Bekamerázzák a kalauzokat

0

A MÁV-Start augusztus közepén, 25 jegyvizsgáló önkéntes részvételével testkamerák gyakorlati tesztelésébe kezdett. A projekt keretében három gyártó eszközét próbálják ki a kalauzok.

A MÁV-START Zrt. vezetése a mobil jegykiadó berendezések, valamint az utasok életének, személyi és testi épségének, illetve vagyontárgyaik védelme érdekében – a kockázatok előzetes felmérése és elemzése után, kísérleti jelleggel – testkamera használatáról döntött.

A tesztprojekt keretében három, a célnak megfelelő, ipari felhasználásra szánt speciális kamerákat gyártó cég termékét (Dahua MPT-100, VTQ és Koonlung K1S kamerákat) választották ki, amelyekből összesen 26 darabot szereztek be, a hozzájuk tartozó kiegészítő műszaki berendezésekkel együtt.

A belső próbákat követően, augusztus 16-án a gyakorlatban is elindult a tesztelés. Az elkövetkező időszakban 25 önkéntes jegyvizsgáló legalább tíz-tíz alkalommal használja majd mindhárom terméket. A tesztelés a legforgalmasabb budapesti elővárosi vonalakon zajlik, a felvételeket a vasúttársaság a jogszabályoknak megfelelően kezeli. Az önkéntes jegyvizsgálókon kitűző jelzi az utasok számára, hogy „hang- és képrögzítés történik”. A tesztelésben részt vevő munkavállalók ezután alapos értékelést adnak a műszaki eszközök alkalmazhatóságáról, azok előnyeiről, hátrányairól. A MÁV-Start vezetése az értékelések és a gyakorlati tapasztalatok feldolgozását követően dönthet a rendszer bevezetéséről.

Köztudott, hogy sok szóbeli inzultus és fizikai atrocitás éri a munkájukat végző jegyvizsgálókat – főleg a bliccelő vagy szabálysértő utasok részéről. Augusztusig összesen 53 kalauz lett valamilyen támadás elszenvedője. Az elkövetőket az sem riasztja vissza, hogy alapesetben akár öt év börtönbüntetést is kaphat, aki közfeladatot ellátó személy sérelmére erőszakos bűncselekményt követ el. De természetesen nemcsak a jegyvizsgálók testi épsége vagy az általuk üzemeltetett mobil jegykiadó berendezések védelme fontos: legalább ennyire fontos az utasok és vagyontárgyaik biztonsága is.

MÁV MÁV-Start DB ÖBB kamera biztonság bűncselekmény

Bár a nagy európai vasúttársaságoknál megszokott, hogy a vonatokat fedélzeti kamerával szerelik fel, de gyakran a vasutasok is viselnek magukon testkamerát.

A német vasúttársaság, a Deutsche Bahn a dolgozóival szembeni, egyre fokozódó erőszak miatt döntött tavaly a testkamerák bevetéséről. Első körben a berlini pályaudvarokon szolgálatot teljesítő, 3700 fős vasútbiztonsági szolgálat egyes tagjait látták el – tesztjelleggel – ilyen eszközökkel. (Azokat a dolgozókat, akik kamerákat viselnek, a „Videómegfigyelés” megkülönböztető jelzésről ismerhetik fel az utasok Németországban.) Hans-Hilmar Rischke, a Deutsche Bahn biztonsági főnöke korábban úgy nyilatkozott a Bild am Sonntag című lapnak, hogy a testkamera beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mert elriasztó erővel bír a potenciális erőszakoskodók körében.

Az osztrák vasúttársaság, az Österreichische Bundesbahnen ugyancsak a múlt évben állított próbaüzembe 50 testkamerát Bécs és néhány vidéki nagyváros pályaudvarain. Az intézkedésnek köszönhetően jelentősen visszaesett az erőszakos cselekedetek száma. A hírek szerint a testkamerát viselők jelenlegi létszámát a jövő év végig 740-re kívánják növelni, és további 130 vonatkísérőt és 40 információs munkatársat is bevonnának a testkamerát viselők körébe.

MÁV MÁV-Start DB ÖBB kamera biztonság bűncselekmény

Kép és szöveg: MÁV

Négysávosítják a halálutat

0

Megszüntetik a Vásárosnaménytól mondjuk Lyonig tartó gyorsforgalmi útvonal egyetlen szűk keresztmetszetét.

A közvélekedés általában azt gondolja, oda kell autópályát, autóutat építeni, ahol azt a forgalom indokolja. Sztrádaszakaszok azonban más okból is készülnek. Gazdagabb országokban például (de máshol is) néha elég indok, hogy az adott területet is gyorsan el lehessen érni.

A magyar M7-es végéről, Letenyénél Szlovénia felé leágazó M70-es autóútnál két másik szempont is elővehető. A jelenleg részben kétszer egy sávos úton is megnőtt a forgalom 2004-es átadása óta, ám egy fontos európai útvonal része, hiszen összeköti a magyar és a szlovén gyorsforgalmi hálózatot. Ezért felhozható az az érv, hogy ennek „illik” valamennyire egységesnek, kétszer két elválasztott sávból állónak lennie.

közút magazin M70 beszerzés EU autópálya baleset biztonság útépítés
Az M70-es már most négysávos (piros) és négysávusítandó (zöld) szakaszai a NIF térképén

Ez most megvalósul, hiszen kihirdették a 20 kilométer hosszú út fejlesztéséről szóló, még tavaly év végén megjelent tender eredményét. Az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft. és a Colas Út Zrt. nyerte a közbeszerzést – írja a Magyar Építők. A 16,7 milliárd forintos beruházást 85 százalékban az Európai Unió hálózatfinaszírozási eszközéből fedezik.

