Update: péntek este sikerült beszélnem a Budapest Közút illetékeseivel. Számos érdekes és fontos részlet derült ki. A legfontosabb, hogy kísérlet folyik. A körúti lámpaprogramot tehát – egyelőre – nem véglegesen változtatták meg. A kísérlet oka, hogy a 2012-ben bevezetett – alább villamosbarátnak nevezett – lámpaprogramban már sok kisebb változtatást vezettek be például lassújelek miatt. Kedden visszaáll az eredeti, 60 másodperces program, és utána eldöntik, hogy pontosan mit vezessenek be. A cégnél hangsúlyozták: céljuk egy minden közlekedő érdekeire tekintettel lévő optimum megtalálása.

A főpolgármester azt mondta, nem szól bele a forgalomszervezésbe, de a fővárosi nagykörút közúti dugói ellen kellett már valamit tenni.

Tarlós István nem kívánt állást foglalni arról, hogy a nagykörúton a villamosok vagy az autók forgalmát jobb-e előnyben részesíteni, ha egyszer mindkettőét nem lehet.

A Fonódó pénteki, szokásos sajtótájékoztatásán kérdezte a főpolgármestert erről, mert Tarlós István előtte azt fejtette ki, hogy a közlekedést egészként kell nézni, nem lehet külön a tömegközlekedők, az autósok vagy éppen a kerékpárosok érdekét nézni. Ugyanez a gondolat megjelent a Budapest Közút közleményében is, ami a pesti nagykörút forgalomirányító lámpáinak áthangolásáról szólt. Szerintük „ósdi [...] az a szemlélet, ami a közlekedők csoportjait különválasztja[,] és az egyik rovására próbálja előnyben részesíteni a másikat.”

Az effelé holisztikus megközelítés szép, a konkrét esetben azonban sajnos olyasmiről van szó, amit nulla összegű játszmának szokás nevezni. Mivel a villamosok időt töltenek a megállókban, nem tudnak akkor indulni, amikor a közúton – tervezett megállás nélkül – haladó gépkocsik. Vagyis a párhuzamosan haladó járművek közül vagy a villamosnak vagy a közútiaknak csinálunk zöldhullámot.

Később mégis állást foglalt Tarlós, azt mondta, nincs értelme „hogy a közúti közlekedés szempontjait teljesen figyelmen kívül hagyjuk, csak hogy Nyugat-Európába rohangálhassunk, hogy mi már olyan fejlettek vagyunk, mint Hollandia.”

Ezért a főpolgármester támogatja a közútpárti lámpaprogramot, amíg be nem bizonyítják mérhető adatokkal, hogy kárt szenved a villamos.

A pár napja bevezetett változásról még aligha lehetnek „mért adatok”, de a tapasztalatok máris azt mutatják, hogy a tömegközlekedés rosszabb helyzetbe került.

Én például a Wesselényi utcában tapasztaltam, hogy pénteken koradélután már gyakorlatilag az utca elejéig, a Rottenbiller utcáig állt a sor, korábban általában jobb volt a helyzet.

A körúti autókra optimalizált program ugyanis 60 másodperc helyett 90 másodperces ciklusú, és így, tehát ritkábban is csak megközelítőleg annyi időt enged a keresztforgalomnak, mint korábban, percenként.

A Google forgalmi térképén is látszik, hogy a Wesselényi és a Király utcában igen lassan haladnak az autók, és velük együtt természetesen a trolik is.

Egyébként arról sem tudni, hogy a villamosbarát lámpaprogram lecserélése előtt a fővárosi közlekedés irányításában készültek volna mérések, amelyek indokolták volna, hogy a háromszor több embert szállító villamosokat hátrányba kell részesíteni az autókkal szemben.

Sőt, az intézkedés bevezetéséről semmilyen módon nem tájékoztatták a közvéleményt, a hír az interneten kezdett terjedni, például azért, mert Vitézy Dávid, a BKK korábbi vezérigazgatója hosszabb és rövidebb Facebook-posztokban számolt be a 2012-ben az ő vezetése alatt kidolgozott villamosbarát lámpaprogram lecseréléséről.

Az azóta működő rendszer lényege kettős. Egyrészt a már említett módon a zöldhullám a villamosok, nem pedig az autók igényeihez igazodott. Figyelembe vette, hogy a 4-6-os utasokat cserél a megállóban, így később kell neki a szabad jelzés. Másrészt a 90 másodperces ciklusidőt (ennyi idő után kerülnek a lámpák ugyanabba a fázisba) 60 másodpercre cserélték.

Elméletileg a villamosok menetideje 2 perccel csökkent. Ez talán nem tűnik soknak, ha viszont kapacitásban számolunk, máris 7 százalék a különbség, ami már nem elhenyagolható az igen forgalmas 4-6-oson, amely csúcsidőben igen zsúfoltan jár, ahogy bárki tapasztalhatja, ha utazik vele, és nem gépen száll fölé.

De gyakorlatilag még nagyobb (volt) a jelentősége a változásnak. A villamosok ugyanis csúcsban 2 percenként indulnak. Könnyű belátni, hogy ha egy adott lámpa másfél percenként ad szabadjelzést a villamosnak, akkor a végállomásról még kétpercenként induló járművek váltakozva 90 és 180 másodpercenként követik egymást.

Márpedig ha 120 másodperccel az előző mögött haladó villamost is kitömik az utasok, a három percre jövőnek már kidagad az oldala. Ez nemcsak kellemetlen, de a nehezen felférő utasok felszállása vagy felszállási próbálkozása tovább tart, így a tuja lekésheti a lámpát, vagyis a 180 másodperc hamarosan 270-re majd 360-ra nő, ami utaslemaradáshoz, a járművek feltorlódásához vezet.

Ezt a rendszert vezették most be újra.

A sajtótájékoztatón arról is megkérdezték a főpolgármestert, hogy miatta változtatták-e meg a körúti lámpaciklust. A Magyar Közlekedési Klub ugyanis egy olyan térképet közölt „Tarlós-korridor” néven Facebook-oldalán, amely szerint a közelmúlt közösségiközlekedés-ellenes intézkedési arra az útvonalra fűzhetők föl, ahol Tarlós munkába jár autóval.

Ilyen például az Árpád fejedelem útján a kerékpárosok által is használt buszsáv megszüntetése, illetve a körúti lámpák ügye.

A főpolgármester azt mondta, méltóságon aluli lenne válaszolni a Tarlós-korridorra, de annyit azért elárult: „semmi köze az áthangoláshoz, bár mindenért felel, ami ebben a városban történik”. Egyébként nem mindig a Margit hídon és a Szent István körúton hozza be a sofőr, van, amikor az Árpád hídon – mondta.