Mindössze ketten tettek ajánlatot a Budapest és Kelebia közötti vasútvonal újjáépítését és fejlesztését célzó gigantikus projektre.

Vagy száz éve nem költött Magyarország annyi pénzt saját forrásból vasútépítésre, mint amennyit a 150-es vonal átépítésére fog. Az országban ma nincs olyan minőségű vasút, amilyen majd a Szerbia felé vezető vonal lesz.

A közbeszerzési dokumentációt még harmincketten kérték le, ám a hatalmas üzletre végül csak ketten jelentkeztek: egy CRE és egy Strabag–CCCC 2018 jelű konzorcium – derült ki a projekt koordinálására alapított Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. (KMV) Fonódónak adott válaszából.

Azt már nem árulták el, hogy pontosan milyen cégek vannak a fantázianevek mögött. A Strabag mindenkinek ismerős lehet, a CCCC pedig akár a China Communications Construction Co., Ltd. szokásos rövidítését is takarhatja. Ez a tőzsdén jegyzett, de többségi állami tulajdonban álló társaság a legnagyobb infrastruktúra-fejlesztő a Kínai Népköztársaságban.

A KMV közlése szerint „mindkét nemzetközi konzorciumban jelen vannak magyar, európai és távol-keleti gazdasági szereplők is, továbbá komoly szakmai múlttal rendelkező alvállalkozókat vontak be a konzorciumi tagok.”

Bár a KMV a Fonódó megkeresésére korábban azt válaszolta, hogy sokan érdeklődnek a közbeszerzés iránt, sőt, arra a kérdésre is pozitívan feleltek, hogy magyar, európai cégek is meg tudnak felelni a feltételeknek, valójában aligha lehet meglepő az eredmény, vagyis az, hogy a nálunk ismert építőipari cégek nem kívántak önállóan indulni, távol maradnak vagy kínai partnerrel együtt pályáznak.

A kínai szakemberek részvételével kialakított közbeszerzési kiírás ugyanis számos sajátosságában az ázsiai ország cégeinek kedvező feltételeket tartalmazza. Maga az a metódus is erre mutat, hogy nem az Európában szokásos módon külön-külön folyik a tendereztetés a megvalósítási tanulmány elkészítésére, a tervezésre, engedélyeztetésre, majd végül a tényleges építésre, hanem minderre egyben kérnek ajánlatot. Ugyancsak a hatalmas vasútépítési lázban égő keleti nagyhatalom vállalkozásainak kedvez a szokatlanul nagy összegű referenciakövetelmény mind a tervezést, mind a kivitelezést illetően. Ezekről részletesebben itt lehet olvasni.

De a nem kínai jelentkezőket alighanem az tartotta vissza a legeredményesebben az önálló indulástól, hogy a kínai kormány lényegében megakadályozhatja az egész projektet, ha netalán nem a neki tetsző győztest hoznák ki. Egy hozzájuk tartozó bank adja ugyanis a szükséges forrás 85 százalékát, és az ajánlatkérő azt is kikötötte, hogy ha nincs pénz, alá sem írja a szerződést a kivitelezésre, illetve ha már ez megtörtént, akkor érvényét veszti a kontraktus. Erről ez az írás szól. Márpedig a kínaiak jóindulatát úgy lehet a legegyszrűbben biztosítani, ha kínai cégekkel közös konzorciumban indul a pályázó.

Maga a beruházás is számos kérdést felvet. Valóban szükséges a 150-es vonal kapacitását növelni? Ha igen, így lehet a leghatékonyabban? Mi a valódi cél, a teherszállítás vagy a személyközlekedés segítése? Ezekkel a problémákkal ez a poszt foglalkozik.

A magyar és szlovák ígéretek szerint 2022-re készülnek el az M30-as, illetve az R4-es még hiányzó részei, így akkortól lehet gyorsforgalmi úton eljutni Budapestről Kassára és Eperjesre.

Kihirdették a közbeszerzés eredményét az M30-as autópálya még hiányzó 56 kilométeres szakaszának kivitelezésére – írja a Magyar Építők az uniós közbeszerzési portálra hivatkozva.

Az M3-asból kiágazó M30-as most 30,1 kilométeres, Miskolcig ér. Innen a 40,5-es (a szakzsargon szerint 40+500) szelvényig a Strabag Építő Kft. és a Strabag AG készítheti el a 10,4 kilométeres részt. A szerződés értéke az előzetesen kalkulált 36,824 milliárddal szemben 39,945 milliárd forint. Ezen a részen két csomópont épül, egy miskolci és a Szikszó déli, négy felüljáró, három aluljáró, valamint egy tengelysúlymérő állomás.

