Hiányzó láncszemek – Budapest-Kelebia

0

Értelmetlenül pazarló presztízsberuházásként, de akár egy évszázados adósság törlesztéseként is értékelhető a kelebiai vasútvonal rekonstrukciója. Apropó, törlesztés: a tervezett fejlesztés leginkább abban különbözik a korábbi vagy most folyó hasonlóktól, hogy nem ajándékeuróból, hanem kamatostul visszafizetendő kínai hitelből készül.

A közbeszédbe „kínai” jelzővel bekerült vasúti beruházások közül a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése jutott a legközelebb a megvalósításhoz – ennyit mindenképp leszögezhetünk, ha az elmúlt években hasonló konstrukcióban tervezett, de elvetélt V0-ra, központi pályaudvarra vagy a most már más forrásból elképzelt ferihegyi gyorsvasútra gondolunk. Orbán Viktor miniszterelnök május 15-én Pekingben, ottani hivatalos tárgyalásairól nyilatkozva kész tényként tálalta a főváros és Kelebia közötti pálya fejlesztését: az MTI szerint a kínai egyeztetések „leglátványosabb” témájának nevezte, és azt mondta, „a pénzügyi feltételeket is megvitatták, így hamarosan kiírhatják nyilvános pályázatra a közbeszerzéseket, és megindulhat a munka.”

Semmi nem történik újra

Sokan azonban még a szakemberek közül most is úgy vélik, vagy éppen kifejezetten remélik, hogy ebből az álomból sem lesz semmi. Hiszen nincs szükség arra, hogy az ország legkevésbé fontos fővonalából soha meg nem térülő beruházással szupervasutat építsünk százmilliárdokért. Mások cinikusan azt mondják, az, hogy ezt a projektet a MÁV-nak adták, önmagában garancia arra, hogy nem lesz belőle semmi. A vasút ugyanis már elvesztette a komplexebb beruházások megszervezését lehetővé tévő képességeit, pontosabban egy évtizede a magyar állam azokat a NIF-hez telepítette. Így elbukta az esztergomi vonal villamosítását, de nem sikerült tartani a határidőt Kaposvár és Dombóvár között sem, pedig ezek lényegesen kisebb munkák.

vasút Kína Szerbia Indóház beszerzés felújítás Görögország MÁV fejlesztés Budapest-Belgrád vasút Szeged
A projekt indoka

Tény, hogy a korábbi bejelentésekhez képest már éveket csúszott ez a beruházás is, de a magunk részéről nem vállalkoznánk annak megjóslására, hogy végül tető alá hozzák-e. Leginkább azért, mert csak részleteiben ismerhető az érdekelt felek motivációja. Úgy tűnik Kína volt a kezdeményező, az Indóház kérdésére a fejlesztés levezénylésére alapított Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. (KMV Zrt.) is a már ismert történettel állt elő a pireuszi kikötőkről: Ezek üzemeltetési jogát 2009-ben 35 évre megszerezte a Cosco, Kína első, és a világ ötödik legnagyobb hajózási vállalata. Később többségi részesedést is vásárolt a terminálokat üzemeltető cégben.

Idegenek az éjszakában

A KMV Zrt. szerint a Cosco folyamatosan modernizálja, bővíti a terminál kapacitását, néhány év alatt többszörösére növelte a kikötőn áthaladó konténerek mennyiségét, és ennek a tendenciának a folytatódása várható. A Közép-Európához közeli más kikötőkkel (Koper, Trieszt) szemben Pireuszban ki tudnak kötni a legnagyobb merülésű óceánjárók is, így a jelenleg hol egy-, hol kétvágányú, nem túl jó állapotú Athén–Szkopje–Belgrád–Budapest vasút feladata lenne a térség összekötése a görög kikötővel.

Az értelmes gépek hajnalán

A 2016-os XXIV. törvény hirdette ki a Magyarország és Kína kormánya között köttetett nemzetközi egyezményt a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról.

A dokumentum előírja, hogy a létrehozandó új pályának milyennek kell lennie:

  • Kétvágányú
  • Villamosított
  • 200 km/h sebességre alkalmas geometriájú
  • 160 km/h működési sebességre engedélyezett
  • 225 kilonewton tengelyterhelésű
  • 740 m hosszú vonatok közlekedtetésére alkalmas
  • ETCS2 páneurópai vonatbefolyásoló rendszerrel felszerelt
  • Az európai uniós műszaki előírásokkal kompatibilis

Kína viszont feltehetően nem csupán ezért támogatja a vonal rekonstrukcióját, ígér hiteleket hozzá. Az ázsiai világhatalom vasúti ipara szívesen terjeszkedne Európában, akár építésre, vasúti berendezésekre vagy járművekre gondolunk. Ehhez pedig referencia kell, be kell törni a piacra. Orbán Viktornak azon pekingi mondatai mindenképp igazak, hogy ma már nem csak a kínai áru, de a tőke is próbál nyugatra áramlani, a magyar kormány keleti nyitást hangoztató ideológiájába pedig szépen illik egy kínai tőkével, kínai részvételű menedzseléssel, esetleg részben kínai cégek által épített vasút.

vasút Kína Szerbia Indóház beszerzés felújítás Görögország MÁV fejlesztés Budapest-Belgrád vasút Szeged
Az álomvasút célja: Belgrád

Az Európai Unió azonban nemcsak a magángazdaság szabad áramlásán és versenyén alapuló elveit, hanem saját vasúti cégeinek piacát is védi, hogy egy NATO-tag infrastruktúrájának stratégiai jelentőségéről ne is beszéljünk. A magyar kormány és a parlament mindenesetre nem vitte a Kelet kedvéért törésre a dolgot a Nyugattal, a „kínai projekt” jogszabályi hátterét módosították, hogy megfeleljen az EU szabályainak. Legutóbb május elején fogadott el a magyar parlament olyan kiegészítést a beruházásról szóló nemzetközi egyezményhez, amely előírja, hogy a közbeszerzések nyíltak legyenek, a felhívások az uniós értesítőben jelenjenek meg, és a jogorvoslatok is az EU előírásai szerint történjenek.

