Spontán hálózattervezés, online

1

Kurta rápillantást engedünk a szerkesztőségi munkára, valamint fellebbentjük a fátylat a hálózattervezés titkairól. Csak remélni merjük, hogy máshol ez megalapozottabban megy!

Valamelyik nap egy megtekintendő Google-dokumentumhoz kaptam meghívást. A feladó Tevan kolléga volt, akivel sokszor beszélgetünk közlekedési hálózatunk anomáliáiról és a benne rejlő lehetőségekről, arról, hogy mit kellene és kellett volna másképpen csinálni. Feltételezhetően az M0-ról szóló cikksorozat (első, második, harmadik rész) volt az, amely miatt Imre egeret ragadott, és megalkotta „Jó sztrádahálózat”-című művét, melynek megtekintése után parázs, de produktív vitába bonyolódtunk. A párbeszéd alant olvasható, nagyjából változtatás nélkül, miután megtekintettük a mű első változatát.

ZP: Nagyon profi! Gratula! Egyedül a körkörös sárgával nem tudok mit kezdeni. Vajon ennek egy Nagymagyarországon is lenne esélye? Nahátakkor!:)

TI: De lenne, bár talán nem pont így. Tudom, utálod a kört. De ha három külön neve és színe lenne, akkor OK?

ZP: Fóton lebontottad az Ybl-templomot vele.:D A sárga keleti szakasza rendben van szerintem is, bár nincsenek a kezemben konkrét érvek, csak érzésre megyek. Egy Ungvár/Nagyvárad – Délvidék kapcsolat OK. Délnyugaton és nyugaton nem értem a kört. Meg kell kerülni a Balatont? Vagy Nagykanizsának kell egy kapcsolat? Szegedet és Sopront kaccsolatba kell hozni? Az a helyzet, hogy délnyugaton sokkal gyengébb az ország városhálózata, mint keleten, tehát lehet, hogy üresen hagynám ezt a rész, vagy rábíznám a horvátokra-osztrákokra.

TI: Nyilván nem ilyen léptékben kell nézni a vonalakat. Van abban igazság, amit mondasz. Nyugatra kell egy Bécs–Dél-Dunántúl tengely (Zágráb, Pécs felé). És az Alföld déli meg a Dunántúl déli felét kell összekötni. A Dunántúlon erre a Kapos völgye – Szekszárd vonal kínálkozik, az Alföldön meg bárhol mehetünk, Szeged a legnagyobb város, érdemes a közelébe vinni. Hogy a három vonalat egy névvel illetjük, az csak téged zavar, mert gyűlölöd a kört. Különben látnád, hogy ez három egyenes.

ZP: Kazohinia óta tudhatnád, hogy a kör rossz, a háromszög jó!:) Nem, én nem a kört gyűlölöm...nem is gyűlölök senkit egy volt szomszédomon kívül, de őt megvertem.:) A zárt struktúráktól ódzkodom, a nyitottakat szeretem és ez a íves izé szerintem nem nyit, hanem lezár, de ezt nem tudom eredményesebben megfogalmazni...

TI: Na, most nézd meg, nincs kör.

ZP: Nagyon jó, fejlődőképes vagy!:) De továbbra is azt gondolom, hogy Szegedintől nyugatra ez a kapcsolat valahol Hrvatskában megy...

TI: A világossárgának meg Nagyvárad–Arad–Temesvár vonalon kellene.

ZP: Ez is munkál bennem, de nem mertem mondani....összességében a határ menti városhálózat erősebb a határ túloldalán, mint az innensőn. Nyilván mesterségesen lett így, mióta a Ronyva hajózható folyó, de ez akkor is egy adottság ma.... Ugye, az első verzióról van screenshotod?

TI: Már nincs meg, mondtam. De megrajzolom.

(És Imre megrajzolta még egyszer, ahogyan az legfelül látható.)

Az írás szerzője Zöldi Péter, az Indóház online kiadásával, az iho.hu-val együttműködve készült.

Hiányzó láncszemek – Budapest-Kelebia

0

Értelmetlenül pazarló presztízsberuházásként, de akár egy évszázados adósság törlesztéseként is értékelhető a kelebiai vasútvonal rekonstrukciója. Apropó, törlesztés: a tervezett fejlesztés leginkább abban különbözik a korábbi vagy most folyó hasonlóktól, hogy nem ajándékeuróból, hanem kamatostul visszafizetendő kínai hitelből készül.

A közbeszédbe "kínai" jelzővel bekerült vasúti beruházások közül a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése jutott a legközelebb a megvalósításhoz - ennyit mindenképp leszögezhetünk, ha az elmúlt években hasonló konstrukcióban tervezett, de elvetélt V0-ra, központi pályaudvarra vagy a most már más forrásból elképzelt ferihegyi gyorsvasútra gondolunk. Orbán Viktor miniszterelnök május 15-én Pekingben, ottani hivatalos tárgyalásairól nyilatkozva kész tényként tálalta a főváros és Kelebia közötti pálya fejlesztését: az MTI szerint a kínai egyeztetések "leglátványosabb" témájának nevezte, és azt mondta, "a pénzügyi feltételeket is megvitatták, így hamarosan kiírhatják nyilvános pályázatra a közbeszerzéseket, és megindulhat a munka."

Semmi nem történik újra

Sokan azonban még a szakemberek közül most is úgy vélik, vagy éppen kifejezetten remélik, hogy ebből az álomból sem lesz semmi. Hiszen nincs szükség arra, hogy az ország legkevésbé fontos fővonalából soha meg nem térülő beruházással szupervasutat építsünk százmilliárdokért. Mások cinikusan azt mondják, az, hogy ezt a projektet a MÁV-nak adták, önmagában garancia arra, hogy nem lesz belőle semmi. A vasút ugyanis már elvesztette a komplexebb beruházások megszervezését lehetővé tévő képességeit, pontosabban egy évtizede a magyar állam azokat a NIF-hez telepítette. Így elbukta az esztergomi vonal villamosítását, de nem sikerült tartani a határidőt Kaposvár és Dombóvár között sem, pedig ezek lényegesen kisebb munkák.

vasút Kína Szerbia Indóház beszerzés felújítás Görögország MÁV fejlesztés Budapest-Belgrád vasút SzegedA projekt indoka

Közlekedés. Elsősorban közösségi.
Városi és vasút.

Facebook

Utolsó kommentek