A Deák téri után újabb üres teszttel folytatódik a RIGO (rugalmas, integrált, gazdaságos és okos) elektronikus jegyrendszer ellenőrzőegységeinek évek óta tartó bevezetése. Ezúttal egy buszba kerültek új dobozok, amelyekkel az utasoknak még nincs dolguk. A BKK hivatalos közleménye előtt a Közlekedő Tömeg Egyesület kritikája.

Azzal, hogy a BKK a mai napon, egy sajtóesemény keretében forgalomba állította az első, elektronikus érvényesítő készülékkel felszerelt buszát, önmagáról állított ki szegénységi bizonyítványt. Az elektronikus jegyrendszer szállítói szerződését csaknem 3,5 éve írták alá, de azóta az ellenőrző funkció nélküli Deák Ferenc téri beléptetőkapuk telepítésén kívül semmi olyan nem történt a projekttel kapcsolatban, ami bizakodásra adna okot. Az éves-, illetve havi bérletekkel rendelkező ügyfelek már a 2016-os évben meg kellett volna, hogy kapják az utazási kártyáikat, ehhez képest ezen az egyetlen buszon elviekben még a tesztkártyával rendelkező BKK-alkalmazottak utazási jogosultságát sem lehet ellenőrizni.

Nem világos tehát, hogy kik és mit tesztelnek ezen az egy szem buszon; a Közlekedő Tömeg Egyesület csak arra tud gondolni, hogy a BKK ügyfelei végtelennek tűnő türelmét teszi próbára.

Sajnos még mindig nagyon messze állunk attól, hogy Budapestnek korszerű jegyrendszere legyen – „mindössze” az alábbiak hiányoznak: egy funkciójában hibátlanul működő szoftverrendszer; több mint 2000 autóbusz, trolibusz és villamos felszerelése a rendszer elemeivel; beléptetőkapuk kiépítése több tucat metróállomáson, valamint az, hogy a használathoz szükséges chipkártyák az utazóközönség birtokában legyenek. Ne feledjük: a BKK legutóbbi, sokadszor módosított vállalása a rendszer teljes kiépítésére 2018 év vége.

Felmerül tehát további két fontos kérdés: az elmúlt 3,5 évben milyen rendszerelemre vonatkozó számlát fizetett ki a BKK a RIGO projekttel kapcsolatban, és mikorra lesz a rendszer valóban kész?

(Közlekedő Tömeg)

Elkezdődött az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó érvényesítő készülékekkel felszerelt első autóbusz próbaüzeme.

Hamarosan forgalomba áll az első, az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó járműfedélzeti érvényesítő készülékekkel felszerelt autóbusz Budapesten. Az új készülékekkel felszerelt MAN Lion’s City típusú autóbusszal, amelyen a BKK a készülékek működését teszteli, kezdetben a VT-Arriva Kft. által üzemeltetett dél-budai autóbuszvonalakon, majd később a teljes közösségi közlekedési hálózaton találkozhatnak az utasok. Az eszközökkel az utasoknak egyelőre nincs teendőjük, továbbra is a megszokott módon zajlik majd a jegyek érvényesítése és ellenőrzése.

A most induló teszt során a BKK és a gyártó Scheidt & Bachmann valós üzemi körülmények között szerez tapasztalatokat (pl.: szoftverbeállítások, adatkapcsolat megfelelősége, stb.), ezek segítségével tökéletesíthetik a készülékeket a sorozatos telepítés előtt. Az érvényesítő készülékek telepítésére az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével került sor, azok működésének és elhelyezésének megfelelőségét pedig a közeljövőben érdekképviseleti szervezetekkel egyezteti a BKK.

Az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó eszközök telepítésének első lépéseként a BKK 2017 augusztusában a Deák Ferenc téri metróállomás Sütő utcai kijáratához összesen 10 beléptetőkaput telepített, majd szeptemberben a H6-os HÉV Közvágóhíd végállomásán szintén telepítették az első érvényesítőkészülékeket. Ezekkel az eszközökkel egyelőre az utasoknak nincs teendőjük, azok az elektronikus jegyrendszer teljes indulásától lesznek használhatók. A jegyek érvényesítése és ellenőrzése továbbra is a megszokott módon történik.

