Három-hat metrómegállóban lehet ferdekabin

0

A Nyugatinál, a Kálvin téren, a Ferenciek terén biztosan, a Klinikáknál, a Corvin-negyednél és az Arany János utcánál talán olyan megoldást alkalmaznak az akadálymentesítésre, amelynél nem kell új aknákat fúrni drágán.

Szép lassan kezd kibontakozni, hogy hogy lesz használható a fővárosi észak-déli metró valamennyi állomása a mozgáskorlátozottak számára. A Fonódó is többször megírta már, hogy eredetileg azt tervezték, a vonal teljes rekonstrukciója során csak egyes állomásokat akadálymentesítenek, mondván, nincs többre pénz.

A mozgáskorlátozottak szervezetei és az ellenzéki pártok azonban kiharcolták, hogy fokozatosan az összes állomás felkerüljön a listára.

Caption

A világban csak néhány helyen alkalmazott módszer szerint egy ferde pályán mozgó kabin viheti a kerekesszékeseket. Ennek a megoldásnak előnye, hogy a mozgólépcsők már meglévő aknájába építhető be utólag, és így nem kell új aknákat mélyíteni a lifteknek.

A főpolgármester az eheti Budapestinfón is napirendre vette a témát. „A 3-as metró akadálymentesítésével, a ferdekabinos megoldással kapcsolatban eddig 31 európai gyártó képviseletét keresték meg műszaki leírás és árajánlat érdekében, érdemben hat jelentkezett be – mondta Tarlós István. Hozzátette: a ferdekabinos megoldás megvalósítható a Kálvin téren, a Ferenciek terén és a Nyugati pályaudvarnál, a Klinikák állomásnál »erősen valószínűsíthető«, a Corvin-negyed és az Arany János utca megállóknál pedig még geodéziai beméréseket végeznek. A főpolgármester hangsúlyozta: célszerűbb ezt a megoldást választani a nehézkesebben megoldható, jelentősebb kockázatnak számító és jóval drágább liftekkel szemben. Kifejtette, hogy ... a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége nem ellenzi a ferdekabinos megoldást.” – írja a városháza közleménye.

Tarlós „beszámolt arról, hogy a 3-as metró déli szakasza állomásai felújítására kiírt tenderen március 6-án járt le a jelentkezési határidő, az eredményről részletes tájékoztatást fognak adni, amint a döntés megszületik. A középső szakasz állomásainak felújítására vonatkozó tenderen a jelentkezési határidőt április 16-ig hosszabbították meg, elsősorban azért, mert az akadálymentesítésről szóló megállapodás még nem született meg.”

Már nem gyűjtik az aláírást a metró-akadálymentesítésre

0

Lényegében eldőlt, hogy a főváros 3-as metróját a mozgásukban korlátozottak számára is használhatóvá teszik, ezért az ellenzéki pártok befejezik az aláírásgyűjtést arra a népszavazásra, amely ezt célozta volna.

A politikusok természetesen merőben másképp ítélik meg a történteket. Az ellenzéki pártok képviselői az aláírásgyűjtés felfüggesztésekor azt mondták, hogy sikeres volt a fellépésük, hiszen fokozatosan egyre több állomás akadálymentesítését oldják meg, így a népszavazás célja teljesült, magára az aktusra nincs szükség.

metró Budapest politika Tarlós István 3-as metró akadálymentesítés gyorsvasút M3 felújításTalán mégis teljesen akadálymentes lesz a 3-as metró

Kiírták a tendereket a 3-as metró felújításának maradékára is

0

A középső és a déli szakasz összesen tizennégy állomására két közbeszerzésben lehet jelentkezni. Az északi szakasz és a pálya már idén elkészülhet, bár az utasok csak jövőre vehetik igénybe.

A budapesti 3-as metró felújítása ősszel indult. Egyrészt az északi szakasz hat állomásának (a két újpesti, a Gyöngyösi és a Forgách utcai, Árpád híd és Dózsa György út) másrészt a teljes vonal állomások közötti pályáinak rekonstrukciója zajlik.

