Bizonyos szakaszon fizetős lesz a jelenlegi 4-es főút, hiszen rajta épül ki az autóút, így matricamentesen csak Cegléd, Abony, Albertirsa, Ceglédbercel belterületén át lehet majd autózni. Az is igaz azonban, a megyei matrica nem drága, így talán csak kevesek sóherkodják magukat a házak közé, amikor mehetnének 110-zel is.

A Budapest és Szolnok közötti M4-esnek lesz egy specialitása, amivel eltér a manapság Magyarországon készülő gyorsforgalmi utaktól. Egy része (Albertirsától Pest és Szolnok megye határáig) ugyanis a jelenleg 4-esként ismert főút nyomvonalán, annak bővítésével jön létre.

Erre persze az ad lehetőséget, hogy ezt az irányt már a hetvenes évek óta (!) úgy fejlesztik, hogy a főút új, a településeket elkerülő szakaszait olyan módon tervezik és építik, hogy a majdani gyorsforgalmi út részei lehessenek.

A tervek szerint 2021-ben lehet a fővárosból Szolnokra gyorsforgalmi úton hajtani. Az M4-es autóút Albertirsától a mostani főút nyomvonalán, annak fejlesztésével készül.

A Cegléd és Abony közötti 17,6 kilométeres autóút kivitelezésére kiírt közbeszerzést a Duna Aszfalt építheti nettó 26,3 milliárd forintért – közölte a Magyar Építők az európai tenderértesítőre hivatkozva.

Kevesen tudják, hogy az M4-es tulajdonképpen már a hetvenes évek óta épül! A 4-es út Albertirsa és Cegléd között 1974-ben megnyitott új, a településeket elkerülő nyomvonala már eleve úgy készült, hogy egyszer egy gyorsforgalmi része legyen. (A régi főút ekkor kapta a 40-es számot.) A rendszerváltás után további szektorokat is hasonlóan fejlesztettek, a szóban forgó szakasz 2005-ben készült el.

Így most a 73,235 és a 90,859 kilométerszelvények között a 2005 óta meglévő utat kell fejleszteni. Ráadásul a szakasz egy részén már eleve kétszer két sáv van. Munka persze itt is lesz, hiszen az autóút koronaszélessége nagyobb. Sőt, tulajdonképpen majdnem autópálya épül. A leállósávokon nem lesz burkolat, de a pályát 130 kilométer per órára kell tervezni. Más szóval később könnyen sztrádává lehet majd alakítani. (Az M86-os autóút hasonló.)

Két csomópontot is létesítenek, egy felül- és három aluljárót felújítanak, építenek még négy aluljárót. A 86,2-es kilométernél mindkét oldalon pihenő készül.

A közbeszerzésre a nyertesen kívül ajánlatot tett a Colas és a Dömper–Subterra–Raab-konzorcium.

A NIF korábbi közlése szerint e szakasz forgalomba helyezésének tervezett dátuma 2021 első fele. Budapestről tehát ekkor lehet gyakorlatilag Szolnokra eljutni gyorsforgalmi úton, hiszen az M4-ből még ehhez szükséges, Üllő és Cegléd közötti rész elkészülésének határideje 2019. harmadik negyedéve.

Az Üllő és Albertirsa közötti 30 kilométeres szakaszon 5 új különszintű csomópontot, 11 aluljárót, 3 felüljárót, Pilisnél egy egyszerű pihenőhelyet alakítanak ki. Ezen kívül elkészül Pilis város nyugati elkerülőútja is. A kivitelezést itt a Duna Aszfalt az EuroAszfalttal közösen végzi nettó 52,1 milliárdért.

Az Albertirsa és Cegléd közötti 14,4 kilométeren 4 különszintű csomópontot alakít ki a Colas (Colas Út Zrt., Colas Közlekedésépítő Kft. és Colas Hungária Zrt. közös ajánlattevő) nettó 20,5 milliárd forintért. Egy felüljárót kiszélesítenek, és egy aluljárót felújítanak, négy új aluljáró épül, valamint Ceglédnél egy meglévő töltőállomást komplex pihenővé alakítanak át.

