Hiányzó láncszemek – Budapest-Kelebia

0

Értelmetlenül pazarló presztízsberuházásként, de akár egy évszázados adósság törlesztéseként is értékelhető a kelebiai vasútvonal rekonstrukciója. Apropó, törlesztés: a tervezett fejlesztés leginkább abban különbözik a korábbi vagy most folyó hasonlóktól, hogy nem ajándékeuróból, hanem kamatostul visszafizetendő kínai hitelből készül.

A közbeszédbe "kínai" jelzővel bekerült vasúti beruházások közül a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése jutott a legközelebb a megvalósításhoz - ennyit mindenképp leszögezhetünk, ha az elmúlt években hasonló konstrukcióban tervezett, de elvetélt V0-ra, központi pályaudvarra vagy a most már más forrásból elképzelt ferihegyi gyorsvasútra gondolunk. Orbán Viktor miniszterelnök május 15-én Pekingben, ottani hivatalos tárgyalásairól nyilatkozva kész tényként tálalta a főváros és Kelebia közötti pálya fejlesztését: az MTI szerint a kínai egyeztetések "leglátványosabb" témájának nevezte, és azt mondta, "a pénzügyi feltételeket is megvitatták, így hamarosan kiírhatják nyilvános pályázatra a közbeszerzéseket, és megindulhat a munka."

Semmi nem történik újra

Sokan azonban még a szakemberek közül most is úgy vélik, vagy éppen kifejezetten remélik, hogy ebből az álomból sem lesz semmi. Hiszen nincs szükség arra, hogy az ország legkevésbé fontos fővonalából soha meg nem térülő beruházással szupervasutat építsünk százmilliárdokért. Mások cinikusan azt mondják, az, hogy ezt a projektet a MÁV-nak adták, önmagában garancia arra, hogy nem lesz belőle semmi. A vasút ugyanis már elvesztette a komplexebb beruházások megszervezését lehetővé tévő képességeit, pontosabban egy évtizede a magyar állam azokat a NIF-hez telepítette. Így elbukta az esztergomi vonal villamosítását, de nem sikerült tartani a határidőt Kaposvár és Dombóvár között sem, pedig ezek lényegesen kisebb munkák.

vasút Kína Szerbia Indóház beszerzés felújítás Görögország MÁV fejlesztés Budapest-Belgrád vasút SzegedA projekt indoka

Folyamatos villamosfejlesztés Prágában

0

Öt év alatt három vonalat hosszabbítanak meg, 2030-ig pedig további tucatnál is több villamosfejlesztést terveznek a cseh fővárosban.

Ha Prágáról esik szó, persze hogy Budapesttel hasonlítjuk össze az onnan keltezett híreket. Nos, ha a nemrég elhatározott prágai villamosfejlesztések térképére vetünk egy pillantást, talán arra gondolunk elsőre, hogy ezek egyike sincs olyan jelentős, mint a budai fonódó rendszer létrehozása, hiszen jobbára külvárosi, pármegállós hosszabbításokat látunk, bár a város délkeleti részén azért komoly hálózatfejlesztést terveznek.

De hiszen ez éppen azért van, mer Prágában soha sem szaggatták úgy szét a hálózatot, mint Budapesten! Nem iktatták ki például a metróval párhuzamosnak tekinthető vonalakat, így a belvárost sűrűn hálózzák be a sínek, nem nagyon van olyan jelentős, pótolnivaló kapcsolat, mint Észak- és Közép-Buda között volt, vagy van most is a Lehel és a Deák tér között.

Csehország Prága villamos fejlesztés beszerzésAz akkor új barrandovi végállomás 2005-ben

Hogyan lehetne valóban hasznos a belgrádi vasút kínai gigaberuházása?

5

Értelmetlenül pazarló presztízsberuházásként, de akár egy évszázados adósság törlesztéseként is értékelhető a kelebiai vasútvonal rekonstrukciója. Apropó, törlesztés: a tervezett fejlesztés leginkább abban különbözik a korábbi vagy most folyó hasonlóktól, hogy nem ajándékeuróból, hanem kamatostul visszafizetendő kínai hitelből készül.

A Budapest és Belgrád közötti vasút kínai hitelből és részvétellel tervezett teljes rekonstrukciójáról jelent meg elemzésem az Indóház vasúti magazin legfrisseb számában. A hosszabb írásból kedvcsinálónak azokat a részeket idézem, amelyek azt firtatják, lehetne-e ugyanezt a déli irányt úgy fejleszteni részben más nyomvonalon, hogy abból Magyarország jobban profitáljon.

Magyarország legkevésbé fontos fővonaláról beszélünk. Nyomvonala a 19. században a balkáni kapcsolatot, konkrétan a belgrádi irányt célozta, a jelenlegi magyar szakaszt 1882-ben adták át. Trianon azonban levágta az első nagyobb várost, Szabadkát, és mindent, ami utána van: Újvidéket, a fontos és akkor sűrű vasúthálózattal átszőtt, most Vajdaságnak nevezett területet. A vonal jelentősége annyira hátra sorolódott, hogy az első világháború után minden tekintetben összetöpörödött országban az elkezdett kétvágányúsítást nemcsak félbehagyták, de a második pálya sínjeit onnan is felszedték, ahol már használatba vették őket, hogy más vonalakon felhasználhassák, mert ott nagyobb szükség volt rájuk. A fejlesztés tehát elvben akár az évszázaddal ezelőtti munka befejezésének is mondható, a gyakorlatban pedig az tekinthető előnyös helyzetnek, hogy a plusz vágány helye a legtöbb szakaszon rendelkezésre áll.

vasút Budapest-Belgrád vasút fejlesztés Kína Szerbia MÁV SzegedA bueker.net térképén lilával jelöltük az alternatív fejlesztési változatot: a 140-es és 136-os vonal lenne a személyszállítási főirány, miközben az egyvágányúan felújított 150-es és a kétvágányúsított 140-es együtt nagy teherszállítási kapacitást is képviselne

1 500 000 000 000 forint vasútra

3

vasút Európai Unió beszerzés Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közút kerékpár magazin

Jön a drónjogsi, a drónbiztosítás, a drónnapló, a dróntanfolyam és a drónlista

0

Nyárra születhetnek meg a dróntörvények. Tömegük alapján osztályozzák a pilóta nélküli repülőszerkezeteket.

Ha valaki elképzeli, hogy a fejére esik egy drón, azonnal belátja, hogy bölcs elv, hogy a súlyosabb eszközökre szigorúbb szabályokat akarnak életbe léptetni. A legfeljebb 250 grammos játékdrónokat mindenféle külön korlátozás nélkül lehetne használni.

Az nem derül ki a Népszavának a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban folyó jogalkotó munkáról szóló cikkéből, hogy akkor ebben a kategóriában kötelező biztosítást sem kellene kötni, mert egyébként ezzel a módszerrel rendeznék a drónkárokat.

repülés drón magazin szabályozás Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Közlekedés. Elsősorban közösségi.
Városi és vasút.

Facebook

Utolsó kommentek