Mégse kerül sín a Kalocsa és Paks közé épülő Duna-hídra, bár korábban ennek a lehetősége is felmerült. A szaktárca azzal indokolja a nemleges döntést a költségeken túl, hogy a bajai vasúti átkelő kapacitását nem használják ki.

"A Kalocsa-Paks térségben tervezett Duna-híd vasúti átkelésre alkalmassá tételének lehetőségét az előkészítés során megvizsgálták. A döntést megalapozó okok egyike, hogy a tervezett helyszíntől 40 kilométerre található bajai híd vasúti kapacitásainak a felét sem használja ki. A kötött pályás átkelés megvalósításához a hídig vezető vasútvonalak kiépítésére, korszerűsítésére is szükség lenne nettó 60 milliárd forint becsült összköltséggel. A vasúti kiterjesztéssel tehát a teljes beruházás kiadásai a közúti elemekkel járó várható ráfordítás több mint kétszeresére nőttek volna."

Ezt válaszolta a Fonódó kérdésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Az Ikarus Egyedi Kft.-nek nincs semmilyen együttműködése a szerb Ikarbusszal a 180 Modulo M168d típusú busz gyártásával kapcsolatban, és nem is tervez ilyet - ezt a közlést juttatta el a Fonódóhoz a cég. Ezzel az iho.hu közlekedési portálnak azt az általam is átvett értesülését cáfolják, hogy száz csuklóst Szerbiában szerelnének össze.

Elsősorban a kamionok számára fontos, hogy Komáromnál is átkelhessenek a Dunán Magyarország és Szlovákia között.

A nehézgépjárművek számára Vámosszabadi és Letkés között nincs átkelési lehetőség a Dunán és az Ipolyon. A komáromi Erzsébet-híd 20 tonnás súlykorlátozású, a városok belsejébe vezeti a forgalmat. A megépülő új Duna-híd a magyar-szlovák Duna-szakaszon közvetlen átkelési lehetőséget teremt a teherforgalom számára Komárom és Révkomárom elkerülésével.

Mérföldkőhöz érkezett a Győr keleti elkerülő építése. A kivitelező 2017 eleje óta dolgozik az 5,2 km hosszú útszakaszon. Egy 395 méteres híd épül a Mosoni-Duna és a kapcsolódó szakaszok felett, Győrszentiván kertváros és Győr Bácsa között. A munkálatok most jutottak el a hídbetolás fázisába.

A 813. főút III. ütemének keretében készülő 180 méter hosszú Mosoni-Duna-mederhíd felszerkezete a szerelőtéren elkészült. A híd kialakítása hálós elrendezésű kábelekkel függesztett ortotróp acél pályaszerkezetű "kosárfüles" ívhíd lesz.

Értelmetlenül pazarló presztízsberuházásként, de akár egy évszázados adósság törlesztéseként is értékelhető a kelebiai vasútvonal rekonstrukciója. Apropó, törlesztés: a tervezett fejlesztés leginkább abban különbözik a korábbi vagy most folyó hasonlóktól, hogy nem ajándékeuróból, hanem kamatostul visszafizetendő kínai hitelből készül.

A közbeszédbe "kínai" jelzővel bekerült vasúti beruházások közül a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése jutott a legközelebb a megvalósításhoz - ennyit mindenképp leszögezhetünk, ha az elmúlt években hasonló konstrukcióban tervezett, de elvetélt V0-ra, központi pályaudvarra vagy a most már más forrásból elképzelt ferihegyi gyorsvasútra gondolunk. Orbán Viktor miniszterelnök május 15-én Pekingben, ottani hivatalos tárgyalásairól nyilatkozva kész tényként tálalta a főváros és Kelebia közötti pálya fejlesztését: az MTI szerint a kínai egyeztetések "leglátványosabb" témájának nevezte, és azt mondta, "a pénzügyi feltételeket is megvitatták, így hamarosan kiírhatják nyilvános pályázatra a közbeszerzéseket, és megindulhat a munka."

Semmi nem történik újra

Sokan azonban még a szakemberek közül most is úgy vélik, vagy éppen kifejezetten remélik, hogy ebből az álomból sem lesz semmi. Hiszen nincs szükség arra, hogy az ország legkevésbé fontos fővonalából soha meg nem térülő beruházással szupervasutat építsünk százmilliárdokért. Mások cinikusan azt mondják, az, hogy ezt a projektet a MÁV-nak adták, önmagában garancia arra, hogy nem lesz belőle semmi. A vasút ugyanis már elvesztette a komplexebb beruházások megszervezését lehetővé tévő képességeit, pontosabban egy évtizede a magyar állam azokat a NIF-hez telepítette. Így elbukta az esztergomi vonal villamosítását, de nem sikerült tartani a határidőt Kaposvár és Dombóvár között sem, pedig ezek lényegesen kisebb munkák.