A kormány összeszedett néhány járműtípust, amelyre szükség lesz Magyarországon, és ezek előállításával kívánja fejleszteni a hazai ipart egy Vasútijármű-gyártási kormányprogram keretében.

A kormány kötöttpályásjármű-gyártási cselekvési tervet fogadott el és hozott nyilvánosságra a közlönyben kormányhatározatként.

A terv az alábbi célokat fogalmazza meg. Ezek egy részéhez rendel pénzeket, másoknál felemlegeti (és kissé átrendezi) a már allokált forrásokat, bizonyos témaköröknél pedig (még) nincs szó összegekről.

1. Teljesen új járműtípusok kifejlesztése, megtervezése, gyártása
2. Előbbiek exportálása
3. A hazai cégek kutatási, fejlesztési, innovációs tevékenységének támogatására és tesztelési, vizsgálati célra egy központ felállítása
4. A Magyar Fejlesztési Bank és más intézmények adjanak hitelt
5. Program a járműgyártáshoz szükséges szakmák munkaerőhiányának enyhítéséért

 A főpolgármester és a menedzsment hároméves fizetésemelési programot ajánlott.

Igen kedvező ajánlatot tett a BKV-nál működő három reprezentatív szakszervezet közül kettőnek a városvezetés támogatásával a cég menedzsmentje – ezt maga Tarlós István jelentette be péntek délelőtti sajtótájékoztatóján.

A főpolgármester annyi konkrétumot mondott, hogy a hároméves ajánlat az első évre, vagyis 2017-re némileg nagyobb emelést tartalmaz, mint az állami cégeknél bejelentett hasonló programok.

A béremelés fedezetét nagyon bonyolult módon, a BKV és a főváros forrásait többszörösen átcsoportosítva teremtettük elő – mondta Tarlós. Tehát egyelőre nincs szó kormányzati segítség igénybevételéről, noha Lázár János kancelláriaminiszter csütörtökön beszélt ilyesmiről.

Tarlós István később egy kérdésre azt is elmondta, nem tartja valószínűnek, hogy kapnak állami segítséget a béremelésre.

Az érintett szakszervezeti vezetők tárgyalóalapnak tekintik az ajánlatot, természetesen egyeztetniük kell a tagsággal. A főpolgármester azt reméli, így elmaradhat a sztrájk. De a sztrájktól függetlenül is igazságtalan lenne, ha a köztisztviselők, az állami alkalmazottak nagyobb emelést kapnának, mint a BKV dolgozói.

Péntek éjjeltől nem járnak a nagykörúti villamosok a Wesselényi utca és a Harminckettesek tere között.

Először az M25-ös autóút rövid városi csatlakozásán és Andornaktálya déli elkerülőjén kezdődik a kivitelezés.

Az M25-ös autóút több ütemben, a tervek szerint 2020 elejére készül el teljesen.

Orbán Viktor miniszterelnök két éve, Sopronban ígérte meg a modern városok program keretében, hogy minden megyei jogú várost gyorsforgalmi (négysávos) úton kapcsolják be az országos sztrádahálózatba a mostani kormányzati ciklusban.

Ma már biztos, hogy az ígéret nem valósul meg határidőre, noha a szóban forgó autóutakat, gyorsutakat sok helyen építik, tervezik. Viszont 2018-ig még se Kaposvárra, se Békéscsabára, se Salgótarjánba, se Egerbe nem haladhatunk végig gyorsforgalmin.

Kiírták a tervezési tendert a harmadik vágányra Kelenföld és Ferencváros közé.

Az ország két fele közötti vasúti kapcsolat zöme az Összekötő vasúti hídon és a hozzá közvetlenül kapcsolódó vonalakon zajlik. Ennek a most kétvágányos kapcsolatnak a bővítésére írt ki közbeszerzést a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő, bár magának a hídnak a bővítésére nem, az ugyanis külön projekt keretében folyik.

A vasúti pálya összes elemét fel kell mérni, és meg kell tervezni a háromvágányos vasutat – írja a pályázatról először beszámoló magyarépitők.hu.

A kiírás új vasúti megállók létesítésével is számol. A Fonódó információi szerint Pesten Danubius néven a Soroksári út fölött épülne megálló, Budán pedig úgy, hogy kapcsolatot létesítsen a Budafoki út és az Infopark felé.

Az új megállóknak fontos szerepük lesz majd a fővárosi vasúti személyközlekedésben. A legfontosabb megálló azonban a 3-as metróra átszállást lehetővé tevő Népliget megálló lenne. Ennek tervezése nem része a tendernek (nem is esik a szóban forgó szakaszra), csak érintőlegesen szerepel a kiírásban, mint esetleges további feladat, figyelembe véve kelebiai vonal fővárosi szakaszának sorsát is.