Ez a város egy távoli bolygó

Ha most már csak a Budapest–Belgrád szakaszra koncentrálunk, a szerb vezetés motivációja a legérthetőbb. Szerbiának valóban ez a legfontosabb vonala, ez köti össze őket Nyugat-Európával. A politikusok méltán büszkélkedhetnek majd, ha átadják, és a most 12 órás menetidő a felére csökken a szerb főváros és Bécs között. Persze a szerbek zöme akkor is repülővel vagy autóval utazik majd nyugatra (északra), de a javulás látványos lesz. Másrészt déli szomszédunk nem tagja az uniónak, onnan lényegesen kevesebb támogatásra számíthat, mint Magyarország, így sokkal inkább kénytelen támaszkodni a kedvezményesnek nevezett kamatokkal nyújtott kínai vagy orosz hitelekre. Említsük meg, a vajdasági magyarok fogyatkozó közösségének sokat javítana a helyzetén, ha gyorsabban közelíthetnék meg Budapestet (és persze Belgrádot is).

Ha optimisták vagyunk, akár úgy is láthatjuk, Szerbiában egy árnyalattal előrébb tartanak, mint nálunk, a Belgrád és a magyar határ közötti szakaszt három részre osztották, és ebből kettőnek a rendbehozására már megtalálták a kínai illetve orosz partnert. Persze ott van még Belgrádtól délre egy jókora rész Szerbiában, majd Macedóniában és Görögországban, a nagy projektnek csak úgy van értelme, ha ezeket az elemeket is egyenszilárdságúnak építik ki az északi részekkel. Annyi mindenesetre tudható, hogy a kínaiak rajta vannak az ügyön.

vasút Kína Szerbia Indóház beszerzés felújítás Görögország MÁV fejlesztés Budapest-Belgrád vasút Szeged
A verbászi állomás

Szerbiához képest egész más a mi helyzetünk. Magyarország legkevésbé fontos fővonaláról beszélünk. Nyomvonala a 19. században a balkáni kapcsolatot, konkrétan a belgrádi irányt célozta, a jelenlegi magyar szakaszt 1882-ben adták át. Trianon azonban levágta az első nagyobb várost, Szabadkát, és mindent, ami utána van: Újvidéket, a fontos és akkor sűrű vasúthálózattal átszőtt, most Vajdaságnak nevezett területet. A vonal jelentősége annyira hátra sorolódott, hogy az első világháború után minden tekintetben összetöpörödött országban az elkezdett kétvágányúsítást nemcsak félbehagyták, de a második pálya sínjeit onnan is felszedték, ahol már használatba vették őket, hogy más vonalakon felhasználhassák, mert ott nagyobb szükség volt rájuk. A fejlesztés tehát elvben akár az évszázaddal ezelőtti munka befejezésének is mondható, a gyakorlatban pedig az tekinthető előnyös helyzetnek, hogy a plusz vágány helye a legtöbb szakaszon rendelkezésre áll.

Akik támadják a projektet, általában onnan közelítenek, hogy nincs szükség ezt a vonalat ilyen drágán, ennyire nagy teljesítményt lehetővé tevő műszaki tartalommal rendbehozni, a személyforgalom nem igényli a második vágányt, a teherforgalomnak meg nem kell a 160-as tempó.

A képzelet határain túlra

Valóban, nincs ma Magyarországon olyan szuper vasútvonal, mint amiről a tervek szólnak. Minősége tehát nemhogy elérné a fő nemzetközi korridorokat és egyben az ország legfontosabb vasúti szakaszait jelentő vonalakét, hanem jobb is lenne azoknál. Az áruszállításban is fontos, a nyári balatoni személyközlekedésben pedig meghatározó 30-as vonal most folyó rekonstrukciója csupán részleges kétvágányúsítást, és a Velencei-tó illetve a Balaton partján kialakult sűrű beépítettségre hivatkozva jóval alacsonyabb sebességet lehetővé tevő pályát tartalmaz, de a 160-as tempóra készülő, eleve kétvágányú 100-asnál is jobb lesz a 150-es, amennyiben a pályageometria egy majdani 200 kilométer per órás fejlesztést is előkészít. (Lásd erről a külön közölt írásokat!) Egyedül a 80-as vonal Hatvan és Miskolc közötti szakaszának most tervezett felújítása tudja majd mindazt, amit a reménybeli kelebiai álomvasút.

De ez is jobb, mint a semmi

Az egyezmény szerint 200 km/h órára is alkalmas al- és felépítmény épül, az új vasút mégis csak 160-ra kap engedélyt. A gyakorlatban a nagyobb tempóhoz három feltétel fog hiányozni: 160 km/h felett már nem lehetnek szintbeni közúti átjárók, a felsővezetéki rendszer nem felel meg az emelt sebességnek, és Magyarországon egyszerűen még nem dolgozták ki a 200-as tempó feltételrendszerét sem, így ilyet nem is lehetne engedélyezni. Vagyis elméletileg a pályát később át lehetne építeni 200 km/h-ra, ha különszintű átjárókat építenek a sorompósak helyett (esetleg némelyiket lezárják), ha átépítik a felsővezetéket, és a jogalkotók és hatóságok is végeznek addigra a papírmunkával.

