Megjelent az új közbeszerzési felhívás a Balaton északi partján haladó, 29-es vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti szakaszának villamosítására. Az elképzelések szerint a 2021-es szezonban már elektromos motorvonatokkal lehet utazni a tó északkeleti nyaralóhelyeire.

Nem először ugrik neki a NIF a tapolcai vonal első szakasza villamosításának. A Fonódó információi szerint az előző kört azért kellett lefújni, mert túlságosan drágán vállalták volna a pályázók. Ha a 25 milliárd forint körüli előzetes kalkuláció alulbecslés is volt, a duplája körüli ajánlatokat viszont túlzottnak találták.

A közbeszerzés akkor még a 65 kilométeres szakasz villamosításán kívül számos más elemet is tartalmazott: a pálya átépítését 11-12 kilométeren, az összes állomás és megállóhely akadálymentesítését, ahogy az iho.hu cikke részletesen felsorolja.

Csakhogy az összetett projekt, különösen úgy, hogy még nincsenek meg a részletes kiviteli tervek, plusz kockázatot jelent az építőnek, hiszen nem tudhatja, itt vagy ott, menet közben mennyi olyan akadály derül ki, amelynek az elhárítása külön pénzbe kerül. A pályázók ilyenkor nem tehetnek mást, az előre nem látható tényezőket is beszámolják, azokra is pénzt kérnek.

Ha tehát kevesebb kiegészítő elem van a rekonstrukció ezen szakaszában, kisebb a bizonytalanság, a kivitelező sem nyomja meg annyira a ceruzáját – gondolták a kiírónál. Így a mostani közbeszerzés a drót kihúzásán kívül csak annyi járulékos elemet tartalmaz, amennyi vélhetően belefér a keretbe: csak feleakkora szakasz épül át, mindössze négy állomás kap magasperonokat, kevesebb lift, új váltó készül majd.

A NIF-ben azt remélik, hogy most sikerül kereten belül maradni, annyira, hogy ennél a kiírásnál már automatikusan eredménytelen lesz a pályázat, ha nem érkezik limit alatti érvényes ajánlat.

Természetesen a most kimaradó állomások, megállóhelyek sem maradnak örökre színvonaltalanok, a vasútvonal felújításának következő fázisában ezeken is megépül a magasperon és az akadálymentességhez, kényelemhez szükséges többi elem. Ezek tervezése is megkezdődik a vonal Balatonfüred és Tapolca közötti része villamosításának tervezésével együtt.

Az elektronikus jegyrendszer bevezetése miatt összesen 150 millió forintra büntette a Közbeszerzési Döntőbizottság a BKK-t és a T-Systemt – közölte a Hír TV híradója. A döntőbizottság szerint az ajánlatkérő és a kérelmezett megsértette a közbeszerzésekről szóló törvényt azáltal, hogy a BKK közbeszerzési eljárás nélkül a T-Systemt bízta meg egy szerződésben.

A jegyautomatákra vonatkozó szerződés módosításáról van szó, itt nem írtak ki közbeszerzést.

A BKK-T-Systems-botrányról a Fonódó is sokat írt, legutóbb itt.

A MÁV-Start augusztus közepén, 25 jegyvizsgáló önkéntes részvételével testkamerák gyakorlati tesztelésébe kezdett. A projekt keretében három gyártó eszközét próbálják ki a kalauzok.

A MÁV-START Zrt. vezetése a mobil jegykiadó berendezések, valamint az utasok életének, személyi és testi épségének, illetve vagyontárgyaik védelme érdekében - a kockázatok előzetes felmérése és elemzése után, kísérleti jelleggel - testkamera használatáról döntött.

A tesztprojekt keretében három, a célnak megfelelő, ipari felhasználásra szánt speciális kamerákat gyártó cég termékét (Dahua MPT-100, VTQ és Koonlung K1S kamerákat) választották ki, amelyekből összesen 26 darabot szereztek be, a hozzájuk tartozó kiegészítő műszaki berendezésekkel együtt.

A belső próbákat követően, augusztus 16-án a gyakorlatban is elindult a tesztelés. Az elkövetkező időszakban 25 önkéntes jegyvizsgáló legalább tíz-tíz alkalommal használja majd mindhárom terméket. A tesztelés a legforgalmasabb budapesti elővárosi vonalakon zajlik, a felvételeket a vasúttársaság a jogszabályoknak megfelelően kezeli. Az önkéntes jegyvizsgálókon kitűző jelzi az utasok számára, hogy "hang- és képrögzítés történik". A tesztelésben részt vevő munkavállalók ezután alapos értékelést adnak a műszaki eszközök alkalmazhatóságáról, azok előnyeiről, hátrányairól. A MÁV-Start vezetése az értékelések és a gyakorlati tapasztalatok feldolgozását követően dönthet a rendszer bevezetéséről.

Köztudott, hogy sok szóbeli inzultus és fizikai atrocitás éri a munkájukat végző jegyvizsgálókat - főleg a bliccelő vagy szabálysértő utasok részéről. Augusztusig összesen 53 kalauz lett valamilyen támadás elszenvedője. Az elkövetőket az sem riasztja vissza, hogy alapesetben akár öt év börtönbüntetést is kaphat, aki közfeladatot ellátó személy sérelmére erőszakos bűncselekményt követ el. De természetesen nemcsak a jegyvizsgálók testi épsége vagy az általuk üzemeltetett mobil jegykiadó berendezések védelme fontos: legalább ennyire fontos az utasok és vagyontárgyaik biztonsága is.