Meglepő helyre épül gyorsforgalmi út

0

Az R11-es gyorsút Esztergomtól vezet majd a Zsámbéki medencén át az M1-esig. A Constreal Mérnöki Iroda tervezheti.

Magyarországon eddig azt szokhattuk meg, hogy a nagyon régóta kijelölt, a fővárostól sugárirányban az országhatárok felé vezető, vagyis az egyszámjegyű főutak által is követett irányban épülnek gyorsforgalmi utak: az M7-es párhuzamos például a 7-essel, az M1-es az 1-essel. Az M3-as nemcsak a 3-as, hanem a 4-es főút szerepét is átvette részben, hiszen Nyíregyházára és Debrecenbe is ezen érdemes indulni Budapestről. Talán csak az M0-s és két rövidke, lényegében Duna-hidakban (M8, M9) megtestesülő szakasz olyan gyorsforgalmi, amely nem párhuzamos korábbi főúttal.

Nem hagyományos főút funkcióját veszi majd át viszont az R11-es, hiszen amit – többek között – ki kell váltania, a 102-es főút maga is csak 2013-ban született. (Részben adminisztratív okból, hogy a teherforgalomra útdíjat lehessen kivetni, sok három számjeggyel jelölt főutat hoztak létre ebben az időben mellékutak átszámozásával.)

Az új gyorsút számos funkciót lát majd el. Miniszterelnöki ígéret szól arról, hogy minden megyei jogú várost „négysávos” köti be a gyorsforgalmi hálózatba. Esztergom ugyan nem tartozik ebbe a kategóriába, de régóta aspirál a címre, és úgy látszik, a kormány is így kezeli, hiszen ugyanúgy a modern városok program keretében készül az új út, mint más városokhoz. (Hasonló kategória Pápa, az odavezető szakaszt is négysávúsítják.)

gyorsút közút NIF beszerzés R11 útépítés KRESZ
A NIF – nem szokásos tájolású – térképén a győztes nyugati nyomvonal pirossal

Ettől függetlenül hálózati szempontból is fontos lesz az R11. A térség gyorsan fejlődött az utóbbi időben, sokan, főleg autósok költöztek ide, és az intézményi, ipari forgalom is hatalmas. Az összekötés szükségességét hangsúlyozó esztergomiak mindig megemlítik például a Suzukit. Az autógyárnak a kormány stratégiai megállapodásban ígérte meg a bekötést az M1-eshez.

A Pilis és a Zsámbéki medence a fővárost elkerülve juthat majd el az ország sztrádáihoz, az R11-es így némileg hasonló szerepű is lehet, mint a vitatott nyugati M0-szakasz. De például a Gerecse keleti peremtelepülései éppen a fővárosba kapnak jobb összeköttetést. Az R11-esnek nemzetközi szerepe is lesz, Szlovákia egyes területeiről ez lesz a legjobb út délre.

Vita volt az új gyorsforgalmi nyomvonaláról. A Zsámbékot és Perbált keletről kerülő változat olcsóbb lenne, de helyi civilszervezetek azzal érveltek, hogy a települések számára kedvezőbb a tőlük távolabb, a nyugati oldalon vezetett út. Ők győztek, 2016 végén jelentették be, hogy a nyugati nyomvonal valósul meg, ezzel együtt az építkezés befejezésének időpontja is kitolódott 2019-ről 2022-re.

gyorsút közút NIF beszerzés R11 útépítés KRESZ
A NIF ábrája a becsült forgalommal a leendő R11 déli szakaszán és környékén

Eldöntendő kérdés persze maradt még. Elsősorban a gyorsút északi végén. Az R11-esbe – négysávosra bővítve és kissé korrigálva – beépül a mai 117-es, de még nem tudni a gyorsút esztergomi, dorogi végpontjának pontos helyét. Figyelembe kell venni a teherautók által használt komp elhelyezkedését, a jövőben ezt kiváltó új Duna-híd és a majdani M10-es nyomvonalát. (A Szlovákiából jövő forgalom szükségszerűen érinti majd Esztergom belterületét, amíg nem készül egy új híd, hiszen a mostani a belvárosba érkezik.)

A válaszokat a megvalósíthatósági tanulmány és a költség-haszon elemzés alapján kell majd megadni. Ezek elkészítésére a Constreal Mérnöki Iroda Kft. kapott megbízást nemrég, ahogy arról a Magyar Építők beszámolt az európai közbeszerzési közlöny alapján. A cég a többi tervezési, engedélyezési és dokumentációs feladatot is elnyerte egészen a részletes kiviteli tervekig. A szerződés nettó értéke 1,896 milliárd forint. A közbeszerzésre további három ajánlat érkezett: a Roden Kft. az Utiber Kft., továbbá a Főmterv Zrt., a Tura-Terv Kft. és a Unitef-83 Zrt. alkotta konzorcium pályázott még.

gyorsút közút NIF beszerzés R11 útépítés KRESZ
Az OpenStreetMap közlekedési térképén jól látható, hogy az Esztergom–Zsámbék–Bicske–Székesfehérvár vonal egy hiányzó harántirányú kapcsolat 

Az útnak egyébként természetes folytatása lenne a kiépítéséhez képest nagy forgalmú 811-es főút által kijelölt irány Székesfehérvár felé. Érdekességként, nem a mai építési igények indoklásaként jegyzem meg, hogy a friss Magyar Királyságnak az egyik legfontosabb útja vezetett a királyi székhely Fehérvár és az egyházi központ Esztergom között, Zsámbék akkori fontossága alighanem annak is köszönhető, hogy körülbelül félúton fekszik.