Pedig a fővonal jelenlegi utasterhelése szerény. A KMV Zrt.-től kapott éves adatok szerint nemzetközi forgalomban 80-90 ezren szállnak föl, vagyis naponta és irányonként a nagyobb számmal kalkulálva is csak átlagosan 123 utas oszlik el a három vonatra. A távolsági illetve elővárosi szegmens fél, illetve 1,4 milliós adata már jobb, de attraktívnak nem mondható, az utóbbi is csak 1918 főt jelent átlagosan naponta egy irányba. A KMV Zrt. azt közölte, az elővárosban húsz perc, a távolsági vonatoknál egy óra menetidő-csökkenést terveznek, Budapest és Belgrád között pedig a most nyolcórás út csak három és fél órás lenne. A cég vezérigazgatója, Pafféri Zoltán ettől „jelentős utasszám-növekedést” vár. Tegyük hozzá, a két főváros közötti mai menetidőn sokkal olcsóbban is lehetne faragni a határtartózkodás redukálásával, és azzal, ha például a magyar szakaszon nem gyorsvonatként illetve zónázó személyként állnának meg a vonatok. Ez utóbbi csak elhatározás, pontosabban menetrendi struktúra kérdése.

Összeomlik hangtalanul

A vonalat használó fuvarozók ma arról számolnak be, hogy néha valóban torlódnak a tehervonatok, Kelebiától akár a fővárosig bedugítva a kapacitást. Ha azonban tudjuk, hogy jelenleg a teljes vonalon áthaladó tranzit tehervonatok száma évente hat-hétezer, vagyis átlagosan naponta még tízet sem kell leközlekedtetni egy irányba, láthatjuk, hogy a 150-es még nem érte el egy egyvágányú vasút elméleti kapacitásának határát, más szavakkal teljesítőképességének növelésére gyakorlatilag a legdrágább módszer a kétvágányú álomvasút kiépítése. Még akkor is így van ez, ha vannak olyan szerelvények, amelyek a vonalnak csak egy részét használják, a KMV Zrt. adatai szerint évente összesen 15-16 ezer tranzit tehervonat érinti a 150-est. (Összehasonlításul: a kétvágányú, de a személyszállításban is sokkal fontosabb hegyeshalmi 1-esen háromszor ennyi, a szintén egyvágányú 20-ason 12 ezer a hasonló adat.)

A szűk keresztmetszet most a vonalon Szabadka, ahol a szerbek végzik a határellenőrzést, illetve Kelebia, ahol most illegális határátlépőket keresve is átvizsgálják a vonatokat. Probléma még, hogy az állomások pufferkapacitása szűkös, mert kevés a vágány, így azok a tehervonatok torlódásával hamar megtelnek. Egy olyan átépítés, amely a pálya sebességét növeli, eleve megemeli a pályakapacitást, és meglepően sokat lehetne pusztán azzal nyerni, ha az állomások teherszerelvények félreállítására szolgáló vágányairól nem 10 vagy 20 kilométer per órával tudnának kitekeregni a nyílt vonalra a vonatok. A tervezett gigaprojekt is tartalmazza az állomások átépítését, hogy 740 méter hosszú vonatok is elférjenek. Ez – második vágány építése nélkül is – körülbelül másfélszeresére növeli a szállítható áru mennyiségét, persze csak akkor, ha a nemzetközi útvonal többi szakaszán is tudják fogadni az ilyen szerelvényeket.

vasút Kína Szerbia Indóház beszerzés felújítás Görögország MÁV fejlesztés Budapest-Belgrád vasút Szeged
Tehervonat jön az Összekötő vasút híd felől

Ahogy tehát tévesnek bizonyultak néhány éve azok az állítások, hogy a Kelebia–Hegyeshalom irányú teherszállítást akadályozza a budapesti áthaladás, így szükség van a V0-ra, most is érdemes érdeklődő szkepszissel fogadni ugyanazon kormányzati tényezők buzgalmát, amikor ugyanebben az irányban éppen a 150-es vonalban látják a szűk keresztmetszetet. Nem arról van szó, hogy a vasútra nem kell költeni! Hanem arról, hogy okos megfontolással és előrelátóan tervezett, egymásra épülő fejlesztésekkel lényegesen hatékonyabban szüntethetők meg a valóban szűkös keresztmetszetek. Sőt, azok lényegesen kedvezőbb forrásból is fedezhetők, mint a kínai hitel. Ahogy a V0 gigaberuházását is törölték, de tervezik például a Ferencváros és Kelenföld közötti kapacitás növelését harmadik vágánnyal, a Pireuszból a remények szerint érkező egyre több konténervonat problémáját is meg lehetne oldani ésszerűbben.

A félelem bére csak ennyi

A beruházás szervezésére 85 százalékos kínai és 15 százalékos magyar részvétellel létrehozott KMZ Zrt.-nek jelenleg 19 kínai és 41 magyar alkalmazottja van. Az ázsiai országot két, a vasúti beruházások projektmenedzselésében is tapasztalatot szerző cég, a China Railway International Corporation Ltd. és a China Railway International Group Ltd., Magyarországot pedig a MÁV Zrt. képviseli. A közbeszerzéseken is a MÁV lesz az ajánlatkérő, az elkészült vasút státusa pedig a vonatkozó törvény szerint ugyanaz lesz, mint a többi törzshálózati vonalé: a MÁV vagyonkezelésében lévő állami tulajdon.

A tendereztetésre egy (2018), a tervezésre, engedélyeztetésre két (2019-20), a kivitelezésre három (2021-23) évet szánnak.

