Hosszú ideig vita volt, hogy egyáltalán össze kell-e zárni a főváros körüli gyorsforgalmiút-gyűrűt nyugaton. Sokan környezetvédelmi okokból nemmel válaszoltak, vagy minél későbbre akarták halasztani az építkezést, esetleg csupán főútként képzelték a megvalósítást, vagy a hegyeken túlra tolták volna az M1 és a 10-es út közötti szektort. Most eldőlni látszik a kérdés, 18 kilométeres autóút épül a tervek szerint 2022-ig 5-10 kilométer alagúttal.

Az egyik legszebb régi felvételi épületnek nem ártanak a modern minták a falon, a dizájnpadok és a különleges megvilágítás. Sőt.

A hivatalos felvételeken ugye mikrofonba beszélő fejek meg az ilyenkor elmaradhatatlan szalagátvágás dominál. (De ne legyünk igazságtalanok, a MÁV fotósa ebből is jó képet tudott csinálni a három férfi politikus közé ékelődő elnökvezérigazgató-nőről meg az arany betűkkel írt trikolórszalagra törő négy arany ollóról.) Nekem most mégis az a merész mintázat a fontos, ami épp csak kikandikál ezen a fotón a vállak fölött.

A kormány döntött a budapesti kötöttpályás közlekedési projektek előkészítésének finanszírozásáról a központi költségvetésből: a Déli összekötő vasúti híd és a kapcsolódó pesti megállók, HÉV-ek és a kisföldalatti fejlesztése van napirenden.

A Magyar Közlöny legfrissebb számában közzétett kormányhatározat szerint 1,7 milliárd forintot a 2017. évi, 4,4 milliárd forintot a 2018. évi központi költségvetésből fordítanak a kulcsfontosságú budapesti kötöttpályás közlekedési beruházások előkészítésére, az engedélyezési tervek elkészítésére.

Időben és térben is korlátozottan működő, két kilométeres új villamos létesül a Pillangó utcai metrómegállótól az Albertirsai úton a Hungexpo főbejáratáig.

A komoly konferenciaturizmusnak ma már elengedhetetlen feltétele, hogy kötöttpályás kapcsolattal is meg lehessen közelíteni a helyszínt. Ha tehát fejleszteni szeretnék a kőbányai vásárvárost (márpedig szeretnék), fejleszteni kell a közlekedést is.

A Hungexpót gyakorlatilag körbeveszik a sínek: metró, villamos, vasút, HÉV mind ott van, és még sem könnyű az ideális megoldást megtalálni. Nem is sikerült, inkább csak egy pillanatnyilag lehetséges, és viszonylag egyszerűen megvalósítható optimumot kerestek a döntéshozók, amikor egy szigetüzemű villamospálya mellett tették le a voksukat.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint az új villamosvonal független a budapesti fejlesztésektől, a jogszabályban nem szerepel a főpolgármester vagy a BKK neve, ellenben Budapest-Esztergom Főegyházmegye érseke és a nemzetközi vadászati tanácsé igen, ugyanis a 2020-as Eucharisztikus Világkongresszussal és a 2021-es Vadászati Világkiállítással indokolják a villamosépítést, négymilliárdos költségét is a kormány különítette el.

Összeállt a Szeged központú vonatvillamos-rendszer költségvetése, a teljes összeg 74,6 milliárd forint. Hódmezővásárhelyig és Hódmezővásárhelyen épülhet a tram-train, megkezdődik a Makó felé vezető híd tervezése, vizsgálják a kiterjesztést Békéscsaba és Szabadka felé.

Az ember ismerje el, ha téved. Amikor Lázár János kancelláriaminiszter, majd Orbán Viktor miniszterelnök is azt mondta, hogy túl drága a Szeged és Hódmezővásárhely közé tervezett vonatvillamos, azt gondoltam, és meg is írtam, hogy legalábbis a közeljövőben nem valósul meg a két csongrádi megyei jogú városban villamosként, közöttük dízelmotorvonatként közlekedő - nálunk forradalmi előrelépést jelentő - jármű.

Most viszont már az látszik, hogy indul a beruházás, a Közlönyben ugyanis megjelent a róla szóló kormányhatározat, amely pénzt is rendel a beruházáshoz.