A minap Kósa Lajos is beszélt a Szolnokot érintő közlekedési beruházásokról. A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter elmondta, hogy az önkormányzat jelezte, a Csáklya utca környékén szeretne még egy Tisza-hidat, ez 30-40 milliárd forintba kerülne, de a kormány még nem döntött a finanszírozásáról – írta az MTI.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere ugyanezen a rendezvényen hangsúlyozta: fontos egy északi elkerülő út is. Ez nem más, mint az M4-es következő, Abony és Fegyvernek közötti része, amelynek építése – mások mellett a Közgép kivitelezésében – már 2013-ban elindult autópályaként. A félig kész út építését 2015-ben azonban leállították. Később azt jelentették be, hogy más cégekkel fogják megépíttetni autóútként. Homolya Róbert, az NFM közlekedéspolitikai államtitkára nemrég azt ígérte, hogy hamarosan – perek nélkül – megegyeznek az eredeti kivitelezőkkel az elszámolásról, és kiírják újra a közbeszerzést.

Szolnokon a belvárosi közúti híd (B) után akkor készült el egy második, a Szent Istvánról elnevezett (E) amikor megépült a 4-es főút déli, elkerülő nyomvonala. A gyalogos-kerékpáros Tiszavirág hidat (G) 2011-ben avatták föl. Vasúti híd (V) 1857 óta van itt, így ha elkészül a Csáklya utcai (C ) és az M4-es (M) hídja, már hat tiszai átkelő lesz a városban és környékén.

A magyar és szlovák ígéretek szerint 2022-re készülnek el az M30-as, illetve az R4-es még hiányzó részei, így akkortól lehet gyorsforgalmi úton eljutni Budapestről Kassára és Eperjesre.

Kihirdették a közbeszerzés eredményét az M30-as autópálya még hiányzó 56 kilométeres szakaszának kivitelezésére – írja a Magyar Építők az uniós közbeszerzési portálra hivatkozva.

Az M3-asból kiágazó M30-as most 30,1 kilométeres, Miskolcig ér. Innen a 40,5-es (a szakzsargon szerint 40+500) szelvényig a Strabag Építő Kft. és a Strabag AG készítheti el a 10,4 kilométeres részt. A szerződés értéke az előzetesen kalkulált 36,824 milliárddal szemben 39,945 milliárd forint. Ezen a részen két csomópont épül, egy miskolci és a Szikszó déli, négy felüljáró, három aluljáró, valamint egy tengelysúlymérő állomás.

A Colas út Zrt. és a Colas Hungária Zrt. a kivitelezője a 24,2 kilométeres, a 64,7-es szelvényig tartó következő résznek 66,925 milliárd helyett 75,394 milliárdért. Itt is két csomópont lesz: Kázsmárknál és Encsnél. Tíz felül- és 11 aluljáró is a projekt része, valamint mindkét oldalon egy-egy komplex pihenő, az encsi autópálya-mérnökség, sőt az Encset, Forrót és Abaújdevecsert összekötő kerékpárút-, illetve járdahálózat is.

A határhoz legközelebbi, 22,2 kilométeres szakaszt a becsült 54,449 milliárd helyett 63,981 milliárdból alakíthatja ki a Hódút Kft. és Duna Aszfalt Kft. A garandnai és a hernádszurdoki csomópont, 16 felül-, négy aluljáró és két pár egyszerű pihenőhely is a feladataik között van.

A 86,8-as kilométerszelvényben kapcsolódik majd az épülő autópálya a minap átadott rövid szakaszhoz, amely az államhatárral és a szlovák R4-es autóúttal köti majd össze. A két ország illetékes minisztériumainak vezetői az ünnepségen egyaránt azt ígérték, hogy 2022-re készülnek el az M30-as, illetve az R4-es hiányzó darabjai. Ha így lesz, nemcsak a Budapest-Miskolc-Kassa-Eperjes táv tehető majd meg végig gyorsforgalmi úton, de tovább javul a Pozsony és Kassa közötti közúti összeköttetésben is a Magyarországon át haladó nyomvonal pozíciója a Vág és a Hernád völgyét követő szlovákiai iránnyal szemben. Már jelenleg is Budapest térségén keresztül lehet gyorsabban megtenni az utat Szlovákia két legnagyobb városa között, mint a ma még hiányos, északra kerülő szlovák autópályán.

Az ígéretek szerint 2022-ben Eperjesig vezet majd gyorsforgalmi út Pesttől.

Kedden átadták az M30 Tornyosnémeti és az országhatár közötti szakaszát. A magyar oldalról érkező autósok így közvetlenül az R4-es gyorsforgalmin haladhatnak tovább Kassa felé. Mostantól a két éve elkészült szlovák R4-es kerülő nélkül kapcsolódik be a 3-as főútba.

A projekt megvalósítása során 1,7 km hosszon, 2×2 sávos autóút épült leállósávval, középső elválasztó sávval. Az autósok innentől 110 km/h sebességgel haladhatnak a szakaszon.

