Elkészültek a tanulmánytervek, most következnek az engedélyeztetési tervek, a tényleges építkezés 2020-tól várható. Az egész projekt végén a Délitől átszállás nélkül utazhatunk Gödöllőre, Rákoskeresztúrra és talán a Hungaroringre és Csömörre is.

A Fonódó információi szerint a főváros valószínűleg még januárban bemutatja a nagyközönségnek a Budapesten tervezett közlekedési projektek leginnovatívabbját, amelynek lényege, hogy a 2-es metróból, a gödöllői HÉV-ből és új szárnyvonalból, szárnyvonalakból egy olyan kelet-nyugati gyorsvasúti rendszer jöjjön létre, amely nemcsak az ilyen színvonalú kapcsolatot most nélkülöző külvárosi területeket (XVI., XVII. kerület), de a gyorsan fejlődő pesti elővárosokat is bekapcsolja.

Az összekötésnek most már sokéves története van, de az elképzelések időközben változtak. Az aktuális verzió nagyon összetett munkát jelentő tervezésére 2016 közepén írták ki a tendert. Az alternatívák számbavételét is jelentő tanulmánytervektől a részletes engedélyezési és kivitelelezési tervekig mindent magában foglaló közbeszerzést a Főmterv nyerte meg, tavaly év végén le is adták a tanulmányterveket.

Ez számos ponton változatokat fogalmaz meg, amelyek között dönteni kell. Az egyik ilyen a Rákoskeresztúrra vezető ág nyomvonala, kiépítésének módja (felszín, kéreg). A XVII. kerületbe vezető metró a korábbi tervekben nem szerepelt, de az aktuálisan futó változatban már (ismét) igen. Riz Levente polgármester egy képviselő-testületi ülésen beszélt a beruházásról. A helyi Rákosmenti Híreket idézve a vg.hu azt írja, hogy erre az ágra négy verzió fut. Háromban a körvasútnál ágazna el a metró, a negyedik változat szerint a Sárga rózsa utcánál indulna a szárnyvonal.

Úgy tudni, a tanulmányterv a teljes projektet öt ütemben tervezi:

1. A két gyorsvasút összekötése az Örs vezér terén, a metró Cinkotáig jut el
2. Új szárnyvonal Rákoskeresztúrra
3. Átépítés Cinkotától Gödöllőig
4. A csömöri ág átépítése
5. Új vonal a Hungaroringre

Az első ütem természetesen feltétele a többinek, de azok egymás közötti sorrendje már döntés kérdése. Az is lehet, hogy Csömörre megszüntetik a kevés utast szállító HÉV-ágat. (Bár természetesen erre is igaz, hogy sokkal vonzóbb lenne a mainál, ha a belvárost is közvetlenül elérné, vagyis többen használnák, mint most.)

Riz Levente azt mondta, az építési engedélyek a tervek szerint 2019-ben lesznek meg, az építkezés 2020 után indulhat.

A Galvani út vonalába épülő hídra felkerülnek a villamossínek, de azt még nem tudni, hogy merre mennek majd ezeken a szerelvények.

Ez az írás elsősorban nem arról szól, hogy a főváros déli részén tervezett híd rossz helyen van, pontosabban, hogy először az albertfalvi hidat kellene megépíteni, mert az illeszkedik jobban a város szerkezetébe.

Az iho.hu-n viszont Zöldi Péter elég sokat írt erről, sőt egy sorozatban mutatta be, hogy a város térszerkezete nem holmi esztétikai kérdés csupán, de az élet minőségét is befolyásolja.

Az elektronikus jegyrendszer bevezetése miatt összesen 150 millió forintra büntette a Közbeszerzési Döntőbizottság a BKK-t és a T-Systemt – közölte a Hír TV híradója. A döntőbizottság szerint az ajánlatkérő és a kérelmezett megsértette a közbeszerzésekről szóló törvényt azáltal, hogy a BKK közbeszerzési eljárás nélkül a T-Systemt bízta meg egy szerződésben.

A jegyautomatákra vonatkozó szerződés módosításáról van szó, itt nem írtak ki közbeszerzést.

A BKK-T-Systems-botrányról a Fonódó is sokat írt, legutóbb itt.

Kisiklott egy tehervonat egy kocsija csütörtök hajnalban a ferencvárosi állomáson, és elzárta a Kelenföld felé vezető egyik vágányt, valamint a Ferencváros és a Soroksári út állomás közötti mindkét vágányt - közölte a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatósága.

A vonatok Kőbánya-Kispest, illetve a Keleti pályaudvar helyett a Soroksári út állomásig közlekednek, és onnan indulnak Kunszentmiklós-Tassra, illetve Kelebiára.

Az utasok a Soroksári út állomást BKV járatokkal közelíthetik meg.

Ferencváros és Kelenföld között egy vágányon, hosszabb menetidővel közlekednek a vonatok. (MTI)

Több mint egy év kellett az illetékes hivatalnak, hogy elkészítse jelentését. Ez sokak szerint felháborítóan hosszú idő, én viszont nem ítélkeznék ebben a kérdésben. Egy biztos: bárki megnézheti, hogy elég alaposan vizsgálódtak-e, minden szükséges körülményt figyelembe vettek-e.

A 2016. december 5-i fővárosi metróbalesetben két utas súlyos, 14 könnyebb sérüléseket szenvedett. A megállóban várakozó Alstom-szerelvénybe belecsúszott egy másik.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedésbiztonsági Szervezete (KBSZ) arra jutott, hogy a baleset bekövetkeztében több tényező is szerepet játszott. Ezek között az egyik, hogy a járművezetőnek nem volt kellő rutinja a túlnyomórészt alkalmazott automatikus közlekedéstől eltérő kézi vezetésben, így valamivel kevésbé csökkentette a sebességet, mint például társai ugyanezen körülmények között.

Minthogy azonban a járművezető minden szabályt betartott, így a megengedett sebességre vonatkozót is, és mert nem ő tehet róla, hogy nem szerzett elegendő rutint a speciális körülmények közötti vezetésben, a KBSZ nem állapítja meg a felelősségét.