A Colas út Zrt. és a Colas Hungária Zrt. a kivitelezője a 24,2 kilométeres, a 64,7-es szelvényig tartó következő résznek 66,925 milliárd helyett 75,394 milliárdért. Itt is két csomópont lesz: Kázsmárknál és Encsnél. Tíz felül- és 11 aluljáró is a projekt része, valamint mindkét oldalon egy-egy komplex pihenő, az encsi autópálya-mérnökség, sőt az Encset, Forrót és Abaújdevecsert összekötő kerékpárút-, illetve járdahálózat is.

A határhoz legközelebbi, 22,2 kilométeres szakaszt a becsült 54,449 milliárd helyett 63,981 milliárdból alakíthatja ki a Hódút Kft. és Duna Aszfalt Kft. A garandnai és a hernádszurdoki csomópont, 16 felül-, négy aluljáró és két pár egyszerű pihenőhely is a feladataik között van.

A 86,8-as kilométerszelvényben kapcsolódik majd az épülő autópálya a minap átadott rövid szakaszhoz, amely az államhatárral és a szlovák R4-es autóúttal köti majd össze. A két ország illetékes minisztériumainak vezetői az ünnepségen egyaránt azt ígérték, hogy 2022-re készülnek el az M30-as, illetve az R4-es hiányzó darabjai. Ha így lesz, nemcsak a Budapest-Miskolc-Kassa-Eperjes táv tehető majd meg végig gyorsforgalmi úton, de tovább javul a Pozsony és Kassa közötti közúti összeköttetésben is a Magyarországon át haladó nyomvonal pozíciója a Vág és a Hernád völgyét követő szlovákiai iránnyal szemben. Már jelenleg is Budapest térségén keresztül lehet gyorsabban megtenni az utat Szlovákia két legnagyobb városa között, mint a ma még hiányos, északra kerülő szlovák autópályán.

Megvan a kivitelező a Szeged és Hódmezővásárhely közötti vasútvonal fejlesztésére. A tram-train működéséhez is szükséges korszerűsítést a Swietelsky végezheti el.

A Swietelsky Vasúttechnika Kft. alakítja ki a szegedi Rókus elágazás és a hódmezővásárhelyi Népkert között a két Csongrád megyei várost összekötő vasútvillamos 21,3 kilométer hosszú pályáját – írja a Magyar Építők.

A nettó 25,6 milliárd forintos beruházásban több kétvágányú szakasz épül meg, a nyíltvonali és állomási átmenő fővágányokat 80/100 kilométer per órás pályasebességre és 225 kilonewton tengelyterhelésre teszik alkalmassá.

A két csongrádi megyei jogú várost összekapcsoló, nálunk újfajta jármű a szakemberek nem hivatalos becslése szerint 2021-ben szállíthat először utasokat.

A beruházás négy része közül háromban már megvan a közbeszerzés nyertese: a járműveket a Stadler szállítja, az új vásárhelyi villamospályát, valamint a szegedi villámoshálózat és a nagyvasút összekötését Rókuson a Strabag Vasútépítő Kft. és a Belfry PE Kft. végezheti. A szegedi járműtelep áll a leghátrább, ott még csak most várható a tender kiírása.

A második gyorsút az M7-estől indul, egyelőre a Fenékpusztáig tartó szakaszon indul a kivitelezés.

Az autóutaknál valamivel olcsóbban építhető, de a sima főutaknál jobb szolgáltatást nyújtó - más szóval az autóutaknál rosszabb szolgáltatást nyújtó, de a sima főutaknál drágább -, R-jelű gyorsutakat nemrég illesztették a magyar jogrendbe.

A kétszer két elválasztott sávos, de szintbeni csomópontokkal, leginkább körforgalmakkal megszakítható legalacsonyabb és legfiatalabb gyorsforgalmiút-kategóriából feltehetően soha sem lesz túl sok az országban. Sőt, még az is elképzelhető, hogy kiiktatják ezt az úttípust, hiszen Homolya Róbert nemrég azt mondta a Fonódó kérdésére, hogy a kormány átgondolja a gyorsforgalmi utak rendszerét, a cél az egyszerűsítés.

A vállalt határidő előtt négy hónappal elkészült az M85-ös autóút csornai elkerülőjének második üteme. Az új útszakaszt Áder János köztársasági elnök, Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, Gyopáros Alpár, Csorna és térsége országgyűlési képviselője és Nagy Róbert Attila, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. vezérigazgatója adta át pénteken.

Csorna elkerülőútjának I. szakasza már 2015 ősze óta használatban van. Az első ütem átadásával az észak-déli átmenő forgalomtól mentesült a település. A második, záró ütem befejezésével már a Győr-Sopron irányú forgalom is elkerüli Csornát és Farádot is. A fejlesztés további eredménye, hogy biztonságosabban és gyorsabban lehet Budapestről eljutni Sopronba.