A rendszer részeként mintegy 2500 járműre (buszra, trolira, villamosra) 10 ezernél is több új érvényesítőkészülék kerül. A kapuval nem lezárható metró és HÉV-állomásokra 530 érvényesítő készüléket telepít a BKK. Az eszközök sorozatos kiépítése várhatóan 2018-ban kezdődik, addig azonban valamennyi érintett állomáson és járművön megkezdődnek azok kihelyezésének előkészítő munkálatai. Az eszközök telepítésekor a szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a munkálatokat az utasforgalom legkisebb mértékű zavarásával végezzék el.

(BKK)

Civil szervezetek és portálok közös közleménye szerint összeomlás felé halad a MÁV-Start.

Nem nevezik meg, de egyértelműen Csépke András vezérigazgatóra és munkatársaira céloznak az okokat keresve annak a közleménynek a megfogalmazói, amely szerint nem mennek jó irányba a dolgok a magyar vasútnál.

Az aláíró hat szervezet szerint:

"Az elmúlt hónapokban egymást érték a magyar vasúti személyszállítással kapcsolatos aggasztó hírek. Szinte nem múlt el hét anélkül, hogy valamilyen szolgáltatás megszüntetésével, leépítésével kapcsolatos fejlemény ne derült volna ki, és nem látszik, hogy a folyamatnak vége lenne. Mindezek érthetetlen ellentmondásban állnak azzal, hogy a kormány a most futó fejlesztésekkel együtt a következő években 1500 milliárd forintnyi forrást kíván a vasúti közlekedésre fordítani."

Annyi mindenesetre kijelenthető, hogy miközben a fejlesztéseket elsősorban az EU-s, esetleg a magyar adófizetők pénzéből finanszírozzák, Csépke neve inkább a szolgáltatások leépítésével kapcsolódik össze. Egyetlen fejlesztés tartható a vezér édes gyermekének, az IC+ vagonok szolnoki építése, az viszont egyrészt nem igazán korszerű irány, másrészt egyre kevésbé nevezhető sikersztorinak.

A vezérigazgató nem is titkolja, hogy az a célja, hogy cége minél kevesebb vonatot járasson. A karrierjét a vasútnál alul kezdő Csépke vezetői karakterét ismerői három tényezőből vezetik le

A 3-as metró északi szakaszának pótlására 1750 javaslat érkezett a BKK-hoz. Ezek alapján másfél apróságban módosították saját terveiket: a 30a és 230-as buszok nem mennek be a Verseny utcába, és megvizsgálják a kerékpározás feltételeinek javítását blabla.

Végre kezdődik az ország legforgalmasabb vasútvonalának, a fővárosi 3-as metrónak a felújítása. Először az északi szakaszon nem járnak majd a szerelvények (hétvégén és este az egész vonalon). Namost ahhoz nem kell túl sok ész, hogy úgy pótoljunk, hogy ahol nem megy a metró, vagyis Újpest és a Lehel tér között, jó sok csuklós buszt járatunk, ez triviális. Az izgalmak ott kezdődnek, hogy mit tudunk ezen túl tenni.

Vannak a puha intézkedések, ezek is fontosak, buszsávok, lámpahangolás, sűrítés, kisebb forgalomtechnikai módosítások. De most koncentráljunk arra, ami a járatok útvonalában érdemi változtatás. Általában kétféle megoldáshalmazt érdemes kipróbálni azért, hogy a kiesés és pótlás ne rontsa annyira a közösségi közlekedést választók eljutását.

Az egyik, hogy járatok hosszabbításával, összevonásával azok egy részét, akik eddig átszálltak, ne kényszerítsük még egy (vagy több) átszállásra. Ha néhány óbudai busz az Árpád híd nevű metrómegálló helyett a Lehel térre megy, akkor az ezekkel a belváros vagy éppen Dél-Pest felé igyekvő, ha lassabban is, de ugyanannyi átszállással utazhat, és ez nagyon fontos szempont. Szerepel is a BKK terveiben a 34-es és a 106-os ilyen hosszabbítása.

Kedd reggelre lesz buszsáv a Bocskai úttól a Petőfi hídig - ezt a rapid, ugyanakkor meglehetősen megkésett döntést hozták meg a Fővárosnál - értesült a Fonódó.