Az Alföldön feltehetően csak kisebb szakaszokon lenne szükség nyomvonalkorrekcióra, és a legtöbb helyen a második vágány keresztmetszete is rendelkezésre áll.

A projekt fővároson kívüli részére a becsült nettó teljes beruházási költség 472 milliárd forint. Természetesen az építésre érkező ajánlatok módosíthatják ezt. A summát kiegészíti az a 80 milliárdra tartott tétel, amely a 150-es vonal fővároson belüli, Duna-parti részének áthelyezését fedezi a Ferencvárosi pályaudvar rendezőinek területére. A pillanatnyi állás szerint tehát a végső számla közelebb van a 600, mint az 500 milliárd forinthoz.

Kialakult egy olyan nézet, hogy az EU nem adna pénzt a 150-es vonal felújítására. A vasút sorsáért aggódóktól gyakran hallott gondolatmenet úgy folytatódik, hogy éppen ezért kell lecsapni a kínai lehetőségre: a magyar vasúti pályák leromlott állapotában évtizedek beruházási hiánya testesül meg, minden pénzre szükség van. A 150 is az egyik fővonalunk, helyes, ha ezt ugyanúgy rendbehozzuk, mint a többit, mert hozzátartozik az ország infrastruktúrájához. Igen ám, de éppen a források szűkössége mondatja azt, hogy jól meg kellene gondolni, mire és mennyit áldozunk. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mekkora különbség van az eddigi és most folyó korridorfelújítások és a tervezett fejlesztés között a finanszírozásban. Természetesen az uniós támogatást sem szabad elpazarolni, hiszen azáltal a fontosabb beruházások elől vesszük el a pénzt, de a kínai hitelre ez fokozottan igaz, hiszen konkrétan és kamatostól vissza kell fizetnie a magyar adófizetőknek.

A legjobból a legtöbb kell

A nemzetközi egyezmény és a törvény ugyanis leszögezi, hogy a finanszírozás 85 százalékban az ázsiai nagyhatalom Eximbankjától származik. A hitel kamata és törlesztési feltételei viszont ott nincsenek rögzítve, csak annyi szerepel a dokumentumban, hogy kedvezőek lesznek számunkra. Ha a miniszterelnöknek a cikk elején már idézett szavai a megvitatott pénzügyi feltételekről erre vonatkozik, akkor ő már többet tud a közvéleménynél.

vasút Kína Szerbia Indóház beszerzés felújítás Görögország MÁV fejlesztés Budapest-Belgrád vasút Szeged
A 150-es helyett (mellett) a 140-es és a 136-os vonal fejlesztése vonzó alternatíva lenne

Kimondva-kimondatlanul tehát azért a kínaiaktól kell felvenni a hitelt, mert attól félünk, hogy az unió felé nem tudnánk bebizonyítani a beruházás szükségességét, más szavakkal a megtérülését. Ez pedig mégiscsak kifordított logika, hiszen ezek szerint a jobb projektekre nem a saját pénzünket költjük, de a legrosszabbra igen. A megtérülést persze nem olyan szűk, könyvelői szemlélettel kell érteni, amely kizárólag a vasút árbevételeit állítja szembe a költségekkel: ha így néznénk az uniós pénzből megújuló vasutak is bajosan hoznák be az árukat Magyarországon, és alighanem másutt is. Az utasok jegye nem lett drágább például a 100-as vonalon, és a vasúttársaságok sem fizetnek nagyobb hálózat-hozzáférési díjat. A forgalom sem nő sajnos annyival, hogy az ebből eredő bevételnövekedés elegendő legyen. Az uniós projektek megtérülésébe is beleszámítanak olyan másodlagos hatásokat, mint az időnyereség és a környezet védelme, ha például a kevésbé szennyező vasút teret nyer a közúttal szemben.

Visszatérve tehát a kelebiai vonalra, még soha sem próbáltunk meg EU-s pénzt szerezni rá, így nem zárható ki, hogy ez akár sikerülhetne is. Alighanem igaza van azoknak, akik azt mondják, de nem a kínai pénzből tervezett gigaberuházásra. Az előbb láttuk már, hogy nem feltétlenül kellene azonnal második vágányt építeni végig, esetleg elég lenne az elővárosi szakaszon és szükség szerint később rövidebb szakaszokon. A két vágány mindenképpen többe kerül, mint az egy.

Ezer úton egyfelé

A legtöbb szakember azonban azért szomorú, mert túl korán elvetették azt az ötletet, hogy a Belgrád–Budapest vasúti irány fejlesztésekor figyelembe vegyék a 140-es vonalat is. Bár a Cegléd–Kecskemét–Szeged–Röszke–Szabadka útirány némileg kerülő a 150-eshez képest, de egy ilyen kettős projektnek több fontos előnye lett volna, ha nem csupán az a célunk, hogy Kína minél egyszerűbben jusson európai referenciához, hanem önző módon a magyar utazóközönség érdekeit is fontosnak tartjuk. A kínaiak szlogenjént átírva mondhatjuk: Egy övezet, több út.

vasút Kína Szerbia Indóház beszerzés felújítás Görögország MÁV fejlesztés Budapest-Belgrád vasút Szeged
A vasút fővárosi szakaszának kérdése összefügg a vele párhuzamos Ráckevei HÉV-ével is

A kelebiai vonal egyvágányú rekonstrukciójával és a szegedi még egynyomú részeinek kétvágányúsításával és a 160-as sebesség lehetővé tételével sokkal több – szegedi, kecskeméti, kiskunfélegyházi – utas járt volna jól. A két vonal együttesen megnövelt kapacitása segítette volna a konténervonatok haladását, sőt a két vasút zavar esetén eredményesebben szolgálhatna egymás kerülőirányául. A rövidke Szeged–Szabadka vonal kipofozása pedig regionális, ha úgy tetszik nemzetstratégiai szempontból hozhatott volna sokat a vajdasági magyaroknak. Természetesen mindkét vasúton lehetett volna nemzetközi vonatokat is járatni, például Belgrád–Szabadka–Kelebia–Budapest–Bécs és Belgrád–Szabadka–Szeged–Cegléd–Budapest útirányon át.

