A vállalt határidő előtt négy hónappal elkészült az M85-ös autóút csornai elkerülőjének második üteme. Az új útszakaszt Áder János köztársasági elnök, Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, Gyopáros Alpár, Csorna és térsége országgyűlési képviselője és Nagy Róbert Attila, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. vezérigazgatója adta át pénteken.

Csorna elkerülőútjának I. szakasza már 2015 ősze óta használatban van. Az első ütem átadásával az észak-déli átmenő forgalomtól mentesült a település. A második, záró ütem befejezésével már a Győr-Sopron irányú forgalom is elkerüli Csornát és Farádot is. A fejlesztés további eredménye, hogy biztonságosabban és gyorsabban lehet Budapestről eljutni Sopronba.

Letették az R67-es út alapkövét. Ez lesz az első gyorsút Magyarországon. Vagyis olyan négysávos, amelyen 110-zel haladhatunk, gyorsforgalmi útnak számít, mint a sztrádák és az autóutak, de akár szintbeni kereszteződést is tartalmazhat.

Amikor a miniszterelnök 2015 tavaszán Sopronban gyorsforgalmi utat ígért minden megyei jogú városnak, a magyar jog szerint még csak az autópályák és az autóutak (illetve ezek csomóponti ágai) tartoztak ebbe a kategóriába. Orbán Viktor azonban ott, és a modern városok program keretében lebonyolított látogatásain általában konzekvensen "négysávos" utakról beszélt, vagyis nem ígért feltétlenül sztrádákat vagy autóutakat.

Tasó László, a fejlesztési tárca akkori közlekedéspolitikai államtitkára hamarosan be is jelentette egy új útfajta, a szintén a gyorsforgalmi gyűjtőkategóriába sorolt M gyorsút (később a rendkívül megtévesztő M-et lehagyták) bevezetését. A gyorsforgalmik eme legalsó foka bekerült a jogszabályokba is.

A neve R67, de nem R, mint Republic, pedig az út egy szakasza az ő számukat fogja játszani, hanem R, mint gyorsút (rapid?). A gyorsforgalmi utak közé néhány éve került be Magyarországon - szakmai viták közepette - az autópályánál és autóútnál olcsóbban építhető, mert kevesebbet tudó gyorsút, amely akár szintbeli kereszteződést is tartalmazhat, de kétszer két, fizikailag is elválasztott sávból áll. Az M7-es és Kaposvár között épül az (egyik) első ilyen, ennek középső szakasza javarészt a régi 67-est követi, de a falvakat elkerüli. Számos politikus jelenlétében lerakták az alapkövét.

Olcsóbbak lesznek a magyarországi vasúttársaságok e-vonatjegyei decembertől, az automatás vásárlásoknál ötszázalékos lesz a kedvezmény, az otthon nyomtatott vagy mobileszközön bemutatott menetjegyeké pedig tíz százalékra nő december 10-től. A MÁV-START egyes járataira 20 százalékkal csökkentheti az e-jegy árakat.

Vasúti árcsökkentést jelentett be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Emlékeztettek rá, hogy a személyszállító vasúttársaságok 2013 óta kínálják három százalékkal olcsóbban az otthon nyomtatott vonatjegyeket, a minisztérium jóváhagyásával pedig újabb kedvezményeket vezethetnek be az elektronikus csatornákon értékesített menetjegyekre. A MÁV-Start minden ötödik utasa önkiszolgáló rendszerben vásárolja meg menetjegyét.

A most használatos, három hét múlva lejáró menetrendkönyv az utolsó, a 2018-ast már nem nyomtatja ki a MÁV, de mindenki letöltheti magának pdf-ben.

Régóta pletykálnak róla minden évben, hogy az aktuális menetrendkönyv az utolsó, de most tényleg ez a helyzet. A MÁV érdeklődésemre megerősítette, hogy 2018-ra már nem nyomtatják ki. Menetrend persze továbbra is lesz, lehet majd tudni, hogy hozzá képest mennyit késnek a vonatok. Íme a vasút válasza a Fonódónak:

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hozzájárult a nyomtatott menetrendkönyvek megszüntetéséhez a 2017/2018. évi menetrendi évtől, az már nem jelenik meg.