Tornyosnémetitől nyugatra egy különszintű csomópont épült, amely kapcsolatot biztosít a meglévő 3. úttal. A település, valamint az autóút felhajtó- és lehajtóágainak balesetmentes megközelítését két körforgalom segíti. Összekötésükre egy öttámaszú, 4 nyílású híd is létesült. A Tornyosnémeti mellett található mezőgazdasági területeket szintén a felüljárón keresztül lehet elérni.

Megújult a 20 éve épült tengelysúlymérő állomás is, a kijelölt gépjárművek ellenőrzésére és kiterelésére automata, előszűrő, rendszámfelismerő- és kijelzőrendszer létesült változtatható jelzésképű táblákkal. A szakasz téli üzemeltetését egy kálcium-klorid-oldat-tároló és sósiló biztosítja.

Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a projekt folytatásáról beszélt a keddi átadáson: „A beruházó Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. 2017 decemberére már megkötötte a kivitelezési szerződéseket a Miskolcig tartó folytatásra is. A munkálatok a következő hónapokban megkezdődhetnek a borsodi megyeszékhelyig még hiányzó közel 60 kilométeren. A jelenlegi ütemtervek szerint az M30 autóút 2022-ben teljes hosszban elkészül. A beruházásokkal az egymilliós lélekszámú Kassa-Miskolc eurorégió közlekedési helyzete, a térségben lakók életminősége és életlehetőségei jelentős mértékben javulnak.”

Viktor Stromček, a szlovák Közlekedési és Építésügyi Minisztérium államtitkára kiemelte: „Nagyon örülök annak, hogy további kilométerekkel gyarapodott az a fontos közúti folyosó, amely összeköti Szlovákiát Magyarországgal és Lengyelországgal. Jelenleg is folynak a munkálatok Kassa és Eperjes körgyűrűjénél, valamint befejezés előtt állnak azoknak a projekteknek az előkészítő fázisai is, amelyek által kompletté válik a Magyarországról vezető autópálya Eperjesig 2022-ben.”

Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta: „A mai napon nem valaminek a befejezését, hanem a kezdetét ünnepeljük. Ezzel a kicsiny, ámde fontos szakasszal végre kézzelfogható jeleit is láthatjuk a via carpatia Hernád-völgyben fekvő szakaszának, mely szorosabbra fűzheti majd a kapcsolatot a visegrádi négyekkel. A mostani beruházással továbbá nem csak egy utat építettek meg, hanem nehéz sorsú térségek helyzetét jobbítja ennek a munkának eredménye.”

Kondrik Kornél, a NIF Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese azt mondta: „A mostani beruházás jelentőségét mutatják a következő számok is: 3,4 km vadvédő kerítést építettünk, 1 hektár új erdőt telepítettünk. A földmunkák során megmozgattunk 30 000 köbméter humuszt, 130 ezer köbméter földművet és tízezer köbméter pályaszerkezeti réteget építettünk. Az M30-as építése itt nem áll meg. A Miskolc–Tornyosnémeti szakasz tavasszal megkezdődő építésének köszönhetően gyorsforgalmi kapcsolat jön létre az M3, Miskolc és az országhatár között.”

A fejlesztés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából, a NIF beruházásában, uniós forrás felhasználásával valósult meg. A kivitelezést az Euroaszfalt Kft. végezte el nettó 4,37 milliárd forintból.

(Törzsszöveg és a máshogy nem jelzett illusztrációk: NIF)

Több mint egy év kellett az illetékes hivatalnak, hogy elkészítse jelentését. Ez sokak szerint felháborítóan hosszú idő, én viszont nem ítélkeznék ebben a kérdésben. Egy biztos: bárki megnézheti, hogy elég alaposan vizsgálódtak-e, minden szükséges körülményt figyelembe vettek-e.

A 2016. december 5-i fővárosi metróbalesetben két utas súlyos, 14 könnyebb sérüléseket szenvedett. A megállóban várakozó Alstom-szerelvénybe belecsúszott egy másik.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedésbiztonsági Szervezete (KBSZ) arra jutott, hogy a baleset bekövetkeztében több tényező is szerepet játszott. Ezek között az egyik, hogy a járművezetőnek nem volt kellő rutinja a túlnyomórészt alkalmazott automatikus közlekedéstől eltérő kézi vezetésben, így valamivel kevésbé csökkentette a sebességet, mint például társai ugyanezen körülmények között.

Minthogy azonban a járművezető minden szabályt betartott, így a megengedett sebességre vonatkozót is, és mert nem ő tehet róla, hogy nem szerzett elegendő rutint a speciális körülmények közötti vezetésben, a KBSZ nem állapítja meg a felelősségét.