A mostani IC-k több helyen állnak majd meg, és jön a mégprémiumabb szolgáltatás, az IC Plusz. Még nem tudni, utóbbi milyen áron.

Ősi szokás a világ vasútjainál a kiemelt vonatfajták inflációja vagy éppen tudatos inflálása. Eleinte általában személyvonattal utaztak, csak ritkán indult egy-egy irányba gyorsvonat, ami luxusnak számított, kevesen engedték meg maguknak. Később egyre több helyen állt meg a gyors.

A vonatmegállítás tipikus társadalmi csapda: egy újabb megállás keveseknek nagyon jó, vagy csak nagyon fontos, mert nem utaznak, de az ezzel járó presztízst kívánják. Sokaknak picit romlik a helyzetük, mert kicsit később érik el céljukat. De a sokak nem tiltakoznak pár perc miatt, a hangos kevesek viszont, különösen, ha befolyásos politikus, polgármester, képviselő van köztük, sokszor célt érnek.

1. Vonatnem-infláció

A gyors tehát egyre kevésbé gyors, így jön az újabb vonatnem, az expressz, illetve az InterCity. Először ezek is szinte fantasztikus luxusnak számítanak, általában új járművek is dukálnak a bevezetésükhöz, majd az évtizedek alatt ezeket is egyre több helyen állítják meg, az új szerelvények már nem újak, az utasok úgy érzik, az IC csak annyit tud, mint régen az expressz, persze az az expressz se volt jobb, mint azelőtt a gyors. És akkor ki lehet találni megint egy mégelitebb terméket, a MÁV-nál is volt már IC Rapid.

Képes album Legáttól, gőzmozdonyos különvonat, és más különleges járművek forgalomba állítása a 130 éves budapesti helyiérdekűn.

A főváros környéki HÉV 1887-ben született, áprilisban a mai 50-es villamos őse, augusztusban a ráckevei HÉV első szakasza Soroksárig, majd novemberben már Dunaharasztiig a második. Minthogy a lőrinci vasút életének csak az első tizedét töltötte HÉV-ként, a nyári időpontot tekintik a születésnapnak, a most - nem először - a MÁV-hoz tartozó HÉV-hálózat 130-dik évfordulós megemlékezései így nyáron kezdődtek. Az egyik csúcspontot pedig ezen a hétvégén érik el azzal, hogy gőzmozdonyos szerelvény jár Ráckevére.

Az egyik legszebb régi felvételi épületnek nem ártanak a modern minták a falon, a dizájnpadok és a különleges megvilágítás. Sőt.

A hivatalos felvételeken ugye mikrofonba beszélő fejek meg az ilyenkor elmaradhatatlan szalagátvágás dominál. (De ne legyünk igazságtalanok, a MÁV fotósa ebből is jó képet tudott csinálni a három férfi politikus közé ékelődő elnökvezérigazgató-nőről meg az arany betűkkel írt trikolórszalagra törő négy arany ollóról.) Nekem most mégis az a merész mintázat a fontos, ami épp csak kikandikál ezen a fotón a vállak fölött.

Összeállt a Szeged központú vonatvillamos-rendszer költségvetése, a teljes összeg 74,6 milliárd forint. Hódmezővásárhelyig és Hódmezővásárhelyen épülhet a tram-train, megkezdődik a Makó felé vezető híd tervezése, vizsgálják a kiterjesztést Békéscsaba és Szabadka felé.

Az ember ismerje el, ha téved. Amikor Lázár János kancelláriaminiszter, majd Orbán Viktor miniszterelnök is azt mondta, hogy túl drága a Szeged és Hódmezővásárhely közé tervezett vonatvillamos, azt gondoltam, és meg is írtam, hogy legalábbis a közeljövőben nem valósul meg a két csongrádi megyei jogú városban villamosként, közöttük dízelmotorvonatként közlekedő - nálunk forradalmi előrelépést jelentő - jármű.

Most viszont már az látszik, hogy indul a beruházás, a Közlönyben ugyanis megjelent a róla szóló kormányhatározat, amely pénzt is rendel a beruházáshoz.

Északi szomszédunknál munkába állt az öregecske motorvonatok korszerűsítésével és akadálymentesítésével előállított első mellékvonali Hangya. A cseheknek már régóta van ilyenjük, a magyarok viszont már nem is álmodnak hasonló járműről.

A nálunk Bz-ként ismert csehszlovák kéttengelyes motorkocsikból és a hozzájuk való mellékkocsikból szülőhazájukon kívül Magyarország vásárolt, így a 20. század végén három ország meghatározó mellékvonali járművei voltak ezek.

Amikor nemrég kiderült, hogy a MÁV már nem túl sokáig számít rajtuk egy részletes posztot áldoztunk a Buzenykáknak, beszámolva a korszerűsítési kísérletekről is.