A miniszterelnök arról beszélt, hogy Szabadkáig kell meghosszabbítani a vasútvillamost.

Sokan próbálták értelmezni, hogy mit mondott pénteken Orbán Viktor Hódmezővásárhelyen, a Modern városok program zárórendezvényén a város és Szeged közé tervezett tram-trainről, vagyis a városokban villamosként, a kettő között vasútként járó különleges közlekedési eszközről.

Az összes megyei jogú várost több mint két év alatt Sopronnal kezdve bejáró miniszterelnök mindenhol konkrét beruházásokat, pénzeket ígért, és ezt tette sok ügyben Vásárhelyen is. Hogy csak a közlekedésről beszéljünk, említsük meg a 47-es út négysávúsítását és annak elkerülőjét. Úgy vélem, a vasútvillamos ügyében, amelyet egy hónappal ezelőtt Lázár János kancelláriaminiszter, a város korábbi polgármestere, a térség mai képviselője temetett először, ennek ellenkezője történt, Orbán valójában a projekt leállítással fölérő végtelenbe tolását jelentette be.

Az első pillanattól tudni lehet, hogy a vásárhelyi vonatvillamos nem fér bele a keretbe.

Magyarország egyszerűen alkalmatlan arra, hogy a tervezett módon, vagyis tisztán EU-s pénzből hozza tető alá a Szeged és Hódmezővásárhely közötti tram-traint. Talán ez a tanulság vonható le a projekt sok ismerőjével folytatott beszélgetésből.

És ami igazán döbbenetes, a - természetesen egytől egyig szigorúan név nélkül - megnyilatkozók mindegyike azt mondta, hogy már évek óta, tulajdonképpen a kezdetektől lehet tudni, hogy a két dél-alföldi megyei jogú várost villamosként feltáró, de a köztük lévő távot vonatként áthidalva megtevő vonatvillamos nem fér bele az EU-s követelményként jelentkező megtérülési keretekbe.

Gazdátlan

Csak eddig senki nem mondta ki ezt a tényt, talán azért mert a tram-trainnek nem volt igazi gazdája. A hódmezővásárhelyi önkormányzat kezdte szorgalmazni, úgy volt, hogy Szeged fogja üzemeltetni, de aztán ezt a feladatot a MÁV-Startra lőcsölték. Az meg még sosem üzemeltetett villamost, és amúgy is van elég baja. A járműveket is neki kellett megvennie, de a szükséges infrastrukturális fejlesztések megrendelője már a NIF. A teljes projekt a NIF és a MÁV gazdájánál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál persze összefut, de az uniós finanszírozásért Lázár János kancelláriaminiszter felel.

Lázár, aki Hódmezővásárhely polgármestere volt, most is a térség országgyűlési képviselője. Ezért mindenkit meglepett, hogy most ő állt a nyilvánosság elé a vasútvillamos temetőjeként. A politikus azt kéri a kormánytól, az aránytalanul megnövekedett költségek miatt ne vállaljon kötelezettséget a beruházás megvalósítására - írja az MTI.

Szlovákiában újabb állomások kaptak magyar nyelvű feliratokat, de szigorúan csak az állomások.

Magyarbél egy falu a Kisalföld északi peremén, Pozsonytól 17 kilométerre északkeletre. Szlovákul korábban Maďarský Biel volt, most Veľký Biel a neve. A legutóbbi, 2011-es adatok szerint lakóinak 30 százaléka magyar. Húsz évvel azelőtt még többségben voltak a magyarok. De nem a Szlovákiában máshol is jellemző tendencia miatt nem kaphat magyar nyelvű vasúti táblát a község, hanem azért, mert a vasúton nem állomása, hanem csak megállója van.

A kormány összeszedett néhány járműtípust, amelyre szükség lesz Magyarországon, és ezek előállításával kívánja fejleszteni a hazai ipart egy Vasútijármű-gyártási kormányprogram keretében.

A kormány kötöttpályásjármű-gyártási cselekvési tervet fogadott el és hozott nyilvánosságra a közlönyben kormányhatározatként.

A terv az alábbi célokat fogalmazza meg. Ezek egy részéhez rendel pénzeket, másoknál felemlegeti (és kissé átrendezi) a már allokált forrásokat, bizonyos témaköröknél pedig (még) nincs szó összegekről.

1. Teljesen új járműtípusok kifejlesztése, megtervezése, gyártása
2. Előbbiek exportálása
3. A hazai cégek kutatási, fejlesztési, innovációs tevékenységének támogatására és tesztelési, vizsgálati célra egy központ felállítása
4. A Magyar Fejlesztési Bank és más intézmények adjanak hitelt
5. Program a járműgyártáshoz szükséges szakmák munkaerőhiányának enyhítéséért

Gigaprojektek helyett az egykori vasfüggöny vagy más ok miatt elszigetelt szomszédokat kellene újra összekötni sínekkel, mondja az Európai Parlament közlekedési bizottságának elnöke. Egyik példája magyar vonatkozású.

A Szombathely-Pinkafői HÉV társaság több mint 50 kilométeres vasútvonala 1888-ra készült el, a 20. század elején egy szárnyvonallal is kiegészült. Trianon után kettévágva működtette Magyarország és Ausztria, illetve az utóbbi a nyugati végét bekötötte saját hálózatába.