Az Egyedi cáfolja, hogy Szerbiában gyártatná a csuklósait

0

Az Ikarus Egyedi Kft.-nek nincs semmilyen együttműködése a szerb Ikarbusszal a 180 Modulo M168d típusú busz gyártásával kapcsolatban, és nem is tervez ilyet - ezt a közlést juttatta el a Fonódóhoz a cég. Ezzel az iho.hu közlekedési portálnak azt az általam is átvett értesülését cáfolják, hogy száz csuklóst Szerbiában szerelnének össze.

busz közút beszerzés buszgyártás SzerbiaFöldes Dávid az Omnibusznál megjelent képei az első M168d-ről kívülről...

Épül a komáromi híd

1

Elsősorban a kamionok számára fontos, hogy Komáromnál is átkelhessenek a Dunán Magyarország és Szlovákia között.

A nehézgépjárművek számára Vámosszabadi és Letkés között nincs átkelési lehetőség a Dunán és az Ipolyon. A komáromi Erzsébet-híd 20 tonnás súlykorlátozású, a városok belsejébe vezeti a forgalmat. A megépülő új Duna-híd a magyar-szlovák Duna-szakaszon közvetlen átkelési lehetőséget teremt a teherforgalom számára Komárom és Révkomárom elkerülésével.

híd Komárom közút útépítés Szlovákia EU NIF beszerzés

Nem kitolás a hídbetolás

0

Mérföldkőhöz érkezett a Győr keleti elkerülő építése. A kivitelező 2017 eleje óta dolgozik az 5,2 km hosszú útszakaszon. Egy 395 méteres híd épül a Mosoni-Duna és a kapcsolódó szakaszok felett, Győrszentiván kertváros és Győr Bácsa között. A munkálatok most jutottak el a hídbetolás fázisába.

A 813. főút III. ütemének keretében készülő 180 méter hosszú Mosoni-Duna-mederhíd felszerkezete a szerelőtéren elkészült. A híd kialakítása hálós elrendezésű kábelekkel függesztett ortotróp acél pályaszerkezetű "kosárfüles" ívhíd lesz.

közút útépítés híd beszerzés Győr NIF NFM Strabag

Hiányzó láncszemek – Budapest-Kelebia

0

Értelmetlenül pazarló presztízsberuházásként, de akár egy évszázados adósság törlesztéseként is értékelhető a kelebiai vasútvonal rekonstrukciója. Apropó, törlesztés: a tervezett fejlesztés leginkább abban különbözik a korábbi vagy most folyó hasonlóktól, hogy nem ajándékeuróból, hanem kamatostul visszafizetendő kínai hitelből készül.

A közbeszédbe "kínai" jelzővel bekerült vasúti beruházások közül a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése jutott a legközelebb a megvalósításhoz - ennyit mindenképp leszögezhetünk, ha az elmúlt években hasonló konstrukcióban tervezett, de elvetélt V0-ra, központi pályaudvarra vagy a most már más forrásból elképzelt ferihegyi gyorsvasútra gondolunk. Orbán Viktor miniszterelnök május 15-én Pekingben, ottani hivatalos tárgyalásairól nyilatkozva kész tényként tálalta a főváros és Kelebia közötti pálya fejlesztését: az MTI szerint a kínai egyeztetések "leglátványosabb" témájának nevezte, és azt mondta, "a pénzügyi feltételeket is megvitatták, így hamarosan kiírhatják nyilvános pályázatra a közbeszerzéseket, és megindulhat a munka."

Semmi nem történik újra

Sokan azonban még a szakemberek közül most is úgy vélik, vagy éppen kifejezetten remélik, hogy ebből az álomból sem lesz semmi. Hiszen nincs szükség arra, hogy az ország legkevésbé fontos fővonalából soha meg nem térülő beruházással szupervasutat építsünk százmilliárdokért. Mások cinikusan azt mondják, az, hogy ezt a projektet a MÁV-nak adták, önmagában garancia arra, hogy nem lesz belőle semmi. A vasút ugyanis már elvesztette a komplexebb beruházások megszervezését lehetővé tévő képességeit, pontosabban egy évtizede a magyar állam azokat a NIF-hez telepítette. Így elbukta az esztergomi vonal villamosítását, de nem sikerült tartani a határidőt Kaposvár és Dombóvár között sem, pedig ezek lényegesen kisebb munkák.

vasút Kína Szerbia Indóház beszerzés felújítás Görögország MÁV fejlesztés Budapest-Belgrád vasút SzegedA projekt indoka

Folyamatos villamosfejlesztés Prágában

0

Öt év alatt három vonalat hosszabbítanak meg, 2030-ig pedig további tucatnál is több villamosfejlesztést terveznek a cseh fővárosban.

Ha Prágáról esik szó, persze hogy Budapesttel hasonlítjuk össze az onnan keltezett híreket. Nos, ha a nemrég elhatározott prágai villamosfejlesztések térképére vetünk egy pillantást, talán arra gondolunk elsőre, hogy ezek egyike sincs olyan jelentős, mint a budai fonódó rendszer létrehozása, hiszen jobbára külvárosi, pármegállós hosszabbításokat látunk, bár a város délkeleti részén azért komoly hálózatfejlesztést terveznek.

De hiszen ez éppen azért van, mer Prágában soha sem szaggatták úgy szét a hálózatot, mint Budapesten! Nem iktatták ki például a metróval párhuzamosnak tekinthető vonalakat, így a belvárost sűrűn hálózzák be a sínek, nem nagyon van olyan jelentős, pótolnivaló kapcsolat, mint Észak- és Közép-Buda között volt, vagy van most is a Lehel és a Deák tér között.

Csehország Prága villamos fejlesztés beszerzésAz akkor új barrandovi végállomás 2005-ben

Közlekedés. Elsősorban közösségi.
Városi és vasút.

Facebook

Utolsó kommentek