Nincs értelme, hogy egy turisztikai erdei vasútnak ugyanolyan szigorú feltételeknek kelljen megfelelnie, mint a Győri IC-nek.
A kormány módosítani tervezi a vasúti törvényt, nevezetesen a kisvasutakra vonatkozó szabályokon kívánnak enyhíteni – derül ki az Országgyűlésnek küldött tavaszi törvényalkotási programból.
A 2005-ben elfogadott törvény a kisvasutat üzemeltetők szerint gyakorlatilag lehetetlenné tette számukra a szabályos működést. Az alapelv az volt, hogy ugyanazok a szabályok érvényesek a nagyvasútra, mint a keskeny nyomközűekre. És itt tényleg minden engedélyeztetésre, tanúsításra, ellenőrzésre gondolni kell, akár a pályáról, a járművekről, a személyzet képzéséről, vizsgáztatásáról van szó.
A legkönnyebb pénzügyi oldalról megérteni, hogy miért idézett elő a jogszabály lehetetlen állapotokat. Az erdei vasutaknál például a kocsik általában a saját műhelyekben készültek kisipari módon, sokszor átalakítással. Ha ehelyett olyan profi gyártóktól kell megvenni a járműveket, amelyeknek az összes szükséges engedélyt megszerző üzemei vannak, akkor szó szerint nagyságrendekkel többet kell kiadni.
Nyilvánvaló, hogy a nagyvasúti nemzetközi fővonalakra kitalált biztonsági szabályok érvényesítése is indokolatlan. Ha a 160-nal robogó IC kisiklik, emberek tucatjai halhatnak meg – ha a 15-tel döcögő kisvonat lép ki a pályáról, szerencsés esetben kézzel visszaemelik az utasok, és folytatják az utat.
Az eredeti szigorú szabályokon bizonyos területen már lazítottak, de a kisvasúti szakemberek szerint csak esetlegesen és a szükségesnél kevésbé. Ezért lehet indokolt a további jogszabályi módosítás. Akár az is fölmerülhet, hogy a keskeny nyomtávú turisztikai vasutakra ne is a (nagy)vasúti törvény vonatkozzon, hanem egy külön jogszabály.
Hogy azonban ténylegesen hogyan írják majd át a jogi környezetet, még senki sem tudja.
(A cikk a VS.hu-n jelent meg.)