A 32 kilométeres R11-es egy ma még ismeretlen új gyorsforgalmiút-kategóriát, a gyorsutat fogja képviselni. Az autóutaknál egyszerűbb, esetenként szintbeni kereszteződést is tartalmazó, de 110-es tempóval használható gyorsutak közé fog tartozni a leendő R67-es és az R76-os is. Meglehet, sokkal több nem is lesz ebből a típusból, hiszen a kormány felül kívánja vizsgálni ezt az útfajtát.

A Strabag kezdi építeni Keszthely és Zalaegerszeg felé az R76-ost

2

A második gyorsút az M7-estől indul, egyelőre a Fenékpusztáig tartó szakaszon indul a kivitelezés.

Az autóutaknál valamivel olcsóbban építhető, de a sima főutaknál jobb szolgáltatást nyújtó - más szóval az autóutaknál rosszabb szolgáltatást nyújtó, de a sima főutaknál drágább -, R-jelű gyorsutakat nemrég illesztették a magyar jogrendbe.

A kétszer két elválasztott sávos, de szintbeni csomópontokkal, leginkább körforgalmakkal megszakítható legalacsonyabb és legfiatalabb gyorsforgalmiút-kategóriából feltehetően soha sem lesz túl sok az országban. Sőt, még az is elképzelhető, hogy kiiktatják ezt az úttípust, hiszen Homolya Róbert nemrég azt mondta a Fonódó kérdésére, hogy a kormány átgondolja a gyorsforgalmi utak rendszerét, a cél az egyszerűsítés.

útépítés közút Zalaegerszeg gyorsút beszerzés Strabag Kresz Homolya RóbertA NIF térképén a leendő R76-osról

Új KRESZ-táblát kell megtanulnunk

0

Letették az R67-es út alapkövét. Ez lesz az első gyorsút Magyarországon. Vagyis olyan négysávos, amelyen 110-zel haladhatunk, gyorsforgalmi útnak számít, mint a sztrádák és az autóutak, de akár szintbeni kereszteződést is tartalmazhat.

Amikor a miniszterelnök 2015 tavaszán Sopronban gyorsforgalmi utat ígért minden megyei jogú városnak, a magyar jog szerint még csak az autópályák és az autóutak (illetve ezek csomóponti ágai) tartoztak ebbe a kategóriába. Orbán Viktor azonban ott, és a modern városok program keretében lebonyolított látogatásain általában konzekvensen "négysávos" utakról beszélt, vagyis nem ígért feltétlenül sztrádákat vagy autóutakat.

Tasó László, a fejlesztési tárca akkori közlekedéspolitikai államtitkára hamarosan be is jelentette egy új útfajta, a szintén a gyorsforgalmi gyűjtőkategóriába sorolt M gyorsút (később a rendkívül megtévesztő M-et lehagyták) bevezetését. A gyorsforgalmik eme legalsó foka bekerült a jogszabályokba is.

közút útépítés NFM NIF Kaposvár gyorsút KRESZA R67-es lesz az első gyorsút - fotó: NIF

Lerakták a zenélő út alapkövét

0

A neve R67, de nem R, mint Republic, pedig az út egy szakasza az ő számukat fogja játszani, hanem R, mint gyorsút (rapid?). A gyorsforgalmi utak közé néhány éve került be Magyarországon - szakmai viták közepette - az autópályánál és autóútnál olcsóbban építhető, mert kevesebbet tudó gyorsút, amely akár szintbeli kereszteződést is tartalmazhat, de kétszer két, fizikailag is elválasztott sávból áll. Az M7-es és Kaposvár között épül az (egyik) első ilyen, ennek középső szakasza javarészt a régi 67-est követi, de a falvakat elkerüli. Számos politikus jelenlétében lerakták az alapkövét.

Strabag Somogy közút gyorsút EU beszerzés útépítés NIF NFM

Nagyobb béremelést kapnak idén a BKV-sok, mint az állami cégeknél dolgozók

0

 A főpolgármester és a menedzsment hároméves fizetésemelési programot ajánlott.

Igen kedvező ajánlatot tett a BKV-nál működő három reprezentatív szakszervezet közül kettőnek a városvezetés támogatásával a cég menedzsmentje – ezt maga Tarlós István jelentette be péntek délelőtti sajtótájékoztatóján.

A főpolgármester annyi konkrétumot mondott, hogy a hároméves ajánlat az első évre, vagyis 2017-re némileg nagyobb emelést tartalmaz, mint az állami cégeknél bejelentett hasonló programok.

A béremelés fedezetét nagyon bonyolult módon, a BKV és a főváros forrásait többszörösen átcsoportosítva teremtettük elő – mondta Tarlós. Tehát egyelőre nincs szó kormányzati segítség igénybevételéről, noha Lázár János kancelláriaminiszter csütörtökön beszélt ilyesmiről.

Tarlós István később egy kérdésre azt is elmondta, nem tartja valószínűnek, hogy kapnak állami segítséget a béremelésre.

Az érintett szakszervezeti vezetők tárgyalóalapnak tekintik az ajánlatot, természetesen egyeztetniük kell a tagsággal. A főpolgármester azt reméli, így elmaradhat a sztrájk. De a sztrájktól függetlenül is igazságtalan lenne, ha a köztisztviselők, az állami alkalmazottak nagyobb emelést kapnának, mint a BKV dolgozói.

Tarlós István BKV Budapest magazin sztrájk béremelés közút villamos gyorsút

«
12
Közlekedés. Elsősorban közösségi.
Városi és vasút.

Facebook

Utolsó kommentek