Tarlós István főpolgármester nemrég arról számolt be, hogy várhatóan 2018. decemberében kezdődhet el a szakasz felújított alagútjának és állomásainak műszaki átadás-átvételi eljárása. A vonal északi szakaszán az egyik oldali vágányokat és az áramvezető sínt elbontják, a másik oldali vágányon zajlanak az építkezéssel összefüggő szállítások. Elvégezték az alagúttisztítási, mosási munkákat, valamint folyamatban vannak a próbaszigetelés-javítások és kiértékelésük. Bontják a régi tűzjelző rendszert is.

metró gyorsvasút M3 Budapest Tarlós István beszerzés EU BKV 3-as metró felújítás akadálymentesítésMetrópótló a kiskörúton

Csak kínai részvételű konzorciumok pályáznak a kelebiai vonal újjáépítésére

0

Mindössze ketten tettek ajánlatot a Budapest és Kelebia közötti vasútvonal újjáépítését és fejlesztését célzó gigantikus projektre.

Vagy száz éve nem költött Magyarország annyi pénzt saját forrásból vasútépítésre, mint amennyit a 150-es vonal átépítésére fog. Az országban ma nincs olyan minőségű vasút, amilyen majd a Szerbia felé vezető vonal lesz.

A közbeszerzési dokumentációt még harmincketten kérték le, ám a hatalmas üzletre végül csak ketten jelentkeztek: egy CRE és egy Strabag–CCCC 2018 jelű konzorcium – derült ki a projekt koordinálására alapított Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. (KMV) Fonódónak adott válaszából.

vasút Budapest-Belgrád vasút beszerzés Kína Felújítás MÁV CCCC Strabag
Kínai nagysebességű vonat makettje – Fotó: pixabay.com

Azt már nem árulták el, hogy pontosan milyen cégek vannak a fantázianevek mögött. A Strabag mindenkinek ismerős lehet, a CCCC pedig akár a China Communications Construction Co., Ltd. szokásos rövidítését is takarhatja. Ez a tőzsdén jegyzett, de többségi állami tulajdonban álló társaság a legnagyobb infrastruktúra-fejlesztő a Kínai Népköztársaságban.

A KMV közlése szerint „mindkét nemzetközi konzorciumban jelen vannak magyar, európai és távol-keleti gazdasági szereplők is, továbbá komoly szakmai múlttal rendelkező alvállalkozókat vontak be a konzorciumi tagok.”

Bár a KMV a Fonódó megkeresésére korábban azt válaszolta, hogy sokan érdeklődnek a közbeszerzés iránt, sőt, arra a kérdésre is pozitívan feleltek, hogy magyar, európai cégek is meg tudnak felelni a feltételeknek, valójában aligha lehet meglepő az eredmény, vagyis az, hogy a nálunk ismert építőipari cégek nem kívántak önállóan indulni, távol maradnak vagy kínai partnerrel együtt pályáznak.

vasút Budapest-Belgrád vasút beszerzés Kína Felújítás MÁV CCCC Strabag
Az MTI térképe a vasútvonalról

A kínai szakemberek részvételével kialakított közbeszerzési kiírás ugyanis számos sajátosságában az ázsiai ország cégeinek kedvező feltételeket tartalmazza. Maga az a metódus is erre mutat, hogy nem az Európában szokásos módon külön-külön folyik a tendereztetés a megvalósítási tanulmány elkészítésére, a tervezésre, engedélyeztetésre, majd végül a tényleges építésre, hanem minderre egyben kérnek ajánlatot. Ugyancsak a hatalmas vasútépítési lázban égő keleti nagyhatalom vállalkozásainak kedvez a szokatlanul nagy összegű referenciakövetelmény mind a tervezést, mind a kivitelezést illetően. Ezekről részletesebben itt lehet olvasni.

De a nem kínai jelentkezőket alighanem az tartotta vissza a legeredményesebben az önálló indulástól, hogy a kínai kormány lényegében megakadályozhatja az egész projektet, ha netalán nem a neki tetsző győztest hoznák ki. Egy hozzájuk tartozó bank adja ugyanis a szükséges forrás 85 százalékát, és az ajánlatkérő azt is kikötötte, hogy ha nincs pénz, alá sem írja a szerződést a kivitelezésre, illetve ha már ez megtörtént, akkor érvényét veszti a kontraktus. Erről ez az írás szól. Márpedig a kínaiak jóindulatát úgy lehet a legegyszrűbben biztosítani, ha kínai cégekkel közös konzorciumban indul a pályázó.

