedés szerkezetén, az áru- és a személyszállításban is változtatnának a szabályokon - ezt írta a német kormány az Európai Bizottság környezetvédelmi ügyekért felelős tagjának, a máltai Karmenu Vellának. A kancellária, a környezetvédelmi minisztérium és a közlekedési minisztérium közös leveléről az Index számolt be német portálokra hivatkozva.

Az eladott jegyek 12 százalékát interneten veszik meg, 14 százalékot pedig automatából, közölte a MÁV-Start. A statisztika ugrásszerű változást mutat, bizonyára az egy hónappal ezelőtti menetrendváltáskor megnövelt kedvezményeknek köszönhetően.

Tavaly év végén jelentőset lépett a MÁV-Start a 21. századi jegyértékesítési módok fejlesztésében. Ezen a területen a vasút nem csak nemzetközi összehasonlításban állja meg a helyét, de érdemes összevetni a BKK botrányaival, szerencsétlenkedéseivel.

A fontosabb, de a nagyközönség által igazán még nem érezhető újdonság, hogy a Vonatinfó mobiltelefonos (most még csak androidos) alkalmazásban is lehet jegyet vásárolni. Ez ugyanis tesztelési fázisban van, csak az először erre jelentkezők szűkebb köre (és például alkalmazottak, újságírók) használhatják. Azt ígérik, tavasszal lesz teljes körűen elérhető.

Nekem volt már alkalmam használni, néhányszor valós utazásra is vettem vele jegyet. Ennyi tapasztalatból én úgy vélem, hogy maga az alkalmazás alapvetően használható, kézre áll. Ha egyszer beállítottuk az egyes utasok adatait, kedvezményeiket, a konkrét jegyvásárlás már gyors, egyszerű, mindig gond nélkül ment.

Nem ilyen jó a helyzet a jegy bemutatásával. Az természetes, hogy a jegyvizsgálóknak sincs még túl nagy rutinjuk. Nagyobb baj, hogy van, ahol nincs kellő térerő, így például Veszprém után (Ajka felé) a kalauz saját készüléke nem tudta leolvasni a jegyünket. Egy másik alkalommal valószínűleg maga a kütyü volt hibás, ezért nem sikerült a beolvasás.

Megkérdeztem erről a MÁV-ot is, ezt felelték: „Az e-vonatjegyen levő QR kód lehetővé teszi, hogy a jegy valódisága és érvényessége térerő hiányában is ellenőrizhető legyen, mivel a jegy adatai benne vannak a kódban is. A jegyvizsgálók számára eljárásrend készült arra az esetre, ha a jegyellenőrző készülék meghibásodik.”

Decembertől új kedvezmények is segítik az önkiszolgáló formák terjedését, így egyetlen hónap alatt kimutatható statisztikai javulást könyvelt el a vasút. „Lendületesen nő az internetes jegyvásárlás népszerűsége: december 8-tól január 7-ig 42 százalékkal többen váltották meg online a vasúti jegyet, mint az egy évvel ezelőtti azonos időszakban. A jegykiadó automaták forgalmára sem lehet panasz, azokból 12 százalékkal többen vásároltak jegyet” – írják közleményükben.

Tavaly november végéig az értékesített jegyek 8 százalékát vásárolták meg interneten, a mögöttünk álló harminc napban viszont már 12 százalékot. Az állomások automatáinak részesedése ugyanakkor 13-ról 14 százalékra nőtt.

Öt százalékkal váltak olcsóbbá a jegyautomatás vásárlások, míg az otthon nyomtatott vagy mobileszközön bemutatott menetjegyek ára tíz százalékkal kevesebb a korábbi háromszázalékos engedmény helyett. Egyes alacsonyabb kihasználtságú, legalább 100 kilométer távolságra, csúcsidőn kívül közlekedő járatokra szóló e-vonatjegyek ára ötödével csökkent. Ezekre – a menetrendi keresőben @ jellel jelölt – vonatokra közel 25 ezer e-vonatjegyet vásároltak december 8-ától január 7-ig.

Az információtechnológia gyors fejlődése és az okostelefonok szélesebb körű elterjedése miatt az elektronikus, önkiszolgáló csatornákon keresztüli vonatjegy-értékesítés tartós növekedésére számít a vasúttársaság.

A Deák téri után újabb üres teszttel folytatódik a RIGO (rugalmas, integrált, gazdaságos és okos) elektronikus jegyrendszer ellenőrzőegységeinek évek óta tartó bevezetése. Ezúttal egy buszba kerültek új dobozok, amelyekkel az utasoknak még nincs dolguk. A BKK hivatalos közleménye előtt a Közlekedő Tömeg Egyesület kritikája.

Azzal, hogy a BKK a mai napon, egy sajtóesemény keretében forgalomba állította az első, elektronikus érvényesítő készülékkel felszerelt buszát, önmagáról állított ki szegénységi bizonyítványt. Az elektronikus jegyrendszer szállítói szerződését csaknem 3,5 éve írták alá, de azóta az ellenőrző funkció nélküli Deák Ferenc téri beléptetőkapuk telepítésén kívül semmi olyan nem történt a projekttel kapcsolatban, ami bizakodásra adna okot. Az éves-, illetve havi bérletekkel rendelkező ügyfelek már a 2016-os évben meg kellett volna, hogy kapják az utazási kártyáikat, ehhez képest ezen az egyetlen buszon elviekben még a tesztkártyával rendelkező BKK-alkalmazottak utazási jogosultságát sem lehet ellenőrizni.