Osztályon felüli elmeosztály

A kelebiai vonal IX. kerületi szakasza Budapest potenciálisan legjobbak közé tartozó, de most üres vagy éppen méltatlanul kinéző telkei mellett fut. A Ráckevei-Dunával határos terület hasznosítását éppen az nehezíti, hogy a vasút elzárja a várostól. Indokolt tehát, hogy át akarják helyezni. Hogy éppen a Ferencváros teherpályaudvar észak-déli irányú rendezővágányaihoz, azzal már nem mindenki ért egyet. A megoldásnak az mindenesetre előnye, hogy az állomáson keresztül megoldódna a vonatok haladása akár kelet, akár nyugat felé, míg most a Dunántúlra tartó szerelvényeknek irányt kell váltaniuk.

A térség kötöttpályás vonalainak problematikája azonban ezzel korántsem ér véget. A kérdés bőven meghaladja jelen írás ambícióit, de úgy tűnik, sajnos a döntéshozók érdeklődésének, képességeinek vagy kompetenciájának kereteit is. Nem hallani ugyanis olyan tervről, amely a különböző közlekedési eszközök és beruházások mindegyikének sorsával egyszerre vet számot, pedig könnyű belátni, hogy csak ez vezethet megfelelő eredményre és a pazarlás elkerülésére.

Ott van mindjárt a Ráckevei HÉV, amely most ezen a területen ugyanúgy megszakítja, és nem erősíti a város szövetét, mint a vasút. Nem, a HÉV-et, illetve azt, ami belőle lesz 5-ös metró vagy más néven, nem eltüntetni kell innen, hanem a természetes tengelybe, a Soroksári útba (a közepére?, alá?) illeszteni. És akkor még nem beszéltünk a térség villamosairól.

Visszatérve a fejleszteni tervezett 150-es vonalra, jó ötlet a körvasútra terelése, de csak akkor, ha kényelmes átszállást adunk a többi mellet a legfontosabb városi kapcsolatnak, a 3-as metrónak is. A nem nagyon könnyen kivitelezhető átszállóponttal azonban sem a földalatti vonal felújítása (kijárat a vasút felé), sem egyelőre a körvasúti személyszállítási projekt (új megálló) nem számol.

A cikk szövege eredetileg az Indóház magazin XIII/3. számában jelent meg, címei Menyhárt Jenő Ez a város című dalszövegéből (Európa Kiadó) valók.

Nagysebességű vasutat ígér Szijjártó Kolozsvárra

0

Ha valóban Észak-Erdélyen keresztül épül ki valamiféle gyors vasúti összeköttetés Budapest és Bukarest között, az előnyös lehet Erdélynek és az ottani magyarságnak.

Hétfőn még csak azt mondta Kolozsváron az ott tárgyaló magyar külügyminiszter, hogy „támogatják” a magyar főváros és az Erdélyi nagyváros közötti emelt sebességű vasút tervét, kedden, Budapesten, a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület konferenciáján már azt jelentette be, hogy megkezdődött a Budapestet Kolozsvárral összekötő vasút fejlesztésének előkészítése. A román kormány kérésére ez az első szakasza lesz a Budapest és Bukarest közötti projektnek.

Szijjártó Péter vasút Kolozsvár Románia nagysebességű beszerzés felújítás
A vasútállomás Kolozsváron

Szijjártó Péter az MTI tudósításai szerint mindenhol gyorsvasutat emlegetett, ez szakmailag nem precíz, hiszen – ahogy a Fonódó rovatai között is – ez a kifejezés városi, elővárosi, nagyobb kapacitású kötöttpályás eszközt (metrót, HÉV-et) jelent. Alighanem nagysebességű vagy emelt sebességű vasútra gondoltatott, bár további konkrétumok nem említettvén csak találgatni lehet, hogy 160-as, 200-as, 250-es vagy 300 kilométer per órás pályáról van szó. Ugyancsak homályos még a finanszírozás módja is.

Szijjártó Péter vasút Kolozsvár Románia nagysebességű beszerzés felújítás
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Tagozatának hivatalos tanévnyitó ünnepségén – Fotó: KKM / Szabó Árpád

Mindenesetre annyit megkockáztathatunk, hogy ha valóban lesz a belátható időben a tervekből valami, és a két szomszédos ország közötti színvonalas összeköttetés Kolozsváron át valósul meg, abból Erdély és a romániai magyarság profitálhat. Ez nekik kedvezőbb irány, mint ami közúton alakul ki: autópályából elsőként a szűkebb értelemben vett Erdély szívét elkerülő, a Bánáton és Dél-Erdélyen átvezető nyomvonal készül.

Szijjártó Péter vasút Kolozsvár Románia nagysebességű beszerzés felújítás
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület elnöke és Dunai Zoltán, a Stadler Trains Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület konferenciáján – MTI Fotó: Bruzák Noémi

A külgazdasági és külügyi tárca vezetője a konferencián beszélt még vasúti ügyekről, a leginkább az tekinthető újdonságnak, hogy a horvátokat rá akarják venni a Budapest–Szarajevó összeköttetés újraindítására.

