Letették az R67-es út alapkövét. Ez lesz az első gyorsút Magyarországon. Vagyis olyan négysávos, amelyen 110-zel haladhatunk, gyorsforgalmi útnak számít, mint a sztrádák és az autóutak, de akár szintbeni kereszteződést is tartalmazhat.

Amikor a miniszterelnök 2015 tavaszán Sopronban gyorsforgalmi utat ígért minden megyei jogú városnak, a magyar jog szerint még csak az autópályák és az autóutak (illetve ezek csomóponti ágai) tartoztak ebbe a kategóriába. Orbán Viktor azonban ott, és a modern városok program keretében lebonyolított látogatásain általában konzekvensen „négysávos” utakról beszélt, vagyis nem ígért feltétlenül sztrádákat vagy autóutakat.

Tasó László, a fejlesztési tárca akkori közlekedéspolitikai államtitkára hamarosan be is jelentette egy új útfajta, a szintén a gyorsforgalmi gyűjtőkategóriába sorolt M gyorsút (később a rendkívül megtévesztő M-et lehagyták) bevezetését. A gyorsforgalmik eme legalsó foka bekerült a jogszabályokba is.

Minthogy a gyorsút az autóút és egy emelt minőségű főút közé esik, nincs abban semmi meglepő, hogy a megjelölésére használt KRESZ-tábla is hibrid. (Eddig is lehetett egy sima főúton is irányonként két sáv, az irányokat elválaszthatták fizikailag, korláttal, és arra is van jócskán példa, hogy egyes szakaszokon 90 helyett 100 vagy 110 kilométer per órás haladási sebességet engedélyeztek.)

A kék színű táblákkal jelölt autópályák és autóutak, valamint a zöld útirányjelzőkről is megismerhető sima főutak között átmenetet képző gyorsutakat tehát egy olyan tábla fogja azonosítani, amelynek rajzolata megegyezik az autóút kezdetét mutatóval, de színe nem kék, hanem zöld.

Az első ilyen út a Balaton (azaz az M7-es) és Kaposvár között épülő R67-es – derült ki a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Fonódónak írt válaszából. Az R67-es középső, meghatározó szakaszának egyébként a napokban tették le az alapkövét. Az új útnak lesz még egy specialitása: egy szakaszán az elhaladó autók abroncsa dallamot fog játszani a burkolatba vágott vájatok megfelelő rezgése útján. Mégpedig a Republic együttesnek az út (pontosabban az előd 67-es főút) nevét viselő számát.

A gyorsutak jele tehát nem egy egyszerű szám, mint a sima főutaké, de nem is M-et kapnak, mint nálunk a sztrádák és autóutak, hanem egy másik betűt: az R feltehetően a rapid kifejezésre utal.

Hasonló lesz tehát a jelölési rendszer, mint sok más országban, ahol a legmagasabb kategóriát jelentő autópályák betűje mellett használnak egy második betűt is, így van Ausztriában az A-n kívül S, Szlovákiában és Csehországban a D-n kívül R jelű út. Ezekben az országokban azonban az autóutak kapják ezt a második betűt, miközben nálunk azok ugyanúgy M-esek (bár korábban voltak tervek S-ses jelölésükre is), mint a sztrádák, és a harmadik kategória, vagyis a gyorsút sajátsága lesz az R.

Az autóutaknál a hivatalos érvelés szerint olcsóbban építhető gyorsutakat már a bejelentéskor sem övezte egyöntetű elismerés. Sokan balesetveszélyesnek tartanak egy olyan utat, ami kábé úgy néz ki, mint egy sztráda vagy jobb autóút, egyszercsak mégis nekiszaladunk egy körforgalomnak vagy akár egy piros lámpának rajtuk, hiszen ezeken körforgalmat, lámpás csomópontot is megengednek.

A szakma szinte uniszónóban ellenezte a „fapados sztrádákat”, mondván, hogy a legfontosabb tendencia manapság az önmagukat magyarázó utaké, vagyis az, hogy az egyes útkategóriák jól különüljenek el már kiépítésükben is, egy-egy útról az autós az első pillanatba lássa, hogy micsoda.

Talán a kritika miatt is, talán azért is, mert Tasó László azóta már nem a közlekedéssel foglalkozik, de most az látszik, hogy a gyorsutak korántsem futnak be akkora karriert Magyarországon, amilyet két éve jósolni lehetett nekik. A bejelentéskor jövőbeni gyorsútként bemutatott szakaszok némelyike nem lesz az, a NIF azt közölte, hogy az M3 és Salgótarján közötti 21-es nem lesz például R21-es, marad főút, noha fokozatosan négysávúsítják.

A NIF tervei szerint viszont gyorsútként épül meg az Esztergom és az M1 között az R11, illetve a Keszthelyt és Zalaegerszeget az országos gyorsforgalmiút-hálózatba bekötő R76-os.