Kiírták a kínai hitelből épülő vasút tenederét

0

Megjelent az európai tenderértesítőben és a MÁV-nál is a közbeszerzési felhívás a 150-es vasútvonal Soroksár és országhatár közötti szakasznának átépítésére, bővítésére.

A Hungrail szerint a beszerzési eljárás lefolytatása az elkövetkező egy évben várható.

A Fonódó néhány hete részletes elemzést közölt a tervezett beruházásról.

vasút Kína Szerbia beszerzés felújítás MÁV Budapest-Belgrád vasút

Hiányzó láncszemek – Budapest-Kelebia

0

Értelmetlenül pazarló presztízsberuházásként, de akár egy évszázados adósság törlesztéseként is értékelhető a kelebiai vasútvonal rekonstrukciója. Apropó, törlesztés: a tervezett fejlesztés leginkább abban különbözik a korábbi vagy most folyó hasonlóktól, hogy nem ajándékeuróból, hanem kamatostul visszafizetendő kínai hitelből készül.

A közbeszédbe "kínai" jelzővel bekerült vasúti beruházások közül a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése jutott a legközelebb a megvalósításhoz - ennyit mindenképp leszögezhetünk, ha az elmúlt években hasonló konstrukcióban tervezett, de elvetélt V0-ra, központi pályaudvarra vagy a most már más forrásból elképzelt ferihegyi gyorsvasútra gondolunk. Orbán Viktor miniszterelnök május 15-én Pekingben, ottani hivatalos tárgyalásairól nyilatkozva kész tényként tálalta a főváros és Kelebia közötti pálya fejlesztését: az MTI szerint a kínai egyeztetések "leglátványosabb" témájának nevezte, és azt mondta, "a pénzügyi feltételeket is megvitatták, így hamarosan kiírhatják nyilvános pályázatra a közbeszerzéseket, és megindulhat a munka."

Semmi nem történik újra

Sokan azonban még a szakemberek közül most is úgy vélik, vagy éppen kifejezetten remélik, hogy ebből az álomból sem lesz semmi. Hiszen nincs szükség arra, hogy az ország legkevésbé fontos fővonalából soha meg nem térülő beruházással szupervasutat építsünk százmilliárdokért. Mások cinikusan azt mondják, az, hogy ezt a projektet a MÁV-nak adták, önmagában garancia arra, hogy nem lesz belőle semmi. A vasút ugyanis már elvesztette a komplexebb beruházások megszervezését lehetővé tévő képességeit, pontosabban egy évtizede a magyar állam azokat a NIF-hez telepítette. Így elbukta az esztergomi vonal villamosítását, de nem sikerült tartani a határidőt Kaposvár és Dombóvár között sem, pedig ezek lényegesen kisebb munkák.

vasút Kína Szerbia Indóház beszerzés felújítás Görögország MÁV fejlesztés Budapest-Belgrád vasút SzegedA projekt indoka

Hogyan lehetne valóban hasznos a belgrádi vasút kínai gigaberuházása?

5

Értelmetlenül pazarló presztízsberuházásként, de akár egy évszázados adósság törlesztéseként is értékelhető a kelebiai vasútvonal rekonstrukciója. Apropó, törlesztés: a tervezett fejlesztés leginkább abban különbözik a korábbi vagy most folyó hasonlóktól, hogy nem ajándékeuróból, hanem kamatostul visszafizetendő kínai hitelből készül.

A Budapest és Belgrád közötti vasút kínai hitelből és részvétellel tervezett teljes rekonstrukciójáról jelent meg elemzésem az Indóház vasúti magazin legfrisseb számában. A hosszabb írásból kedvcsinálónak azokat a részeket idézem, amelyek azt firtatják, lehetne-e ugyanezt a déli irányt úgy fejleszteni részben más nyomvonalon, hogy abból Magyarország jobban profitáljon.

Magyarország legkevésbé fontos fővonaláról beszélünk. Nyomvonala a 19. században a balkáni kapcsolatot, konkrétan a belgrádi irányt célozta, a jelenlegi magyar szakaszt 1882-ben adták át. Trianon azonban levágta az első nagyobb várost, Szabadkát, és mindent, ami utána van: Újvidéket, a fontos és akkor sűrű vasúthálózattal átszőtt, most Vajdaságnak nevezett területet. A vonal jelentősége annyira hátra sorolódott, hogy az első világháború után minden tekintetben összetöpörödött országban az elkezdett kétvágányúsítást nemcsak félbehagyták, de a második pálya sínjeit onnan is felszedték, ahol már használatba vették őket, hogy más vonalakon felhasználhassák, mert ott nagyobb szükség volt rájuk. A fejlesztés tehát elvben akár az évszázaddal ezelőtti munka befejezésének is mondható, a gyakorlatban pedig az tekinthető előnyös helyzetnek, hogy a plusz vágány helye a legtöbb szakaszon rendelkezésre áll.

vasút Budapest-Belgrád vasút fejlesztés Kína Szerbia MÁV SzegedA bueker.net térképén lilával jelöltük az alternatív fejlesztési változatot: a 140-es és 136-os vonal lenne a személyszállítási főirány, miközben az egyvágányúan felújított 150-es és a kétvágányúsított 140-es együtt nagy teherszállítási kapacitást is képviselne

Meglévő technológiákat hegesztenek össze a kínai szuperbuszvillamosban

0

Eddig leginkább Franciaországban építettek gumikerekes, vezetősínes villamost. A most Kínában bemutatott változatnak nemcsak sínre, de felsővezetékre, sőt vezetőre sincs (nem lesz) szüksége.

A nyolc évvel ezelőtti, tragikus viaduktomlás helyszínén, a közép-kínai Csucsouban (Zhūzhōu, 株洲) akarják felépíteni jövőre az első, 6,5 kilométeres kísérleti vonalát annak a szuperbusznak, amelynek fejlesztéséről a kínai állami média nyomán beszámolt a mashable.com.

A cél egy olyan eszköz, amely viszonylag nagy kapacitású, a forgalom kevéssé zavarja, és kiépítése sokkal olcsóbb, mint egy metró-, vagy akár egy villamosvonalé, így a "kisebb" városok is megengedhetik maguknak. A kisebb persze kínai léptékkel értendő, Csucsou például nagyjából két butapestnyi lakosnak ad otthont.

Megnyílt Harbin második metrója

0

Harbin (哈爾濱, Hāěrbīn, Харбин) Északkelet-Kína központja, csütörtökön adták új metróvonalának első, három állomásköznyi szakaszát - írja Facebook-oldalán az UrbanRail.net.

«
12
Közlekedés. Elsősorban közösségi.
Városi és vasút.

Facebook

Utolsó kommentek