Nem világos tehát, hogy kik és mit tesztelnek ezen az egy szem buszon; a Közlekedő Tömeg Egyesület csak arra tud gondolni, hogy a BKK ügyfelei végtelennek tűnő türelmét teszi próbára.

Sajnos még mindig nagyon messze állunk attól, hogy Budapestnek korszerű jegyrendszere legyen – „mindössze” az alábbiak hiányoznak: egy funkciójában hibátlanul működő szoftverrendszer; több mint 2000 autóbusz, trolibusz és villamos felszerelése a rendszer elemeivel; beléptetőkapuk kiépítése több tucat metróállomáson, valamint az, hogy a használathoz szükséges chipkártyák az utazóközönség birtokában legyenek. Ne feledjük: a BKK legutóbbi, sokadszor módosított vállalása a rendszer teljes kiépítésére 2018 év vége.

Felmerül tehát további két fontos kérdés: az elmúlt 3,5 évben milyen rendszerelemre vonatkozó számlát fizetett ki a BKK a RIGO projekttel kapcsolatban, és mikorra lesz a rendszer valóban kész?

(Közlekedő Tömeg)

Elkezdődött az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó érvényesítő készülékekkel felszerelt első autóbusz próbaüzeme.

Hamarosan forgalomba áll az első, az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó járműfedélzeti érvényesítő készülékekkel felszerelt autóbusz Budapesten. Az új készülékekkel felszerelt MAN Lion’s City típusú autóbusszal, amelyen a BKK a készülékek működését teszteli, kezdetben a VT-Arriva Kft. által üzemeltetett dél-budai autóbuszvonalakon, majd később a teljes közösségi közlekedési hálózaton találkozhatnak az utasok. Az eszközökkel az utasoknak egyelőre nincs teendőjük, továbbra is a megszokott módon zajlik majd a jegyek érvényesítése és ellenőrzése.

A most induló teszt során a BKK és a gyártó Scheidt & Bachmann valós üzemi körülmények között szerez tapasztalatokat (pl.: szoftverbeállítások, adatkapcsolat megfelelősége, stb.), ezek segítségével tökéletesíthetik a készülékeket a sorozatos telepítés előtt. Az érvényesítő készülékek telepítésére az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével került sor, azok működésének és elhelyezésének megfelelőségét pedig a közeljövőben érdekképviseleti szervezetekkel egyezteti a BKK.

Az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó eszközök telepítésének első lépéseként a BKK 2017 augusztusában a Deák Ferenc téri metróállomás Sütő utcai kijáratához összesen 10 beléptetőkaput telepített, majd szeptemberben a H6-os HÉV Közvágóhíd végállomásán szintén telepítették az első érvényesítőkészülékeket. Ezekkel az eszközökkel egyelőre az utasoknak nincs teendőjük, azok az elektronikus jegyrendszer teljes indulásától lesznek használhatók. A jegyek érvényesítése és ellenőrzése továbbra is a megszokott módon történik.

A rendszer részeként mintegy 2500 járműre (buszra, trolira, villamosra) 10 ezernél is több új érvényesítőkészülék kerül. A kapuval nem lezárható metró és HÉV-állomásokra 530 érvényesítő készüléket telepít a BKK. Az eszközök sorozatos kiépítése várhatóan 2018-ban kezdődik, addig azonban valamennyi érintett állomáson és járművön megkezdődnek azok kihelyezésének előkészítő munkálatai. Az eszközök telepítésekor a szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a munkálatokat az utasforgalom legkisebb mértékű zavarásával végezzék el.

(BKK)

Jó és rossz hírek is vannak az új menetrendben: nehéz lenne a hétvégén életbe lépő változásokat valamilyen egyértelmű fejlesztés megnyilvánulásaként értelmezni, ugyanakkor szerencsére általános leépítésről sincs szó. A százmilliárdos, EU-pénzből finanszírozott fejlesztéseknek természetesen van hasznuk a csökkenő menetidőkben, bár a lehetőségeket nem mindig használják ki teljesen. Az esztergomi vonal villamosítása és felújítása is odáig jut, hogy egyetlen pár vonat (!) már nem gázolajjal megy majd. Sok helyen viszont visszalépnek, ráadásul a leépítés ötletszerű, az elmúlt években büszkén fejlesztett területekről csépkednek le szolgáltatási rétegeket: nemzetközi összeköttetéseket adnak fel Berlin, Bulgária, Montenegró, Fiume felé, háló- és étkezőkocsikat vesznek le nemzetközi vonatokról. De hogy ismét pozitívumokkal zárjunk, a MÁV-csoport egyre inkább kihasználja az online világot, fejlődik és érdemi kedvezménnyel párosul az internetes jegyeladás, és már a menetrendet sem nyomtatják ki, csak a világhálón lehet majd elérni.