Az EU Csalás Elleni Hivatala sok tucatnyi szerződést tart szabálytalannak, ezek közül csak egy esik a Demszky-korszak utáni időkre.

Mostanra tisztázták Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos segítségével, hogy nem sért személyiségi jogokat az OLAF 4-es metróról készített elemzésének nyilvánosságra hozása, hiszen az érintettek közszereplők voltak – ezzel indokolta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, hogy péntek délben került föl a netre a jelentés.

Tarlós István főpolgármester nem tudott előre a nyilvánosságra hozatalról, így kis idővel korábban sajtótájékoztatóján még konkrét idézés nélkül, csupán az OLAF által kifogásolt szerződések dátumainak hosszas felsorolásával bizonyította, hogy a szabálytalanságnak, csalásnak, korrupciónak vagy az EU-pénzek szabálytalan felhasználásának kategórizált cselekmények zöme 2010 előtt, vagyis a főváros baloldali kormányzása idején történt.

Tarlós egyébként ugyanarra jutott, mint a dokumentum napvilágra kerülése után például Vitézy Dávid. A BKK korábbi vezérigazgatója ezt írta a Facebook-on:

»Az OLAF jelentés 2010-et követő időszakra vonatkozóan egyetlen megállapítást tesz. Az OLAF szerint súlyos korrupciós cselekményekben érintett mérnökszervezet, az Eurometro lecserélésére, a tőle való megszabadulásra a Fővárosnak és a BKV-nak semmilyen más lehetősége nem maradt 2012-ben, mint hogy saját cégét, a BKK Közutat fejleszti fel ezen képességekkel és így látja el ezt a tevékenységet. A BKK Közutat – mint a Főváros/BKK cégcsoporton belüli vállalkozást – a BKV közbeszerzés nélkül bízta meg, ez a magyar jogszabályoknak megfelelt, de az EU szerint a nyílt közbeszerzés hiánya nem volt kellően indokolt és 25% támogatásvesztés (korrekció) erre a konkrét szerződésre is felmerülhet. De, és innentől az OLAF-ot idézem (87.o.): „a korrekció csökkenthető” és „javasolt figyelembe venni, hogy ez a szabálytalanság véget vetett egy másik, sokkal komolyabb szabálytalanságnak, amely a számos szerződött kivitelező és az őket felügyelni hivatott Eurometro Kft. között fennállt összeférhetetlenség volt” Továbbá az OLAF kifejezetten megállapítja (67.o.), hogy az Eurometro távozása és a BKK Közút belépése után ez az összeférhetetlenség megszűnt, és ezt a jelentés „pozitív változás” minősítéssel értékeli.«

A hosszú jelentésből az Index többek között Medgyessy Péter érintettségét emeli ki. Az Origo azokat a cégeket veszi sorra, amelyekkel a kifogásolt szerződéseket kötötték: Siemens, Alstom, BAMCO-konzorcium (Vinci CGP, Strabag, Hídépítő Zrt.), Swietelsky Kft., Strabag-Hídépítő Zrt.

Az MTI szerint Csepreghy azt mondta: a 4-es metró megépítésére 76 milliárd forintot használtak fel a Közlekedési Operatív Program terhére, ebből 59 milliárd forint volt az Európai Unió hozzájárulása, és ez utóbbi összeget követelheti vissza az Európai Bizottság.

Tarlós viszont arra mutatott rá, egyelőre még semmit sem kért vissza a Bizottság, és ő úgy gondolja, meg kell próbálni vitatni az egyes tételeket, és csökkenteni az összeget majd akkor, ha tényleg sor kerül erre. Ha Magyarországnak vissza kell fizetnie összegeket, kártérítési pereket indíthat azok ellen a cégek ellen, amelyekkel a szabálytalan szerződéseket kötötték.

Nem épül tovább

A főpolgármester Budapestinfo rendezvényén a Fonódó megkérdezte, Tarlós István lát-e esélyt a 4-es metró folytatására. A főváros jelenlegi helyzetében nem – hangzott a válasz. A 2010 előtti városvezetés elvileg tervezte a Keleti pályaudvar és a Bosnyák tér közötti hosszabbítást, de valójában nem történt semmi a beruházás előkészítésére, tervezésére, finanszírozásának megteremtésére. A Fidesz-többségű közgyűlés hivatalosan is levette a nairendről a 2-es szakaszt. Tarlós szerint a 3-as metró felújítához vagy a BKV elöregedett járműállományának cseréjéhez sem könnyű megteremteni a forrásokat, így beszélni sem érdemes a hosszabbításról