El kívánják érni, hogy ha már mindkét oldal villamosítja a szlovén-magyar vasúti összeköttetést, azon át is lehessen menni a koperi kikötő felé mozdonycsere nélkül.

Szijjártó Péter vasút Kolozsvár Románia nagysebességű beszerzés felújítás
Kínai konténerek Belgrádban. Miattuk épülne a luxusvasút

Szijjártó azt is mondta, november végén rendezik meg Budapesten a Kína–Közép-Európa–csúcstalálkozót, ahol a Magyarországra érkező kínai miniszterelnök találkozik 16 kelet- és közép-európai ország miniszterelnökével. Ekkor írják ki a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának építésére a tendert, Szerbiában pedig a tervek szerint a csúcstalálkozó idején kezdődnek el a vasútvonal építési munkái.

Érdekes építészeti részletek a felújított állomáson Karcagon

1

Az egyik legszebb régi felvételi épületnek nem ártanak a modern minták a falon, a dizájnpadok és a különleges megvilágítás. Sőt.

A hivatalos felvételeken ugye mikrofonba beszélő fejek meg az ilyenkor elmaradhatatlan szalagátvágás dominál. (De ne legyünk igazságtalanok, a MÁV fotósa ebből is jó képet tudott csinálni a három férfi politikus közé ékelődő elnökvezérigazgató-nőről meg az arany betűkkel írt trikolórszalagra törő négy arany ollóról.) Nekem most mégis az a merész mintázat a fontos, ami épp csak kikandikál ezen a fotón a vállak fölött.

vasút magazin Karcag MÁV építészet beszerzés dizájn felújítás
Fotó: Ispotály.com

A közleményben nem szerepelt, a barátnőm teljesen véletlenül találta meg az S39 Hybrid Design Manufacture Facebook-oldalán a bejegyzést, hogy Tóth Zoltán építésszel együtt ők találták ki a belső díszítést meg a kültéri padokat.

Kis kereséssel esti képek is lettek, Csizmadia Tamás rakta föl őket Ispotály nevű, Debrecent és környékét bemutató honlapjára. Ezekből látszik, hogy az állomáson a világítás is különleges (egyébként Tamásnak köze is volt hozzá, nem csak fotózta).

vasút magazin Karcag MÁV építészet beszerzés dizájn felújítás
Fotó: MÁV

Az viszont már a MÁV-tól tudható, hogy a helyreállítás terveit a MÁV Műszaki Tervezési főosztályának tervezői készítették. Nyílt közbeszerzési eljárás nyerteseként a Prím Építő Építőipari Kft. szerződött a munkálatok elvégzésére. A kivitelezés 2016 augusztusában kezdődött.

vasút magazin Karcag MÁV építészet beszerzés dizájn felújítás
Fotó: MÁV

A vasút saját forrásból, 310 millió forintért hozta rendbe az épületet, amelyet ezelőtt utoljára 1988-ban újítottak fel. Magát az állomást vasúttechnikai értelemben pár éve, egy másik projekt keretében már rekonstruálták.

vasút magazin Karcag MÁV építészet beszerzés dizájn felújítás
Fotó: S39 Hybrid

A karcagi felvételi épület a Tiszavidéki vasút egyik szép állomása, 1857-ben épült. Méret szerint az egykori magánvasút középkategóriás, romantikus stílusú építménye – olvasható a vasutállomások.hu-n. A második világháború utáni felújításokkor az ornamentikát, ajtó- és ablakszerkezeteket megváltoztatták, ezeket most az eredeti állapot szerint állították helyre.

vasút magazin Karcag MÁV építészet beszerzés dizájn felújítás
Fotó: Ispotály.com

Az épület utólagos vízszigetelését is elvégezték. A felújítás előtt még vizesedő pincében elhelyezett régi kazánok helyett az épület padlásterében létrehozott gépészeti térbe telepített, energiahatékony kondenzációs kazán és melegvíztároló biztosítja az épületek fűtését és melegvíz-ellátását.

vasút magazin Karcag MÁV építészet beszerzés dizájn felújítás
Fotó: S39 Hybrid

Az utasok által használt mosdó a kiszolgáló épületből a felvételi épületbe került, a kor elvárásainak megfelelő kivitelben, mozgáskorlátozott mellékhelyiséggel, vandálbiztos szerelvények elhelyezésével.

vasút magazin Karcag MÁV építészet beszerzés dizájn felújítás
Fotó: MÁV

A kiszolgáló épületből bérelhető üzlethelyiséget alakítottak ki. Az épület emeletén az üzemi területek irodáit, szociális helyiségeit és a szolgálati lakásokat is felújították.

vasút magazin Karcag MÁV építészet beszerzés dizájn felújítás
Fotó: Ispotály.com

Az épületek két végén elhelyezkedő területek is megszépültek. Az utasok, a vonatra várakozók a kialakított parkokat is használhatják. Az épület elől induló buszok számára buszforduló épült, és jelentősen bővült a kerékpártárolók száma.

vasút magazin Karcag MÁV építészet beszerzés dizájn felújítás
Fotó: S39 Hybrid

Aláírták az M3-as metró felújítási szerződéseit

0

Tarlós István főpolgármester jelenlétében ma a Városházán aláírták az M3-as metró felújításáról – az északi szakasz állomásainak rekonstrukciójáról, valamint az alagúti munkák elvégzéséről – szóló szerződéseket.

