Megkaptam a választ a MÁV-tól, így rekonstruálhatjuk a barbárok áldozatává vált elővárosi szerelvény történetét:

November 10-én éjfél és hajnali fél öt között történhetett a rongálás, az éjjeli órákban, a kecskeméti állomáson.

Utánatelefonáltam, mert nem hittem el. De sajnos igaz.

Szörnyen összegraffitizett vagonok fényképe került föl a Facebookra. A felvétel a fővárosi Nyugati pályaudvaron készült. Megkerestem azt az utast, aki fotózta, és ő azt mondta, péntek reggel utazott a vonattal a váci vonalon, de már korábban is hallott róla. Vagyis a rongálás nem teljesen friss.

Az ilyen fokú összefestés már nem csupán esztétikai kérdés, mint látható, az ablakok is áldozatul estek, vagyis az utasok nem láthatnak ki.

Civil szervezetek és portálok közös közleménye szerint összeomlás felé halad a MÁV-Start.

Nem nevezik meg, de egyértelműen Csépke András vezérigazgatóra és munkatársaira céloznak az okokat keresve annak a közleménynek a megfogalmazói, amely szerint nem mennek jó irányba a dolgok a magyar vasútnál.

Az aláíró hat szervezet szerint:

"Az elmúlt hónapokban egymást érték a magyar vasúti személyszállítással kapcsolatos aggasztó hírek. Szinte nem múlt el hét anélkül, hogy valamilyen szolgáltatás megszüntetésével, leépítésével kapcsolatos fejlemény ne derült volna ki, és nem látszik, hogy a folyamatnak vége lenne. Mindezek érthetetlen ellentmondásban állnak azzal, hogy a kormány a most futó fejlesztésekkel együtt a következő években 1500 milliárd forintnyi forrást kíván a vasúti közlekedésre fordítani."

Annyi mindenesetre kijelenthető, hogy miközben a fejlesztéseket elsősorban az EU-s, esetleg a magyar adófizetők pénzéből finanszírozzák, Csépke neve inkább a szolgáltatások leépítésével kapcsolódik össze. Egyetlen fejlesztés tartható a vezér édes gyermekének, az IC+ vagonok szolnoki építése, az viszont egyrészt nem igazán korszerű irány, másrészt egyre kevésbé nevezhető sikersztorinak.

A vezérigazgató nem is titkolja, hogy az a célja, hogy cége minél kevesebb vonatot járasson. A karrierjét a vasútnál alul kezdő Csépke vezetői karakterét ismerői három tényezőből vezetik le

A mostani IC-k több helyen állnak majd meg, és jön a mégprémiumabb szolgáltatás, az IC Plusz. Még nem tudni, utóbbi milyen áron.

Ősi szokás a világ vasútjainál a kiemelt vonatfajták inflációja vagy éppen tudatos inflálása. Eleinte általában személyvonattal utaztak, csak ritkán indult egy-egy irányba gyorsvonat, ami luxusnak számított, kevesen engedték meg maguknak. Később egyre több helyen állt meg a gyors.

A vonatmegállítás tipikus társadalmi csapda: egy újabb megállás keveseknek nagyon jó, vagy csak nagyon fontos, mert nem utaznak, de az ezzel járó presztízst kívánják. Sokaknak picit romlik a helyzetük, mert kicsit később érik el céljukat. De a sokak nem tiltakoznak pár perc miatt, a hangos kevesek viszont, különösen, ha befolyásos politikus, polgármester, képviselő van köztük, sokszor célt érnek.

1. Vonatnem-infláció

A gyors tehát egyre kevésbé gyors, így jön az újabb vonatnem, az expressz, illetve az InterCity. Először ezek is szinte fantasztikus luxusnak számítanak, általában új járművek is dukálnak a bevezetésükhöz, majd az évtizedek alatt ezeket is egyre több helyen állítják meg, az új szerelvények már nem újak, az utasok úgy érzik, az IC csak annyit tud, mint régen az expressz, persze az az expressz se volt jobb, mint azelőtt a gyors. És akkor ki lehet találni megint egy mégelitebb terméket, a MÁV-nál is volt már IC Rapid.

Összeállt a Szeged központú vonatvillamos-rendszer költségvetése, a teljes összeg 74,6 milliárd forint. Hódmezővásárhelyig és Hódmezővásárhelyen épülhet a tram-train, megkezdődik a Makó felé vezető híd tervezése, vizsgálják a kiterjesztést Békéscsaba és Szabadka felé.

Az ember ismerje el, ha téved. Amikor Lázár János kancelláriaminiszter, majd Orbán Viktor miniszterelnök is azt mondta, hogy túl drága a Szeged és Hódmezővásárhely közé tervezett vonatvillamos, azt gondoltam, és meg is írtam, hogy legalábbis a közeljövőben nem valósul meg a két csongrádi megyei jogú városban villamosként, közöttük dízelmotorvonatként közlekedő - nálunk forradalmi előrelépést jelentő - jármű.

Most viszont már az látszik, hogy indul a beruházás, a Közlönyben ugyanis megjelent a róla szóló kormányhatározat, amely pénzt is rendel a beruházáshoz.