A Nyugatinál, a Kálvin téren, a Ferenciek terén biztosan, a Klinikáknál, a Corvin-negyednél és az Arany János utcánál talán olyan megoldást alkalmaznak az akadálymentesítésre, amelynél nem kell új aknákat fúrni drágán.

Szép lassan kezd kibontakozni, hogy hogy lesz használható a fővárosi észak-déli metró valamennyi állomása a mozgáskorlátozottak számára. A Fonódó is többször megírta már, hogy eredetileg azt tervezték, a vonal teljes rekonstrukciója során csak egyes állomásokat akadálymentesítenek, mondván, nincs többre pénz.

A mozgáskorlátozottak szervezetei és az ellenzéki pártok azonban kiharcolták, hogy fokozatosan az összes állomás felkerüljön a listára.

A világban csak néhány helyen alkalmazott módszer szerint egy ferde pályán mozgó kabin viheti a kerekesszékeseket. Ennek a megoldásnak előnye, hogy a mozgólépcsők már meglévő aknájába építhető be utólag, és így nem kell új aknákat mélyíteni a lifteknek.

A főpolgármester az eheti Budapestinfón is napirendre vette a témát. „A 3-as metró akadálymentesítésével, a ferdekabinos megoldással kapcsolatban eddig 31 európai gyártó képviseletét keresték meg műszaki leírás és árajánlat érdekében, érdemben hat jelentkezett be – mondta Tarlós István. Hozzátette: a ferdekabinos megoldás megvalósítható a Kálvin téren, a Ferenciek terén és a Nyugati pályaudvarnál, a Klinikák állomásnál »erősen valószínűsíthető«, a Corvin-negyed és az Arany János utca megállóknál pedig még geodéziai beméréseket végeznek. A főpolgármester hangsúlyozta: célszerűbb ezt a megoldást választani a nehézkesebben megoldható, jelentősebb kockázatnak számító és jóval drágább liftekkel szemben. Kifejtette, hogy ... a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége nem ellenzi a ferdekabinos megoldást.” – írja a városháza közleménye.

Tarlós „beszámolt arról, hogy a 3-as metró déli szakasza állomásai felújítására kiírt tenderen március 6-án járt le a jelentkezési határidő, az eredményről részletes tájékoztatást fognak adni, amint a döntés megszületik. A középső szakasz állomásainak felújítására vonatkozó tenderen a jelentkezési határidőt április 16-ig hosszabbították meg, elsősorban azért, mert az akadálymentesítésről szóló megállapodás még nem született meg.”

Lehet fogadásokat kötni, hogy végül Debrecenbe vagy Szegedre lehet előbb eljutni Erdély fővárosából végig autópályán.

Két román témájú autópályás hírt is közölt kedden az MTI. Az egyik szerint Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Lucian Sova román közlekedési miniszterrel egyeztetett. Az is szerepel az anyagban, hogy 2020-ra elkészül a két ország közötti második autópálya-összeköttetés, amely az észak-erdélyi autópályát fogja összekötni az M4-es gyorsforgalmi úttal.

Nos valójában ez nem új hír, a hányatott sorsú észak-erdélyi sztrádáról, az A3-asról már két éve is azt ígérték, hogy 2020-ra fejezik be. Persze azt kell mondani, Romániában az is eredmény, ha két év alatt nem tolódik a határidő, az A3-ast először 2004-ben kezdte el építeni a Bechtel, amellyel egyben leszerződtek a teljes kivitelezésre. Később azonban szerződést bontottak az amerikai céggel.

Bizonyos szakaszon fizetős lesz a jelenlegi 4-es főút, hiszen rajta épül ki az autóút, így matricamentesen csak Cegléd, Abony, Albertirsa, Ceglédbercel belterületén át lehet majd autózni. Az is igaz azonban, a megyei matrica nem drága, így talán csak kevesek sóherkodják magukat a házak közé, amikor mehetnének 110-zel is.

A Budapest és Szolnok közötti M4-esnek lesz egy specialitása, amivel eltér a manapság Magyarországon készülő gyorsforgalmi utaktól. Egy része (Albertirsától Pest és Szolnok megye határáig) ugyanis a jelenleg 4-esként ismert főút nyomvonalán, annak bővítésével jön létre.

Erre persze az ad lehetőséget, hogy ezt az irányt már a hetvenes évek óta (!) úgy fejlesztik, hogy a főút új, a településeket elkerülő szakaszait olyan módon tervezik és építik, hogy a majdani gyorsforgalmi út részei lehessenek.

Március elejétől a 4-es és a 6-os vonalon közlekedő Combino villamosokra is kiterjesztették a Forgalomirányítási és UtasTÁjékoztatási Rendszert. A Futár telepítésével párhuzamosan a fedélzeti biztonsági kamerákat is üzembe helyezték a nagykörúton közlekedő szerelvényeken.

A Fővárosi Önkormányzat finanszírozásával, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) megrendelésére befejeződött a Combino villamosok Futár rendszerrel való felszerelése. A szolgáltatás kiterjesztésével a továbbiakban a 4-es és a 6-os vonal megállóiba telepített kijelzők is megjelenítik a járművek valós indulási idejét. A nagykörúti villamosokra vonatkozó járatinformációk a BKK Futár alkalmazásban, valamint a webes utazástervezőben is teljeskörűen elérhetők.

A 3-as metró rekonstrukciója után már nem lehet átmenni a sínek alatt a Forgách utcai megállónál. A Gyöngyösi utcánál viszont megmarad a hasonló lehetőség.

A BKV megerősítette a Fonódónak, amit az építkezésre bekukkantva látni is lehet, a fővárosi kék metró északi szakaszának felújításakor a Forgách utcai megállónál elzárják azt az aluljárót, amely a metrópálya alatt vezetett át. Az újra megnyíló állomásnál tehát majd nem lehet átmenni (részben mozgólépcső segítségével) a Váci út egyik oldaláról a másikra, ehhez a felszíni gyalogátkelők valamelyikét kell majd igénybe venni.

Persze korábban sem az volt az aluljáró fő funkciója, hogy a széles út egyik oldaláról a másikra vigyen, hiszen erre egyszerűbb, lépcsőzésmentes megoldás volt eddig is a zebra, és persze nem is az, hogy az egyik peronról induló, és a másikra tartó gyalogosokat átvezesse, mert kevesen vannak ilyenek, hanem az, hogy aki a Váci út egyik oldaláról a másik oldalon lévő peronra igyekszik (vagy fordítva), az megtehesse ezt lámpára várás és a Váci út keresztezése nélkül.

A változtatás okát nem igazán sikerült megtudni a BKV-tól, azt írják, hogy "az M3-as metróvonal infrastruktúra-rekonstrukciója keretében folyamatban van a metrómegálló mindkét menetirányú oldalán két-két felvonó beépítése, az akadálymentes gyalogos kapcsolat biztosítása érdekében pedig felszíni gyalogátkelő létesül."

Viszont az aluljáró nem akadálymentességi kérdés, hiszen nem volt akadálymentes.