Elérkeztünk ehhez a naphoz is. Úgy látom, egy bizonyos kör (ideérte a sajtó egy bizonyos körét is) a megbetegedés határán áll attól, hogy elkezdődik a munka, igaz ez egyébként az árvízvédelemre is – mondta az aláírást megelőzően újságírók előtt a főpolgármester. Olyan írások láttak napvilágot az utóbbi egy-két hétben, amelyek kétségbeesett ostobaságok, például az, hogy elkezdik a munkát, de nincs is rá pénz – fogalmazott. A főpolgármester hangsúlyozta: a kormánnyal réges-rég hatályos az a támogatási szerződés, amellyel a kabinet biztosítja a 137,5 milliárd forintot, még abban az esetben is, ha az Unió nem adna támogatást. Rámutatott, hogy a munkálatok megkezdése nem ahhoz kötött, hogy az alagutat „szétverték-e” már, ez egy nehéz, összetett mélyépítési munka, amelynek vannak felszíni fázisai is. A szerződés aláírása után napokon belül a kivitelezési munkák elkezdődhetnek – emelte ki. Felesleges olyan képeket mutatni, hogy az alagútban még mindig nem dolgoznak, ez nem egy egy munkafázisú feladat, egy atomreaktornál sem a reaktormag beszerelése az egyetlen feladat – jegyezte meg.

A Nyugati téri, a metrófelújítás előkészítéséhez kapcsolódó forgalomkorlátozásokról azt mondta: eddig az volt a baj, hogy nem kezdik el a 3-as metrót felújítani, most meg mintha az lenne a baj, hogy elkezdik. „Egy ekkora munkát egy ekkora városban úgy, hogy a felszíni közlekedéssel történő kiváltás megtörténjen, nem lehet észrevétlenül elvégezni. Fel vagyunk készülve rá, hogy most hetekig arról fog menni a hisztéria, hogy milyen problémák vannak a Nyugati téren, és hogy nem lehet közlekedni a városban. Lehet választani: vagy felújítjuk a metrót, és akkor ezt el kell viselni – elnézést kérünk a budapestiektől ezért -, de ez a munka ezzel jár, vagy pedig nem lesz felújítva a metró” – fogalmazott.

Tarlós István kitért arra is: önerőből is biztosítják a pótlóbuszokat, lesz elég busz az északi szakasz munkálataihoz. Sokszor elmondtuk ezt, mégis van, aki toporzékolva újra és újra leírja az ellenkezőjét.

A középső és a déli szakaszra nem voltak alátámaszthatók a beérkezett ajánlatok, ezekre ezért új tenderek lesznek – mondta a főpolgármester. Kiemelte, hogy a munka műszaki szükségszerűségből csak szakaszosan kezdhető el, hiszen, ha egyszerre újítanák fel a teljes vonalat, annak „csuklósbusz-áradat” lenne az ára, a keresztirányú forgalom teljességgel megszűnne, napokon belül közlekedési káosz keletkezne az egész városban. Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy miért nem a középső szakaszon indul a munka, Tarlós István azt mondta: nem az van a legrosszabb állapotban, és nem az a legveszélyesebb szakasz, hanem havaria helyzetben onnan a legnehezebb a mentés. Ha most nem fogunk neki a munkának, hanem megvárjuk, míg a déli és a középső szakasz tenderein megfelelő ajánlatok érkeznek, éppen annyi időt veszítenénk el, amennyit az északi szakasz felújítása igényel – indokolta, miért az északi résszel kezdenek.

metró gyorsvasút közút busz Budapest 3-as metró pótlás felújítás Tarlós István
Tarlós István főpolgármester érkezik a 3-as metróvonal rekonstrukciójához kapcsolódó vállalkozási szerződés aláírásán a Főpolgármesteri Hivatalban szeptember 4-én. Balra az aláírók, Völgyesi Zsolt Károly, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. ügyvezetője és Horváth Róbert, a kft. műszaki igazgató, valamint Márkus György és Fövényi Gábor, a Starabag Építőipari Zrt. igazgatóságának tagjai. A szerződés a 3-as metróvonal északi - Újpest-Központ és a Dózsa György út közötti - szakaszának megállóira és az alagút felújítására vonatkozik. – MTI Fotó: Kovács Tamás

A mai szerződéskötésekkel az északi vonalszakasz állomásainak a felújítása, valamint a metróvonal vágányépítési, alagúti munkái, a biztosítóberendezés felújítása és a központi diszpécserrendszer korszerűsítése megkezdődhet. „E munkák megkezdése elé már nem lehet akadályt gördíteni” – hangsúlyozta. Az északi szakaszon a BKV a megrendelő és kötelezettségvállaló, a vállalkozó a Strabag Építőipari Zrt., a szerződés nettó értéke 24,1 milliárd forint. A teljesítési határidő 2018. október 31., a forgalombahelyezés határideje november 30., valamennyi munka végső átadási határideje 2018. december 31.

A vágányépítési, alagúti munkák, biztosítóberendezések és központi diszpécserrendszer korszerűsítése esetében a megrendelő, kötelezettségvállaló szintén a BKV, a vállalkozó pedig a Swietelsky Vasúttechnikai Kft. A szerződés nettó értéke 47,8 milliárd forint, a műszaki átadás megkezdése 2020. július 24., valamennyi munka végső átadása határideje 2020. augusztus 24. (ez a teljes, 17,1 km-es vonalszakaszra vonatkozik).

Tarlós István úgy fogalmazott: „fel vagyunk rá készülve, hogy itt is lesz olyan kommunikáció, mint a Széll Kálmán téren, igaz, hogy megcsináltuk, de kiszáradt három fa. Mindegy mi az, de írjanak valami rosszat.”

