Az eddigieknél alaposabb számításokkal kell igazolni az M35-ös déli és az M4-es legkeletibb szakaszának szükségességét és költségét, ha Magyarország azt akarja, hogy az Európai Unió finanszírozza az autópályák építését.

Összesen hatvan kérdésre vár választ az Európai Biztottság, mielőtt elfogadnák két, egymáshoz kapcsolódó hazai sztrádaszakasz uniós finanszírozását – írja a 24.hu. Brüsszel az M4-es Nagykereki, országhatár és Berettyóújfalu közötti részénél 27, az M35-ös innen kezdődő és majdnem Debrecenig (az új 481-es, a 4-esre rákötő főútig) tartó szakaszánál 33 pontban sorolta kifogásait.

Az EU eljárásrendje szerint ezek az észrevételek egyaránt jelenthetik azt, hogy az EB szakértői szabálytalanságot találtak, de csupán azt is, hogy a Brüsszelbe küldött dokumentáció nem eléggé indokolta meg egyik vagy másik szempontból a projektek szükségességét, hasznát.

A portál – névtelen – kormányközeli forrásra hivatkozva azt állítja, hogy ezen beruházások előkészítése kapkodva zajlott, és ez mehetett a minőség rovására. Minél gyorsabban Brüsszelbe akarták ugyanis továbbítani a támogatáskérelmeket, mivel a kormányzat célul tűzte ki, hogy a lehető leggyorsabban lehívják az uniós támogatási kereteket.

Az EB által felvetett egyik legfontosabb probléma az ár. Mindkét szakasz kilométerenként körülbelül nettó 3,4 milliárd forintért épül, és ezt Brüsszelben indokolatlannak tartják a nem túl sűrűn lakott és alföldi terepen. Magyarázatként az árvízveszélyt lehet felhozni, a gyorsforgalmi út hosszan töltésen vezet majd. Az is igaz azonban, az M4-es e szakaszát a Közgép és olasz partnere, az Itinera 58 milliárd forintért vállalta volna, de nem ők nyertek, hanem a Hódút, a Duna Aszfalt és az A-Híd közös ajánlattevőként 83 milliárdért. A vesztes a Közbeszerzési Döntőbizottságnál támadta meg az eredményt, de a KDB is a lényegesen drágább kivitelező javára döntött.

A brüsszeli kifogások szerint maguknak az autópályáknak a szükségessége sincs kellően megindokolva, a jósolt forgalommal egy kétszer egysávos főút is megbirkózna. Itt alighanem valóban az indoklás hiányos, hiszen a sztrádaépítésnek nem az az egyetlen legitim oka, hogy a párhuzamos főút már nem bírja el a terhelést. A szóban forgó szakaszok az Észak-Romániát az M3-ason és Budapesten keresztül Nyugat-Európához kapcsoló transzkontinentális útvonal részei.

Az megint más kérdés, és szintén kifogás tárgya, hogy Romániában – a Magyarországnak szerződésben is megígértekkel szemben – még sehogy sem áll a túloldali A3-as sztráda kivitelezése, vagyis ha a románok nem építenek legalább egy bekötőszakaszt a legközelebbi főútig, a magyar M4-es szakasz a határon a puszta közepén ér majd véget, így nem sok értelme lesz.