Maga a beruházás is számos kérdést felvet. Valóban szükséges a 150-es vonal kapacitását növelni? Ha igen, így lehet a leghatékonyabban? Mi a valódi cél, a teherszállítás vagy a személyközlekedés segítése? Ezekkel a problémákkal ez a poszt foglalkozik.

Bolond lenne az az európai cég, amelyik pályázna a belgrádi vasút gigatenderén

0

Lényegében a kínai kormány dönti el, hogy ki építheti meg Soroksár és Kelebia közé a kétvágányú, 160 kilométer per órára, de egy későbbi fejlesztéssel 200-ra is alkalmas vasútvonalat.

Korábbi írásomban azt igyekeztem bemutatni, hogy a 150-es vasútvonal fejlesztésére kiírt tender – bár formálisan megfelel a hazai és európai közbeszerzési szabályoknak – minden porcikájában azt szolgálja, hogy kínai cégek, kínai vállalatok vezette konzorcium nyerje el a munkát. Az ázsiai szakemberek részvételével elkészült közbeszerzési kiírás filozófiája, a megkövetelt, szokatlanul nagy referenciaértékek, a kétlépcsős döntési eljárás egyaránt ebbe az irányba mutat.

Nem esett azonban még szó egy fontos paraméterről, amely egymagában is elrettentheti a potenciális európai pályázókat. Íme egy részlet az ajánlati/részvételi felhívásból:

Az ajánlatkérő a jelen beszerzés tárgyának megvalósítását a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kínai Exim Bank mint hitelnyújtó között Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született egyezmény kihirdetéséről szóló 2016. évi XXIV. törvény alapján létrejövő hitelszerződés alapján nyújtott hitel felhasználásával biztosítja.

Az ajánlatkérő a jelen beszerzési eljárás alapján megkötendő fővállalkozói szerződés hatályba lépését a hitelszerződés vagy az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátott egyéb pénzügyi forrás nyújtásának érvényes hatályba lépéséhez mint felfüggesztő feltételhez köti. Amennyiben a fent hivatkozott Egyezményben foglalt pénzügyi feltételek nem állnak fenn, és/vagy egyéb alternatív pénzügyi forrás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, akkor az ajánlatkérő megszüntetheti a fővállalkozói szerződést.

A szöveg második bekezdésében alkalmazott kikötés önmagában nem szokatlan. Logikus, hogy ha nincs pénz, nincs építkezés. Az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházásoknál is alkalmaznak ehhez hasonló formulát. Csakhogy az unió sok demokratikus államból összetett, bonyolult és sokrétű döntési mechanizmussal kialakított szervezet, így ha egy elképzelt szituációban egy magyar közbeszerzésben például a német, az osztrák, a francia vagy a spanyol kormány saját cégének érdekében kívánna föllépni, akkor csak nehézkes és közvetett módszerek állnának rendelkezésére, ráadásul a többi kormány is beleszólhatna a kérdésbe. (Ennek ellenére biztosak lehetünk benne, hogy ilyesmi előfordul.)

vasút Budapest-Belgrád vasút Kína beszerzés felújítás MÁV EU pénzügy
Az MTI térképe a vasútvonalról

Merőben más azonban Kína helyzete. Az ázsiai birodalomban szoros központi irányítás működik, az eximbank ugyanúgy a kormányhoz tartozik, mint a vasútépítő cégek. Ha tehát utóbbiak győzelmét akarja támogatni a kínai vezetés, csak annyit kell tennie, hogy utasítja a bankot, hogy ne adja meg a hitelt, ha nem kínaiak a befutók a tenderen.

Mindez azonban csak feltételes mód. Szó sincs arról, hogy ilyesmi megtörténne. De a puszta lehetősége fennáll, és már ez is elég önmagában ahhoz, hogy egy európai vagy Kínán kívüli építőcég letegyen a pályázás szándékáról, hiszen kár a befektetett energiákért.

Közlekedés. Elsősorban közösségi.
Városi és vasút.

Facebook

Utolsó kommentek