A vonal akadálymentesítéséről szólva a főpolgármester nyomatékosította: az nem a Fővároson múlt, „én örülnék a legjobban, ha mindenütt a legmagasabb szintű akadálymentesítésre képesek lennénk, de annyit csinálunk meg, amennyi forrásunk erre van”. Tarlós István hangsúlyozta: a lehetőségük, mozgásterük végső határáig el fognak menni az akadálymentesítés érdekében. Felhívta a figyelmet, a kérdés az, ha nem lesz teljes körű az akadálymentesítés, akkor mondjanak le a 3-as metró felújításáról?

Az északi szakasz felújítása a következő állomásokat érinti: Dózsa György út, Árpád híd, Forgách utca, Gyöngyösi utca, Újpest-városkapu és Újpest-Központ. Négy állomáson lift épül, az Árpád hídi metróállomásnál most is található felvonó, egyedül a Dózsa György útnál nem lesznek liftek, de ott a fix lépcsők mellé mozgólépcsőket építenek be – mondta a főpolgármester. Felhívta a figyelmet, hogy 100%-ban fővárosi beruházásról van szó, „a Főváros nagyon megharcolt ezért a munkáért, soha többet nem lehet azt mondani, hogy nem kezdődött el a 3-as metró felújítása” – fogalmazott.

Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója a szerződéskötéseket követően, újságírók előtt elmondta: a metró lezárása október végén várható, ez attól függ, hogyan haladnak a munkák, és miként egyeztetnek a vállalkozóval. Hangsúlyozta: a felújításra megvan a fedezet, a másik két tender eredményétől függ, hogy mennyi lesz a rekonstrukció végleges költsége. Kitért rá, hogy a BKV meg tudja oldani a metrópótlást, ehhez megvan a szükséges számú busz és járművezető. A buszpótlási útvonalak kiépítése az északi szakaszon befejeződött, az aktuális információkról tájékoztatni fogják az utazóközönséget. Hangsúlyozta: nem lesz szükség a metrópótlás miatt valamely más vonal ritkítására. Mint mondta, nem lesz „retrómetró”, az állomások teljesen megújulnak, kicserélik a világítást is a mostani kor igényeinek megfelelően. A metróvezetőknek a felújítás idejére is munkát fognak biztosítani a BKV-n belül, nem lesznek elbocsátások – tette hozzá.

Szöveg: Főpolgármesteri Hivatal

Szenzáció: ismét társadalmi egyeztetés a BKK-nál

0

A 3-as metró északi szakaszának pótlásánál várják az utasok javaslatait.

A címet nem csak híres rosszindulatom diktálta, de a BKK-nál a 3-as metró Újpest és Lehel tér közötti szakaszának pótlására kitalált rendszer valóban nem tartalmaz túl sok kreativitást a pesti oldalon, tehát a legérdekesebb maga az a tény, hogy nem halt ki teljesen az egyeztetés, ami a cég új vezetésének hivatalba lépése óta egészen megritkult.

Alapvetően pótlóbuszok járnak majd a kieső szakasz fölött, még az alternatívaként ajánlott, a metrótól eltérő útvonalon közlekedő járatok sűrítéséről sincs szó a legtöbb esetben. (De a 30-as, 30A busznál igen.)

A pesti oldalon egyetlen igazán érdemi változásként az említhető, hogy a 14-es mellett a 12-es villamos is a Lehel térre megy majd.

Budapest BKK gyorsvasút metró 3-as metró felújítás pótlás közút busz vasút villamos tarifa jegy Tarlós István Strabag BKV
A legtöbb járat változatlan marad – derül ki a BKK interaktív térképeiről

Budán jobb a helyzet, a 34-es és a 106-os buszt is meghosszabbítják Pesten a metróig.

Külön érdemes szólni a vasútról. A BKK interaktív térképe ajánlja a vonatokat, de arról nincs szó, hogy többletkapacitással készül-e a MÁV-Start, illetve hogy tarifaintézkedésekkel vagy más módon is segítenék a helyettesítést. Például azzal, hogy a délről jövő utas a jegyével fölszállhasson a Nyugatiban a vonatra, amivel Újpestre utazik. Olyan távlatos ötlet nyilván föl se merül, hogy némelyik Vác (illetve Esztergom) irányából jövő vonat a körvasúton Kőbánya-Kispestig menjen, pedig amúgy vannak hasonló tervek.

A 3-as metró tragikomikus felújítási szappanoperájában az év elején már eljutott odáig a főváros, hogy meghirdesse a pótlás első szakaszát, igaz, akkor éppen úgy tervezték, hogy a déli végeken indul a rekonstrukció és a pótlás. Ahogy akkor, most is körzetekre bontva mutatják be az érintett térség közösségi közlekedésében tervezett – mint már jeleztük csekély – változásokat. És ami a legfontosabb: várják a javaslatokat szeptember 17-ig.

Pillanatnyilag egyébként „november elejétől várhatóan egy évig” tervezik az északi szakaszon a pótlást.

Aláírták a 3-as metróvonal északi - Újpest-Központ és a Dózsa György út közötti - szakaszának megállóira és az alagút felújítására vonatkozó vállalkozói szerződéseket hétfőn Budapesten a BKV és a Strabag Építőipari Zrt., valamint a Swietlesky Vasúttechnika Kft. képviselői. Tarlós István főpolgármester közölte: az állomások felújítására vonatkozó szerződés értéke nettó 24,1 milliárd forint, az alagúti munkákra vonatkozó értéke 47,8 milliárd forint. Az állomások esetében a műszaki átadás-átvétel megkezdésének határideje 2018. október 31., az alagút esetében ez a határidő 2020. július 24. (MTI)

«
12345
Közlekedés. Elsősorban közösségi.
Városi és vasút.

Facebook

Utolsó kommentek