A Letenye és Tornyiszentmiklós közötti út két vége és közepe már most is négysávos, a konzorcium a két köztes szakaszt négysávúsítja, a szlovén határon csomópontot épít, és dolgoznak majd az árvízvédelmi műveken és két pihenőhelyen is.

A Google Térképének utcanézetén a középső négysávos rész kezdete az M70-esen

Az autósok azonban nem fognak teljesen egységes felépítésű sztrádával találkozni mondjuk Budapest és Ljubljana között, hiszen a szlovén oldalon Muraszombatig ugyan autópályának táblázott, de a mi fogalmaink szerint inkább autóútnak tekinthető az A5-ös. Nincsenek leállósávok, és a megengedett legnagyobb sebesség is csak 110 kilométer per óra.

A5-ös autópálya 110-zel és leállósáv nélkül Hosszúfalunál (Google)

Az M70-es kétszer egysávos szakaszai ettől függetlenül jelentős problémát okoznak, a szakma többször is foglalkozott az úttal a balesetek miatt. Ezeknek nem is a száma kiugró, hanem a súlyossága. Első pillanatban nem feltétlenül érthető a jelenség, hiszen egy ilyen út azért bőven színvonalasabb, mint mondjuk egy átlagos főút. Csakhogy aki órák óta sztrádán vezet, az az azokhoz hasonlóan jelzett, elnevezett, kiépített, de csak kétsávos úton megtévedhet. Vagy a tudata vagy csak a „vezetési ösztönei” hiszik azt, hogy autópályán halad, így előzésbe kezd, és nem számít rá, hogy abban a sávban jöhetnek szembe. Nem véletlen, hogy a súlyos balesetek okozói rendszerint külföldiek voltak.

A jelenség hasonló az elmúlt évtizedekben az M7-es, M1-es M5-ös félautópályának nevezett szakaszain tapasztaltakhoz, az M70-es meg is kapta hozzájuk hasonlóan a sajtótól a halálút elnevezést. Az anyagi források szűkössége miatt a Balaton, Kecskemét, Tatabánya előtt sokáig csak a sztráda egyik útpályája készült el, és ezen haladt mindkét irányban a forgalom. A súlyos, frontális balesetekről annak idején sok szó esett, az igazi megoldást aztán mindenhol a sztráda teljes kiépítése hozta el.

közút magazin M70 beszerzés EU autópálya baleset biztonság útépítés
A balatovilágosi csomóponttól Zamárdiig sokáig félsztráda volt az M7 (Fortepan)

Általánosíthatjuk is egy kissé a problémát. Ma már fontos alapelv az útügyben, hogy az út annak látszódjon, ami. Vagyis a vezetők az első pillanatban egyértelműen megállapíthassák, hogy milyen kategóriájú úton haladnak. Szélsőséges esetben a szakemberek akár a visszafejlesztés eszközéhez is nyúlnak, ha egy út többnek látszik, mint ami. Az Egerbe vezető főút egyes szakaszait háromsávúsították, ám a koszorúkkal (ez nem egy útípétési szakkifejezés itt) szegélyezett út bizonyos részeit visszafejlesztették: a középső sávot lezárták, és oda egy gigantikus elválasztó szerkezetet építettek.

közút magazin M70 beszerzés EU autópálya baleset biztonság útépítés
Ha akarna, akkor se tudna a szembesávba átmenni az autós

Szögezzük le: a halálutakra is igaz, hogy a legtöbb balesetet felelőtlen sofőr okozza. Vagy tudatosan választ túlzott sebességet, vagy saját fáradtságát nem veszi figyelembe. Ettől függetlenül a hatóságoknak természetesen mindent meg kell tenni a balesetek megelőzésére.

Időközben az M70-est is számos módon módosították, hogy növeljék a biztonságát. Ezek között is akadt visszafejlesztés: leszedték a baloldalon elhelyezett ismétlőtáblákat, mert ez a metódus az autópályákra jellemző. A kétszer egysávos szakaszokon megtiltották az előzést, jobban látható és hallható elválasztást alkalmaztak, és magyar, szlovén, angol, román nyelvű figyelmeztetéseket is kiírtak.

Biztonságos, szalag, és magyar

0

Biztonságos, a járműveket az ütközés után az útra visszaterelő szalagkorlátot szabadalmaztatott a DAK Acélszerkezeti Kft., ezzel díjat nyert a Nemzetközi Minőség-Innováció 2016 pályázaton – erről Tarány Gábor, a cég ügyvezető igazgatója beszélt kedden az M1 aktuális csatornán.

A veronai buszbalesetre utalva elmondta, ha ilyen típusú korlátokat telepítenek, akkor nem valószínű, hogy megtörténhetnek hasonló balesetek. A szabadalom lényege, hogy ütközéskor a szalagot tartó oszlop leválik a szalagról, és a szalag visszairányítja a járművet az útra - fejtette ki. (MTI)

Nem kellett volna meghalniuk a buszban az M3-ason

0

A baleset elkerülhetetlen volt, de a sérülések súlyosságát nagyon egyszerű lett volna csökkenteni.

Közlekedés. Elsősorban közösségi.
Városi és vasút.

Facebook

Utolsó kommentek