Kiosztották a még tavaly év végén a kisvasutaknak ígért 10 milliárd forintot. Az összeg több mint fele a meglévő pályák renbehozását szolgálja, új szakasz első körben csak a kemencei üzemnél épül. Kétmilliárdot járművekre szánnak, a maradék pénz pedig tervezésre megy. Ezek a szakaszok a második körben készülhetnek el ténylegesen.

Az első pillanatban a kisvasútbarátszemnek csalódást okozott a közlönyben megjelent kormányhatározat, illetve a Révész Máriusz kormánybiztos által egy szerdai sajtótájékoztatón ismertetett lista a hazai kisvasutak fejlesztésére jutó költségvetési támogatásokról. Az derült ki ugyanis, hogy a program első ütemében lévő, más szóval már biztosnak tekinthető, odaítélt források közül mindössze a kemencei keskenynyomközű vasútnál jut hosszabbításra, jelenleg nem (persze valamikor nagyon is) létező szakasz újjáépítésére.

A második gondolat azonban bölcsnek kellett, hogy ítélje azt az elosztást, amely első helyre a meglévő kisvasutak pályáinak rendbetételét helyezi: a summa nagyobbik fele ide jut. Nemcsak azért, mert a legtöbb üzemben valóban siralmasak az állapotok az évtizedes alulfinanszírozás miatt, hanem mert irracionális és pazarló százmilliós közbeszerzésárakon új vonalakat építeni, a régi vasutakat pedig közben bezárni, mert annyira hiányzik a mindössze milliós összeg a folyamatos karbantartásukra.

Egy járművet bármeddig üzemben lehet tartani folyamatos barkácsolással, csak egy idő után ez már nem gazdaságos. Ezt a tételt szépen igazolják a magyar kisvasutak, a múzeumüzemhez, a romantikához illenek is a régi járművek, ettől függetlenül ugyancsak életmentő, hogy kétmilliárd-huszonnégymillió forint jut erre a területre.

A kormányhatározat 700 millió forintot különít el új mozdonyok, kocsik, motorvonatok kifejlesztésére is. A kerékpározásért és az aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos szerint ugyanis külföldről új járműveket beszerezni borzasztóan drága lenne. A programnak ezen ága némileg rokon a hasonló normál nyomtávú törekvésekkel, Révész Máriusz szerint az a cél, hogy a közbeszerzéseken magyar cégek nyerjenek.

A tízmilliárdból jut még megvalósíthatósági tanulmányokra, tervezésre. Természetesen jó esetben, ha lesz forrás is, a későbbiekben a most megtervezett szakaszok megépülnek – vagy éppen nem, ha az előtanulmányok arra jutnak, hogy nem érdemes. Ebbe a második körbe gyakorlatilag az összes keskenynyomközű üzem pályafelújítását beleírták, így csak azokat emeltük ki, ahol továbbépítésről is szó van.

A tervezett bővítések közül kiemelkedik a Vál-völgyis kisvasút, ha azt nézzük, hogy a most mindössze 5,8 kilométeres szakaszt északra Felcsúttól Bicskéig, délre Alcsútdoboztól Lovasberényig hosszabbítanák. Fenyvesen a Csisztafürdőig meglévő egykori ág újjáélesztéséről, Nagycenken Fertőd bekötéséről van szó.

A Börzsönyben a királyréti vonal alsó toldása (Kismaros–Verőce) szerepel a tervekben, és ehhez némileg hasonlóan Debrecenben is a belső végállomás nagyállomáshoz telepítését tartalmazó – nemrég drágasága miatt elvetett – tervét melegítik újra. Jut pénz egy tanulmányra is arról, hogy újra lehetne-e nyitni a 2009-ben bezárt Nyíregyházi kisvasút egy rövidke szakaszát Sóstóig.

Tavaly a kisvasutak úgy kapták meg a tízmilliárdot, hogy a pénzt a MÁV-nak adták. Most ezt is korrigálta a kormány, alig 1,4 milliárd maradt a nagyvasútnál, csak azoknak a vonalaknak a pénze, amelyeknek közük van a MÁV-hoz: a Gyermekvasút és a balatonfenyvesi, amely az övé, a nyíregyházi, amely az övé volt, vagy a Vál-völgyi, amely egy egykori MÁV-vonal helyén épül, sőt, Bicskénél lesz egy iparvágánnyal közös használatú (háromsínes) szakasza.

Terveznek még egy kisvasúthosszabbítást Magyarországon, a Gemencit közelítenék Szekszárdhoz, bár a városba a korábbi ötlettől eltérően nem vinnék be. Ez a beruházás azonban más forrásból, a modern városok program keretében készül majd.