Több mint 1500 milliárd forintnyi vasútfejlesztés indul el vagy fejeződik be a következő években európai uniós és hazai forrásokból, valamint kínai hitelből.
Mosóczi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára csütörtökön, Velencén, a X. Kő- és Kavicsbányász Napok konferencián azt mondta, hogy az EU Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programja (IKOP) 2. prioritásának teljes kerete nettó 459 milliárd forint. Ezt a hazai vasúti törzshálózat felújítására fordítják.
Az IKOP 4. prioritása nettó 331 milliárd forintot tartalmaz, és az elővárosi vonalak és vasútállomások korszerűsítését célozza.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) által Magyarországnak biztosított forrásból maximum 341 milliárd forintra lehet pályázni Brüsszelnél. Magyarország 9 vasúti projektet valósít meg a támogatásból, és biztosan felhasználja a rendelkezésre álló keretet – mondta.
Mosóczi beszélt a kínai hitelből, mintegy 500 milliárd forintból megvalósuló Budapest-Belgrád vasútról, amely 160 kilométer per órás sebességet tesz majd lehetővé, és jelentősen gyorsítani fogja a szerb főváros vasúti megközelítését.
Az IKOP 2. prioritásának fejlesztései között szerepel a Püspökladány-Debrecen vasútvonal korszerűsítése 121 milliárdból, a Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti vonalszakasz felújítása 70 milliárdból. Előkészítés alatt áll a dél-balatoni vasútállomások rekonstrukciója 2,5 milliárd forintból, és tervezik a Liszt Ferenc repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kiépítését, ennek egy része a föld alatt futna.
Az IKOP 4. prioritásában 17 projekt szerepel, közöttük a Budapest-Esztergom vasútvonal villamosítása 45 milliárdból, a Szeged-Hódmezővásárhely között közlekedő tram-train megvalósítása 16 milliárdból, és a Mezőzombor-Sátoraljaújhely közötti vonal fejlesztése 23 milliárdból. Huszonegy milliárd forint áll rendelkezésre Debrecen intermodális csomópontjának kialakítására, további 48 milliárd hasonló fejlesztésekre más városokban (Székesfehérvár, Eger, Tatabánya-Bicske, Miskolc, Nyíregyháza, Kaposvár).
Huszonhét milliárd forintot szánnak Szabadbattyán és Aszófő között az észak-balatoni vasútvonal villamosítására, és szűk keresztmetszetének kiváltására, további másfél milliárdot az észak-balatoni vasútállomások korszerűsítésére.
A CEF forrásaiból 75 milliárd forint jut a Kelenföld-Százhalombatta vonal korszerűsítésére, további 88 milliárd a Százhalombatta-Pusztaszabolcs vonalra. A Rákos-Hatvan közötti szakasz fejlesztésére 114 milliárdot szánnak, a Békéscsaba-Lőkösháza közötti szakaszra 80 milliárdot, míg a Budapest déli összekötő Duna-híd korszerűsítésére 36 milliárdot. (MTI)
A közúthálózatra összesen mintegy 1300 milliárd forintot fordítanak a következő években: az IKOP 1. prioritása 733 milliárdot, az IKOP 3. prioritása 382 milliárdot, a CEF pedig 69 milliárdot tartalmaz.
Az államtitkár példaként említette a 8-as főút várpalotai elkerülőjét, az M30 országhatárig történő fejlesztését, az M35 két szakaszát, az M4-es autópályát, az M2-es út kibővítését Budapest-Vác között, az M0 déli szektorának fejlesztését, illetve az M9 Zalaegerszeg-Vasvár közötti út megépítését.
Mosóczi azt mondta, hogy a kerékpárosinfrastruktúra-fejlesztések több mint 500 kilométert érintenek a következő időszakban, és 24 milliárd forintot fordítanak rá. A legtöbb beruházás előkészítés alatt áll, így a Balatoni Bringakör, a Budapest-Balaton és a Rajka-Budapest szakaszok, vagy a Tisza-tavi kerékpárút is.
