A főpolgármester szerint az utólagos megoldás drága, de kényszerhelyzet van.

Nem készpénzben, hanem értékpapírokban és betétekben, de a fővárosnak rendelkezésére áll a 3-as metró felújításához a kormány által biztosított forráson felül szükséges 30 milliárd forint - erősítette meg Tarlós István főpolgármester a Klubrádióban korábbi tájékoztatását csütörtökön.

A főpolgármester (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta: ez meglévő forrás, amelyet nem enged másra felhasználni. Mivel ez a 30 milliárd forint és a kormány által biztosított 137,5 milliárd forint is rendelkezésre áll, az egyik szakasz állomásai és az alagút felújításával szeptemberben megkezdődhetnek a munkálatok.

Kedd reggelre lesz buszsáv a Bocskai úttól a Petőfi hídig - ezt a rapid, ugyanakkor meglehetősen megkésett döntést hozták meg a Fővárosnál - értesült a Fonódó.

Két júniusi hétvégén a Szabadság hídról kitiltják a gépi üzemű járműveket, ezért Budán a villamosok, Pesten a 72-es troli útvonalát módosítják.

A Duna fölött gyalog, biciklivel vagy busszal, alatta metróval lehet átmenni, amíg június 17-én, 18-án, 24-én és 25-én a Szabadság híd gyalogos és kerékpáros zónaként üzemel - derül ki a BKK közleményéből.

Értelmetlenül pazarló presztízsberuházásként, de akár egy évszázados adósság törlesztéseként is értékelhető a kelebiai vasútvonal rekonstrukciója. Apropó, törlesztés: a tervezett fejlesztés leginkább abban különbözik a korábbi vagy most folyó hasonlóktól, hogy nem ajándékeuróból, hanem kamatostul visszafizetendő kínai hitelből készül.

A Budapest és Belgrád közötti vasút kínai hitelből és részvétellel tervezett teljes rekonstrukciójáról jelent meg elemzésem az Indóház vasúti magazin legfrisseb számában. A hosszabb írásból kedvcsinálónak azokat a részeket idézem, amelyek azt firtatják, lehetne-e ugyanezt a déli irányt úgy fejleszteni részben más nyomvonalon, hogy abból Magyarország jobban profitáljon.

Magyarország legkevésbé fontos fővonaláról beszélünk. Nyomvonala a 19. században a balkáni kapcsolatot, konkrétan a belgrádi irányt célozta, a jelenlegi magyar szakaszt 1882-ben adták át. Trianon azonban levágta az első nagyobb várost, Szabadkát, és mindent, ami utána van: Újvidéket, a fontos és akkor sűrű vasúthálózattal átszőtt, most Vajdaságnak nevezett területet. A vonal jelentősége annyira hátra sorolódott, hogy az első világháború után minden tekintetben összetöpörödött országban az elkezdett kétvágányúsítást nemcsak félbehagyták, de a második pálya sínjeit onnan is felszedték, ahol már használatba vették őket, hogy más vonalakon felhasználhassák, mert ott nagyobb szükség volt rájuk. A fejlesztés tehát elvben akár az évszázaddal ezelőtti munka befejezésének is mondható, a gyakorlatban pedig az tekinthető előnyös helyzetnek, hogy a plusz vágány helye a legtöbb szakaszon rendelkezésre áll.

Úgy tűnik, a MÁV-nál is érzik, hogy a BKK-tól átvett HÉV-ágazat használói eredményeket várnak. A nem túl jó állapotban lévő pályák és a jócskán kiöregedett szerelvények megújítását nem tudnak még konkrétan bejelenteni. Fejlesztésekről, például az elszigetelt rendszerek integrálásáról a fővárosi régió közösségi közlekedésébe pedig szó sincs.