Ha valóban Észak-Erdélyen keresztül épül ki valamiféle gyors vasúti összeköttetés Budapest és Bukarest között, az előnyös lehet Erdélynek és az ottani magyarságnak.
Hétfőn még csak azt mondta Kolozsváron az ott tárgyaló magyar külügyminiszter, hogy „támogatják” a magyar főváros és az Erdélyi nagyváros közötti emelt sebességű vasút tervét, kedden, Budapesten, a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület konferenciáján már azt jelentette be, hogy megkezdődött a Budapestet Kolozsvárral összekötő vasút fejlesztésének előkészítése. A román kormány kérésére ez az első szakasza lesz a Budapest és Bukarest közötti projektnek.
Szijjártó Péter az MTI tudósításai szerint mindenhol gyorsvasutat emlegetett, ez szakmailag nem precíz, hiszen – ahogy a Fonódó rovatai között is – ez a kifejezés városi, elővárosi, nagyobb kapacitású kötöttpályás eszközt (metrót, HÉV-et) jelent. Alighanem nagysebességű vagy emelt sebességű vasútra gondoltatott, bár további konkrétumok nem említettvén csak találgatni lehet, hogy 160-as, 200-as, 250-es vagy 300 kilométer per órás pályáról van szó. Ugyancsak homályos még a finanszírozás módja is.
Mindenesetre annyit megkockáztathatunk, hogy ha valóban lesz a belátható időben a tervekből valami, és a két szomszédos ország közötti színvonalas összeköttetés Kolozsváron át valósul meg, abból Erdély és a romániai magyarság profitálhat. Ez nekik kedvezőbb irány, mint ami közúton alakul ki: autópályából elsőként a szűkebb értelemben vett Erdély szívét elkerülő, a Bánáton és Dél-Erdélyen átvezető nyomvonal készül.
A külgazdasági és külügyi tárca vezetője a konferencián beszélt még vasúti ügyekről, a leginkább az tekinthető újdonságnak, hogy a horvátokat rá akarják venni a Budapest–Szarajevó összeköttetés újraindítására.
El kívánják érni, hogy ha már mindkét oldal villamosítja a szlovén-magyar vasúti összeköttetést, azon át is lehessen menni a koperi kikötő felé mozdonycsere nélkül.
Szijjártó azt is mondta, november végén rendezik meg Budapesten a Kína–Közép-Európa–csúcstalálkozót, ahol a Magyarországra érkező kínai miniszterelnök találkozik 16 kelet- és közép-európai ország miniszterelnökével. Ekkor írják ki a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának építésére a tendert, Szerbiában pedig a tervek szerint a csúcstalálkozó idején kezdődnek el a vasútvonal építési munkái.
