Bizonyos szakaszon fizetős lesz a jelenlegi 4-es főút, hiszen rajta épül ki az autóút, így matricamentesen csak Cegléd, Abony, Albertirsa, Ceglédbercel belterületén át lehet majd autózni. Az is igaz azonban, a megyei matrica nem drága, így talán csak kevesek sóherkodják magukat a házak közé, amikor mehetnének 110-zel is.

A Budapest és Szolnok közötti M4-esnek lesz egy specialitása, amivel eltér a manapság Magyarországon készülő gyorsforgalmi utaktól. Egy része (Albertirsától Pest és Szolnok megye határáig) ugyanis a jelenleg 4-esként ismert főút nyomvonalán, annak bővítésével jön létre.

Erre persze az ad lehetőséget, hogy ezt az irányt már a hetvenes évek óta (!) úgy fejlesztik, hogy a főút új, a településeket elkerülő szakaszait olyan módon tervezik és építik, hogy a majdani gyorsforgalmi út részei lehessenek.

Az eddigieknél alaposabb számításokkal kell igazolni az M35-ös déli és az M4-es legkeletibb szakaszának szükségességét és költségét, ha Magyarország azt akarja, hogy az Európai Unió finanszírozza az autópályák építését.

Összesen hatvan kérdésre vár választ az Európai Biztottság, mielőtt elfogadnák két, egymáshoz kapcsolódó hazai sztrádaszakasz uniós finanszírozását - írja a 24.hu. Brüsszel az M4-es Nagykereki, országhatár és Berettyóújfalu közötti részénél 27, az M35-ös innen kezdődő és majdnem Debrecenig (az új 481-es, a 4-esre rákötő főútig) tartó szakaszánál 33 pontban sorolta kifogásait.

A tervek szerint 2021-ben lehet a fővárosból Szolnokra gyorsforgalmi úton hajtani. Az M4-es autóút Albertirsától a mostani főút nyomvonalán, annak fejlesztésével készül.

A Cegléd és Abony közötti 17,6 kilométeres autóút kivitelezésére kiírt közbeszerzést a Duna Aszfalt építheti nettó 26,3 milliárd forintért – közölte a Magyar Építők az európai tenderértesítőre hivatkozva.

Kevesen tudják, hogy az M4-es tulajdonképpen már a hetvenes évek óta épül! A 4-es út Albertirsa és Cegléd között 1974-ben megnyitott új, a településeket elkerülő nyomvonala már eleve úgy készült, hogy egyszer egy gyorsforgalmi része legyen. (A régi főút ekkor kapta a 40-es számot.) A rendszerváltás után további szektorokat is hasonlóan fejlesztettek, a szóban forgó szakasz 2005-ben készült el.

Így most a 73,235 és a 90,859 kilométerszelvények között a 2005 óta meglévő utat kell fejleszteni. Ráadásul a szakasz egy részén már eleve kétszer két sáv van. Munka persze itt is lesz, hiszen az autóút koronaszélessége nagyobb. Sőt, tulajdonképpen majdnem autópálya épül. A leállósávokon nem lesz burkolat, de a pályát 130 kilométer per órára kell tervezni. Más szóval később könnyen sztrádává lehet majd alakítani. (Az M86-os autóút hasonló.)

Két csomópontot is létesítenek, egy felül- és három aluljárót felújítanak, építenek még négy aluljárót. A 86,2-es kilométernél mindkét oldalon pihenő készül.

A közbeszerzésre a nyertesen kívül ajánlatot tett a Colas és a Dömper–Subterra–Raab-konzorcium.

A NIF korábbi közlése szerint e szakasz forgalomba helyezésének tervezett dátuma 2021 első fele. Budapestről tehát ekkor lehet gyakorlatilag Szolnokra eljutni gyorsforgalmi úton, hiszen az M4-ből még ehhez szükséges, Üllő és Cegléd közötti rész elkészülésének határideje 2019. harmadik negyedéve.

Az Üllő és Albertirsa közötti 30 kilométeres szakaszon 5 új különszintű csomópontot, 11 aluljárót, 3 felüljárót, Pilisnél egy egyszerű pihenőhelyet alakítanak ki. Ezen kívül elkészül Pilis város nyugati elkerülőútja is. A kivitelezést itt a Duna Aszfalt az EuroAszfalttal közösen végzi nettó 52,1 milliárdért.

Az Albertirsa és Cegléd közötti 14,4 kilométeren 4 különszintű csomópontot alakít ki a Colas (Colas Út Zrt., Colas Közlekedésépítő Kft. és Colas Hungária Zrt. közös ajánlattevő) nettó 20,5 milliárd forintért. Egy felüljárót kiszélesítenek, és egy aluljárót felújítanak, négy új aluljáró épül, valamint Ceglédnél egy meglévő töltőállomást komplex pihenővé alakítanak át.

A minap Kósa Lajos is beszélt a Szolnokot érintő közlekedési beruházásokról. A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter elmondta, hogy az önkormányzat jelezte, a Csáklya utca környékén szeretne még egy Tisza-hidat, ez 30-40 milliárd forintba kerülne, de a kormány még nem döntött a finanszírozásáról – írta az MTI.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere ugyanezen a rendezvényen hangsúlyozta: fontos egy északi elkerülő út is. Ez nem más, mint az M4-es következő, Abony és Fegyvernek közötti része, amelynek építése – mások mellett a Közgép kivitelezésében – már 2013-ban elindult autópályaként. A félig kész út építését 2015-ben azonban leállították. Később azt jelentették be, hogy más cégekkel fogják megépíttetni autóútként. Homolya Róbert, az NFM közlekedéspolitikai államtitkára nemrég azt ígérte, hogy hamarosan – perek nélkül – megegyeznek az eredeti kivitelezőkkel az elszámolásról, és kiírják újra a közbeszerzést.

Szolnokon a belvárosi közúti híd (B) után akkor készült el egy második, a Szent Istvánról elnevezett (E) amikor megépült a 4-es főút déli, elkerülő nyomvonala. A gyalogos-kerékpáros Tiszavirág hidat (G) 2011-ben avatták föl. Vasúti híd (V) 1857 óta van itt, így ha elkészül a Csáklya utcai (C ) és az M4-es (M) hídja, már hat tiszai átkelő lesz a városban és környékén.

A Békéscsabára vezető gyorsforgalmi út lakiteleknél lép majd a Tiszántúlra.

Kiírták a kivitelezési tendert az M44-es autóút Lakitelek és Tiszakürt közötti szakaszára - írta meg a közbszerzési hirdetményre hivatkozva a Magyar Építők.

Ezüstérmés fejpántot viselő nőt és harcban megölt szarmata férfiakat is kiástak Szarvas közelében.

Szarka József, a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum régésze szerint a Szarvas és Békésszentandrás határában folyó régészeti feltáráson ezüstben nagyon gazdag sírokat találtak.